A politikai kármentés hatásai és a véletlenek egybeesése vezetett oda, hogy a hétfőn kezdődött tavaszi parlamenti ülésszakban egy ideig kifejezetten nehéz feladat Orbán Viktornak a kormánypárti kétharmad biztosítása, ami a kormányzás szempontjából is törékeny helyzetet jelent, és ennek már vannak is jelei.

A fontos hétfői szavazások – a svéd NATO-csatlakozás és az államfőválasztás – sikerességét még nem veszélyeztette semmi. A NATO-bővítést ugyanis támogatta a Mi Hazánkon kívüli ellenzék, Sulyok Tamást pedig a szükséges 132 képviselőn – amit a Fidesz–KDNP egymaga is adhatott – kívül még ketten megszavazták, de a harmadik körben már a feles többség is elég lett volna.

A direkt marketinges aranykereskedéstől a Sándor-palotáig - az új államfő, Sulyok Tamás nem mindennapi karrierje

Sulyok Tamást, a héten megválasztott köztársasági elnököt a közvélemény elsősorban jogászként, ügyvédként, jogtudósként és alkotmánybíróként ismerhette meg, most üzleti tevékenységét is felidézzük.

A következő időszakban azonban nem minden előterjesztésnél lesz ilyen szerencséjük a kormánypártoknak, hiszen több olyan szavazás is várható, ahol nem feltétlenül számíthat ellenzéki támogatásra a Fidesz–KDNP, így a frakciószövetségnek a kormányzat számára politikailag fontos kérdésekben magának kell biztosítania a kétharmados többséget. De

hétfőre hogyan olvadt a tavalyi választás utáni 135 fős Fidesz–KDNP-s kétharmad 132 főre?

A helyzet kialakulásához a kegyelembotrány nagyban hozzájárult, hiszen annak hatására mondott le Novák Katalin és Varga Judit. A volt igazságügyi miniszter országgyűlési képviselő volt, az ő mandátuma február 16-án ezzel megszűnt, és mivel listás mandátumának pótlásáról még nem döntött a Fidesz, jelenleg az országgyűlés 199 helyett csak 198 fős.

Ám a Varga kiesésével 134 fősre csökkent Fidesz–KDNP átmenetileg egy másik embert is veszített. Hiába választották meg gyorsan Sulyokot, csak március 5-én léphet hivatalba, addig pedig a fideszes Kövér László házelnök látja el az államfői feladatokat. Ez idő alatt viszont nem gyakorolhatja képviselői jogait, nem szavazhat – a svéd NATO-s voksolásnál már nem is volt erre módja.

Megválasztották Sulyok Tamást államfőnek és megszavazta a parlament a svéd NATO-csatlakozást is

Sűrű hétfő a parlamentben: Orbán Viktor beszéde nyitotta a tavaszi ülésszakot, elfogadták Novák Katalin lemondását, megszavazták 19 hónap halogatás után Svédország NATO-tagságát, és megválasztották Sulyok Tamás alkotmánybírósági elnököt új államfőnek. A mozgalmas parlamenti nyitónap legfontosabb eseményeit tudósítottuk.

A Kövér átmeneti kiesése miatt 133 fősre apadt Fidesz–KDNP-s tábor létszáma váratlanul tovább csökkent, mivel hosszabb időre kiesett a munkából Gulyás Gergely is. A Miniszterelnökséget vezető miniszterről vasárnap derült ki, hogy kórházba vitték, meg kellett operálni, és vélhetően hosszabb, „műtét utáni rehabilitációra” lesz szüksége. Őt a kormányban Panyi Miklós helyettesíti, ő azonban nem tagja az Országgyűlésnek.

A 132 Fidesz–KDNP-s a 198 fős törvényhozásban még éppen kiadja a kétharmados többséget, de ezt már egyvalaki hiányzása, betegsége, hivatalos elfoglaltsága, külföldi útja veszélybe sodorná. Ezen az sem segített volna, ha Varga mandátumát gyorsan feltöltik: 199 főnél a 133 fős többség ugyanígy egy emberen múló kétharmadot jelentene.

A törékeny kétharmados többségnél mindenki számít, jó példa erre, hogy a hétfői ülés elején, a napirend előtti felszólalásoknál Szijjártó Péter még nem volt jelen, hiszen ebben az időben még Facebook-posztja szerint Győrben volt, a regnáló és a hírek szerint a Fidesz által újraindítani kívánt Dézsi Csaba polgármesterrel találkozott, de a szavazásokra megérkezett.

