Négy új Gripent vesz Magyarország - jelentette be Orbán a svéd miniszterelnökkel
Ulf Kristersson és Orbán Viktor egyetértett abban, hogy amiben egyetértenek, ott szorosabb együttműködés szükséges a két ország között. Annyi biztos, hogy Magyarország új Gripeneket vesz, hiszen Orbán megfogalmazása szerint a légvédelmi program indulásakor "csórók voltunk" és ezt nem tudta megtenni az ország.
Közös sajtótájékoztatót tartott pénteken Ulf Kristersson svéd és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, miután a karmelita kolostorban egyeztettek egymással. Két megállapodást írtak alá a két ország között:
módosítják a Gripen-megállapodást,
ezt Magyarország részéről Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter írta alá péntek délelőtt a két miniszterelnök jelenlétében. A szerződés a gépek bérlésével, valamint a hozzájuk kapcsolódó támogatói rendszerekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos. A második megállapodás szintén a Gripenekkel kapcsolatos, ezt ugyancsak Szalay-Bobrovniczky Kristóf írta alá.
Orbán tájékoztatójában azt mondta, érdekes, izgalmas tárgyaláson vannak túl. A mai találkozó egy hosszú folyamat állomása, ez a bizalom helyreállításáról szól, örül annak, hogy ezen szakasz végére pontot tehet. Kölcsönösen tisztázták jó szándékaikat. Azt mondta Kristerssonnak, hogy a magyar külpolitika célja a barátok gyűjtése, még akkor is, ha ez nem mindig látszik. A két ország sok kérdésben másképpen gondolkodik, ezeket a különbségeket pedig tiszteletben tartják.
Orbán szerint 1956-ban Svédország igaz barátja volt Magyarországnak, amikor a menekülő magyaroknak nem csupán ellátást adtak, hanem egy második otthont is. Ez nehéz időszak volt, sokan hagyták el az országot, ezért hálásak a befogadóknak. Orbán azt mondta, reméli, nem csináltak rossz üzletet, hiszen ezek az emberek sikeresek lettek, talán hozzájárultak Svédország gyarapodásához is. Felidézte, hogy Svédország partner volt akkor is, amikor Magyarország az Európai Unióhoz csatlakozott. Elmondása szerint az a folyamat hosszúra nyúlt, voltak tagállamok, akik a lassabb, voltak, amelyek a gyorsabb bővítés mellett érvelt. Svédország az utóbbi mellett volt, ők érték el az áttörést is. Szerinte ez is a két nép közötti bizalom egyik alapja.
Azonban a jelen is jól néz ki: Orbán szerint a kereskedelmi együttműködés rekordja a két ország között minden évben megdől. 2010-hez képest megduplázták a forgalmat, a hárommilliárd eurós érték felé haladnak. Fontos és sikeres együttműködés van a két ország között az atomenergia tekintetében. Orbán kiemelte: az is örömteli, hogy tavaly 70 ezer svéd érkezett turistaként Magyarországra. Majd nevetgélve hozzátette:
ezekről nem volt ma szó, védelmi kérdésekről viszont annál inkább.
A magyar védelmi képességekről beszéltek ehelyett. Felidézte, hogy első kormányzásuk alatt vita volt arról, kell-e légierőt fejlesztenie Magyarországnak. A döntést azonban meghozták: úgy döntöttek, hogy legyen önálló légvédelem, ez pedig a svédekkel való együttműködésre kell, hogy épüljön. Így állt rá az ország a Gripenekre - mondta. Ezek a szerződések azonban kifutnak.
Orbán szerint akkor "csórók voltunk", nem tudtunk eleget venni, azonban a flotta négy új géppel fog bővülni a mai megállapodás értelmében.
A miniszterelnök azt mondta, megállapodtak arról is, hogy a logisztikai szolgáltatásokról szóló szerződést meghosszabbítják és kiterjesztik a kiképzések területére is. A Saab pedig egy mesterséges intelligencia-fókuszú kutatóintézetet is fog nyitni magyar közreműködéssel, Orbán szerint így az ország beszáll a kutatásfejlesztésbe is.
