Nehéz helyzetbe kerülhet az Országgyűlés, miután hamarosan arról kell döntenie, hogy a 13 hazai nemzetiség sorát bővíti-e egy újabbal, a szkítákkal. Ha a törvényhozás rábólint, akkor a gyakran szittyákként is emlegetett szkítákat ezzel hivatalosan is az elismert, Magyarországon honos népcsoportok közé sorolnák, éppúgy, mint a németeket, a szlovákokat vagy éppen a romákat.
Az Országgyűlésnek muszáj a témával foglalkoznia, mivel november 29-én a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke, Sasvári Róbert országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be „Kezdeményezés a szkíták honos népcsoporttá nyilvánításáról” címmel. Ez kötelező lépés volt az NVB elnökétől, miután törvényes kezdeményezés zárult eredményesen a szkíták honos népcsoporttá nyilvánítása érdekében.
A törvény szerint ugyanis, ha a most elismert 13 nemzetiségen kívül újabb népcsoport kívánja elismertetni magát, ahhoz legalább ezer, magát e nemzetiséghez tartozónak valló, a helyi önkormányzati választójoggal rendelkező magyar állampolgár aláírására van szükség. Ennek összegyűjtése zárult nemrég, méghozzá Sasvári Róbert tájékoztatása szerint sikerrel.
Az NVB elnöke tudatta: az általa vezetett testület november 27-én jogerőssé vált határozata megállapította, hogy a Pócs Alfréd László magánszemély által kezdeményezett, a szkíta nemzetiség honos népcsoporttá nyilvánítása iránti kezdeményezés támogatására gyűjtött érvényes aláírások száma az ezret meghaladja, egészen pontosan 1371 darabról van szó.
A kezdeményező Pócs Alfréd neve ismerősen csenghet, hiszen az ortopéd szakorvos többször szerepelt a hírekben. Például amikor 2020-ban elbocsátották a gyöngyösi Bugát Pál Kórházból koronavírus-tagadó állításai miatt, és a Magyar Orvosi Kamara is elhatárolódott tőle, amelynek Heves megyei elnöke volt. Emellett a férfi a politikában sem ismeretlen:
Pócs Egerben önkormányzati képviselő egy civil szervezet színeiben, de ugyanott polgármesterjelöltként is indult 2019-ben és több mint 5 százalékot szerzett.
Pócs kezdeményezéséről a hvg.hu is írt a nyáron:
Egy megosztó magyar orvos szkíta nemzetiségű akar lenni
Ha lesz is ezer támogatója Pócs Alfréd kezdeményezésének, akkor sem valószínű, hogy az MTA szűrőjén átmegy.
Csakhogy a szkíták kisebbségként elismerése nem automatikus azzal, hogy megvan a legalább ezer érvényes aláírás a magukat szkítának vallóktól. A törvény szerint ugyanis ki kell kérni a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének állásfoglalását is, és végül az Országgyűlés dönt. Ezt az állásfoglalást a választási bizottság elnöke ki is kérte és csatolta.
Ám Freund Tamás MTA-elnök állásfoglalása szerint megismerve Pócs beadványát és a szakértői jelentéseket is az MTA szerint „nem állnak fenn sem a fizikai, sem pedig a törvényi feltételei annak, hogy a több mint két évezrede a történelem színpadáról eltűnt szkítákat (…) ma is élő, saját hagyományait és nyelvét örző honos nemzetiségként lehessen elismerni Magyarországon”.
A hvg.hu írt már róla, hogy az elmúlt években két hasonló próbálkozás jutott el odáig, hogy az Országgyűlés elé kerüljön. 2017-ben a székely, 2018-ban pedig az orosz nemzetiség elismertetése érdekében gyűlt össze a kellő számú aláírás, de az MTA nem támogatta egyik kezdeményezést sem, és végül az Országgyűlés mindkét esetben elutasító döntést hozott.
A végső szót az Országgyűlés mondja ki
Fazekas István
Sőt, még korábban, 2005-ben a magukat hunoknak vallók is próbálkoztak nemzetiségként való elismertetésükkel. Bár összegyűjtöttek 2381 érvényes aláírást, akkor is állásfoglalást adott ki az MTA – eszerint a hunok ma már népcsoportként nem léteznek –, így akkor is elutasító parlamenti döntés született végül, amin a hunok eléggé meg is sértődtek.
A szkíta vagy szittya egyébként az iráni népek csoportjába tartozó ókori lovasnép volt, és – ahogy arra az MTA elnöke is felhívta a figyelmet – rég kihalt, bár sok legenda kapcsolja össze a magyarság eredetével. Az eddigi két másik próbálkozás alapján valószínű, hogy az MTA szűrőjén át nem ment kezdeményezést a szkíták esetében sem támogatja az Országgyűlés.
Ha mégis így tenne, azzal a szkítákat nemcsak beemelné tizenegyedikként a nemzetiségek sorába, hanem egyúttal a magukat szkítáknak valló állampolgároknak módjuk lenne helyi és országos önkormányzatokat létrehozni. Sőt, az országgyűlési választásokon listát is állíthatnának, és elegendő szavazattal akár mandátumhoz is juthatnának, mint például a németek.
(Nyitóképünk illusztráció, szittya táltost ábrázol)