Orbán Viktor a parlament plenáris ülésén február 26-án, hétfőn

Reviczky Zsolt

Kedden viszont jobb is volt a kormánypártok szempontjából, hogy a kétharmados többséget igénylő szavazás nem szerepelt az Országgyűlés napirendjén, mivel Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is Prágába utazott a V4-ek miniszterelnöki találkozójára. A Fidesz így vélhetően nem bánja, hogy a tervekkel ellentétben nem nyújtották be még a „gyermekvédelmi” törvénycsomagot.

Ennek, a kegyelembotrányt politikailag is elfedni segítő javaslatnak a tárgyalása azonban alapvetően nem amiatt csúszik, hogy az eredetileg kedd délutánra tervezett szavazáson nem lett volna teljes a Fidesz–KDNP-nél a létszám. Ezen ugyanis könnyen lehetett volna segíteni egy, a reggeli órákra előrehozott szavazással, napirendátírással még hétfőn, de nem volt rá szükség: végül be se nyújtották a javaslatot a parlamentnek.

Vasárnap este ugyan összehívták, de hétfőn reggel le is mondták az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülését, ahol délelőtt már tárgyalták volna A pedofil bűnelkövetők feltételes szabadságra bocsáthatóságának kizárásáról címen előkészített csomagot.

Úgy tűnik azonban, hogy elsőre túl szigorúra sikerült a Fidesz-frakcióban szövegezett „gyermekvédelmi” törvénymódosító, amelynél így félő lehetett, hogy egyes elemei nem állnák ki az alkotmányosság jogi próbáját – erre lehet következtetni abból, ahogy a hvg.hu kérdésére a frakció a javaslatcsomag benyújtásának csúszását magyarázta. Azt írták:

A gyermekvédelmi törvénycsomagról további egyeztetések szükségesek annak érdekében, hogy megfelelő, alkotmányos megoldást találjunk.

Alkotmánysértőre sikerülhetett a Fidesz "gyermekvédelmi" törvénycsomagjának tervezete, már dolgoznak a javított kiadáson

Magyarázatot adott a hvg.hu kérdésére a "gyermekvédelmi" jogszabály-szigorításon dolgozó Fidesz-frakció arra, hogy a tervekkel ellentétben miért nem nyújtották be hétfőre a javaslatot, és miért fújták le annak tárgyalását. Meglepő okot mondtak, és közölték: "további egyeztetések szükségesek".

A parlament előtt van viszont már egy másik, szintén a kegyelembotránnyal összefüggő, kétharmados többséget igénylő javaslat, méghozzá az Alaptörvény módosítására. Ezt a sorrendben a tizenharmadik módosítást már február 8-án benyújtotta a kormány, miután aznap, a botrányra reagáló első megszólalásában Orbán Viktor be is jelentette.

Ez a módosítás politikai kockázattal nem jár, mert annyit írna elő, hogy „kiskorú személy sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény” esetén nem adható kegyelem. Persze ez is felvet problémát, csak más jellegűt: az 1995-ben kegyelmet kapott anya, aki gyógyíthatatlan beteg 11 éves gyermekét segítette a halálba, eszerint nem kaphatna kegyelmet.

Orbán Viktor gyors alaptörvény-módosításítása a fürdővízzel együtt a gyermeket is kiöntötte

Előremenekül Orbán Viktor, amikor a Novák Katalin botrányos kegyelmi döntését egy alkotmánymódosítással akarja menteni. Csakhogy az alaptörvény aktuálpolitikai indíttatású farigcsálása könnyen megbosszúlhatja magát. Bemutatandó mindezt, felidézünk egy harminc évvel ezelőtti történetet.

Ami egyébként a kétharmados többséget illeti, a helyzetet bonyolítja, hogy nem minden döntéshez kell az összes, vagyis a 199 – jelenleg csak 198 – képviselő kétharmadának, vagyis normál esetben 133 – jelenleg azonban csak 132 – képviselő szavazata. Ez csak az Alaptörvény módosításához, illetve például Trócsányi László alkotmánybíróvá választásához kell.

Máshoz elég a „jelen lévő” képviselők kétharmada is, ami adott esetben kevesebb is lehet. Ilyenkor – ha az ellenzékből mindenki ott van – az eredeti 135-ös kormánypárti összlétszámból még ha 7-en hiányoznak is, akkor is megvan a kétharmad. Most viszont, amikor amúgy is csak 132-en vannak, már csak legfeljebb 4 további hiányzót engedhet meg magának a Fidesz–KDNP. És némi "biztonsági tartalékot" jelenthet Ritter Imre német nemzetiségi képviselő, aki szinte mindig a kormánypártokkal együtt szavaz.