Foglalkoztak az uniós ügyekkel is, szerinte vannak pontok, ahol egyetértés van a két ország között. 2023 első felében Svédország Orbán szerint egy elismerésre méltó elnökséget adott az uniónak, így kaptak ma arra a egy ígéretet a svédektől, hogy tapasztalataikat átadják a magyar vezetésnek. A miniszterelnök arról beszélt, hogy Svédország is azon az állásponton van, hogy az EU-nak legyen közös biztonságpolitikája. Egyetértettek abban is, hogy az illegális migráció ellen küzdeni kell, és a szervezett bűnözés ellen is fel kell lépni. Orbán azt mondta, nagyon sokat tanult a mai beszélgetésen, Kristersson ugyanis ismertette vele Svédország problémáit is.
A magyar parlament hétfőn összeül, a szükséges döntéseket meghozza, ezzel egy szakaszt lezártunk
- zárta szavait Orbán.
Ulf Kristersson először angolul beszélt, megköszönte, hogy Budapestre jöhetett, Orbánnal való tárgyalását jónak, konstruktívnak nevezte. Megerősítette, hogy uniós és együttműködési kérdésekről beszéltek. A két ország megállapodásokkal kapcsolatban azt mondta, üdvözli azokat, ezek egyszerre jók Svédország és Magyarország számára, hiszen erősíti a két ország, valamint az EU és a NATO biztonságát is. Azt mondta, örül annak, hogy még több Gripen fogja szelni az európai égboltot.
180 svéd cég működik jelenleg Magyarországon, akik majdnem 70 ezer embert foglalkoztatnak - mondta Kristersson. Elismerőleg beszélt Krausz Ferenc és Karikó Katalin Nobel-díjairól is. Azt mondta, közösek az emlékeink Raoul Wallenbergről, az ő emlékművét hamarosan meg is fogja látogatni. Majd azt mondta,
Svédország nem ért mindenben egyet Magyarországgal, abban viszont igen, hogy ahol egyetértés van, ott szorosabb együttműködésre van szükség.
Azt külön megköszönte, hogy országa hamarosan tagja lehet a NATO-nak. Végül svédre váltott és megismételte ugyanazt, amit korábban angolul is elmondott.
A tájékoztatón csupán néhány kérdésre volt lehetőség, először a svéd média kérdezhetett. Egyik riporterük arra kérdezett rá, hogy hogyan változott meg Orbán véleménye Svédországról annyira, hogy most Magyarország ratifikálja a NATO-csatlakozást, illetve mennyire járult hozzá ennek támogatásához a most aláírt Gripen-biznisz. Orbán azt mondta, hogy a NATO-tagság azt jelenti, hogy készek vagyunk egymásért az életünket adni. Ha ilyen erős kapcsolatot akarunk valakivel ápolni, ahhoz erős bizalomra, kölcsönös tiszteletre van szükség, hiszen ezzel Isten előtt is el kell számolnunk - jelentette ki. Szerinte ezt a döntést elő kellett készíteni. A NATO-ban együtt tagnak lenni azt jelenti, hogy a kölcsönös bizalmat tovább építik. Orbán azt mondta, hogy katonai ügyekről megállapodást kötni nagyban hozzájárul a bizalom újraépítéséhez. Viszont azt kérte, a szerződésekre ne bizniszként tekintsenek.
Az újságíró korábbi, Magyarország demokráciáját kritizáló kijelentéseit kérte számon Magyarországon, azt szerette volna megtudni, hogy így, a NATO-tagság és a Gripen-szerződések aláírása után is fogja-e kritizálni a magyarországi helyzetet. Kristersson azt mondta, hogy amikor beadja valaki a NATO-csatlakozásra vonatkozó kérvényt, akkor tudja, hogy minden tagállamnak el kell fogadnia belépését. Néha ez gyorsan, néha lassabban megy, viszont azt elmondása szerint tiszteletben tartják, ha a magyar parlament lassabb döntést hoz. Azt mondta, őszinteséget és nyitottságot vár azon kérdésekben, amiben nincs egyetértés a két ország között. Svédország valóban másképp lát bizonyos kérdéseket, mint Magyarország - utalt Ukrajna támogatására. Azonban azt mondta, tiszteletben tartják a magyar álláspontot.
A magyar médiából az M1 kérdezhetett, ők azt szerették volna tudni, hogy lehet-e tudni, mikor jönnek az új Gripenek Magyarországra. Orbán azt mondta, hogy a technikai részletekről Szalay-Bobrovniczky Kristóf fog beszámolni. Kiemelte, hogy ezzel a döntéssel Magyarország úgy döntött, hogy hosszabban fenntartja légvédelmi képességét. Eddig gépeket lízingeltek, ezek a szerződések azonban kifutnak. Látva azonban az instabil helyzetet úgy döntöttek, megtartják a magyar légvédelmi képességet, de dönthettek volna másképp is, hiszen a pénzt a honvédségnél máshol is kell. Miután szerinte korábban a légvédelmi képesség "szárnyaszegett" volt, most az elmaradást pótolják, emelik az ország légvédelmi képességét. Magyarország így több ország légtérvédelmét is el fogja látni, ezzel is erősíti az ország a NATO-tagságát.
Nem tartunk ott, ahol a svédek, de szeretnénk
- jelentette ki Orbán a svéd hadiiparral kapcsolatban. Szerinte ott nagyon magas színvonalú teljesítményt lehet megfigyelni. Magyarország pedig igyekszik felzárkózni: a világ legminőségibb termékeit fogják itt szerinte előállítani például lőszerekből, robbanószerekből. Svédország messze előttünk van még, de azon az úton indultunk el, amin ők haladnak - mondta a miniszterelnök. Abban reménykedik, hogy ezt a tudást el tudják sajátítani a svédektől.
A svéd NATO-csatlakozás
A svéd csatlakozás régóta halogatott parlamenti jóváhagyásáról már reggel, a Kossuth Rádiónak adott interjújában is beszélt Orbán, és azt mondta: “volt egy-két függőben lévő katonai és fegyverzeti kérdés is”, amúgy pedig “el kell fogadnunk, hogy nem vagyunk egyformák”,
végül is a két ország “nem házasságot köt, hanem csupán katonai szövetséget”.
A parlament február 26-án, hétfőn, sűrű napirendje egyik pontjaként szavaz a svéd csatlakozásról, több, mint 19 hónappal azután, hogy a kormány benyújtotta az erről szóló törvényjavaslatot – az elfogadás Törökország után, a szövetségben utolsóként történik meg Magyarországon.
Orbán ugyan úgy kommunikált, mintha a csatlakozás ratifikálása nem az ő döntésén, hanem a parlamenten, a Fidesz-frakción múlna, a világon nem volt olyan diplomata, aki ezt elhitte. Az érintettek, beleértve az amerikaiakat és a svédeket is, pontosan tudták, hogy a döntés a kormányfő kezében van, ahogy az időhúzás is az ő döntése volt. Az okokról itt írtunk bővebben:
Orbán svéd játszmája: sok hűhó Putyinért
Legalább három olyan okot találni, ami miatt Orbán Viktornak érdekében állhatott az a több mint két éven át tartó huzavona, amelynek során Törökország mellett Magyarország lett Svédország NATO-csatlakozásának kerékkötője. A biztonságpolitikánál fontosabbá vált az a belpolitikai haszon, amire a magyar vezetés felfűzhette az "ellenállást" - ez a Fidesz szuverenitásvédelmi kampányához is passzolt, miközben Moszkvának is kedvezett.
Ráadásul az évértékelőn tett orbáni kijelentés a ratifikálás idejéről, azt az eddigi kommunikációt is hiteltelenné teszi, hogy majd a köztudottan autonóm fideszes honatyák fognak dönteni a svéd csatlakozásról. Bebizonyosodott, amit mindenki tudott: igenis Orbán mondja meg a tutit, és felesleges volt a képviselők látványos zúgolódása. A kommunikációs csűrés-csavarásról itt írunk:
Ezer sebből vérzik a sztori, amivel a kormányzat próbálja eladni a svéd NATO-tagság megszavazását
A kormánypropaganda gőzerővel dolgozik annak bizonyításán, mekkora haszonnal járt, hogy Orbán eddig vonakodott zöld utat adni a svédek csatlakozásának az atlanti szövetséghez. A svéd miniszterelnök pénteken jön tárgyalni Orbán Viktorral.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
