A júniusi főpolgármester-jelölti versenybe ötödikként beszálló Vitézy Dávidot, Erdős Péter, a Kádár-kor popcézárának unokáját, Hankiss Ágnes egykori fideszes EP-képviselő és a néhai Vitézy László filmrendező gyerekét vérrokonság nem köti ugyan Orbán Viktorhoz, mégis sokan a miniszterelnök által protezsált kádergyereknek tartják. Pedig első, számára különösen fontos szakmai sikerét is hátszél nélkül érte el, amikor alig 20 évesen, a VEKE közlekedésszakmai civil szervezettel Demszky Gábor főpolgármesternél elérte 2005-ben, hogy átalakítsák az éjszakai buszközlekedést. 

Vitézy azóta is ezer szállal kötődik Budapesthez és a közösségi közlekedéshez, nem csoda, ha az elmúlt szűk 20 évet különböző posztokon és feladatkörökkel, de javarészt a főváros szolgálatában töltötte. Kezdve a VEKE civil szervezettel, vagyis a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesülettel, melynek 2000-ben, lelkes 15 éves közlekedésrajongóként az alapítója volt, később elnökségi tagja és szóvivője lett. Hogy honnan jött a gyerekkori rajongás, arról 2006-ban az Indexnek mesélt: 

A dolog úgy kezdődött, hogy 8-9 éves koromban a 49-es busz vonalán laktunk, azzal mentem iskolába. Megkérdeztem a buszsofőröket, mit csinálnak, elkezdtem kijárogatni hozzájuk, sokukkal összebarátkoztam, minden a busz, nagy kékség az élet.” 

Az igazi ismertséget azt hozta meg számára, hogy az addigra már a nyilvánosságban aktív VEKE-s civilként a fővárosi Fidesz őt delegálta 2007-től a BKV felügyelőbizottságába. Vitézy már akkor megkapta kritikaként, hogy édesanyja révén került 21 évesen a pozícióba, hiszen Hankiss Ágnes 1990–1994 között a fővárosi Fidesz-frakció tagja volt, később a Fidesz parlamenti frakciójánál, valamint a már akkoriban is Orbán Viktor évértékelőit szervező polgári egyesületnél dolgozott.  

Tarlós István és Vitézy Dávid sajtótájékoztatója

MTI / Marjai János

A családját, annak jobboldali beágyazottságát és ezzel összefüggésben a saját előmenetelét ért kritikákra Vitézy már akkoriban is úgy reagált: “ilyen alapon elég sok következtetést lehetne levonni a magyar közéletben, melyek egy része biztosan téves lenne”. Már 2006-ban is felmerült, hogy a szakmai munkát politikai pályára váltja-e. Erre az Indexnek azt mondta, számára két dolog fontos: az, hogy szeresse, amit csinál és az, hogy legyen értelme, és ez lehet a civil-, vagy a közszférában is.

Vitézy kétségkívül izgalmas és mozgalmas időszakban csöppent bele felügyelőbizottsági tagjaként a BKV életébe. Ekkoriban műegyetemista volt, a gazdaságtudományi karon tanult, ahol később, 2010-ben diplomázott. Addigra már VEKE-s és BKV-s szereplései révén közismertté vált, hiszen közlekedésszervezési, beruházási témákban szólalt meg gyakran, sőt, erre az időszakra esett Demszky MSZP-s helyettesének, a BKV-t is felügyelő Hagyó Miklós botránysorozata is. 

A 2007-es felügyelőbizottsági kinevezésénél már csak akkor kapott több bírálatot, amikor 2010-ben a fővárosi irányítását átvevő Tarlós István főpolgármester bejelentette egy új, budapesti közlekedésszervező cég megalakítását. Ez lett a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), és ennek vezérigazgatójává nevezték ki az alig 25 éves, frissdiplomás Vitézy Dávidot, aki így vezetői és komolyabb munkatapasztalat nélkül kellett, hogy eligazgasson egy nagyvállalatot. 

Vitézy cégvezetőként kiemelkedő, bruttó 1,6 milliós fizetést kapott, viszont cserébe dolgozott is. A BKK sok nagy, részint uniós forrásból megvalósuló projektet vitt – volt köztük kifejezetten sikeres és mérsékelten jól sikerült is. A BKK-vezér tevékenységét annak idején az őt ismerők az Átlátszónak vegyesen ítélték meg: volt, aki pártkatonának tartotta és kétségbe vonta a hozzáértését, de azt még ellenfelei is elismerték, hogy nagy teherbírású, gyors észjárású és jó stratéga. 

Csakhogy közben viszonya megromlott a főpolgármesterrel, holott kinevezésekor, 2010-ben Tarlós még azzal vette védelmébe, hogy tehetséges és szakmailag is kiváló fiatalember. Csakhogy állítólag Vitézy egyre “önjáróbbá” válásával konfliktusai támadtak Tarlóssal, gyakorivá vált köztük a nyilvános és olykor igen éles, személyeskedő kritika is. Ez oda vezetett, hogy 2014 végén Tarlós “lefokozta”, hatáskörei egy részét elvette Vitézytől, és végül le is váltatta posztjáról a fővárosi közgyűléssel. 

Vitézy menesztésekor az akkor zuglói polgármester Karácsony Gergely viszont azt nyilatkozta, nem volt probléma a munkájával, majd a 2019-es főpolgármesteri kampányában is jelezte, szívesen látná újra Vitézyt a BKK élén. Ám ő inkább a nemzeti fejlesztési tárcánál vállalt miniszteri biztosi tisztséget: a közösségi közlekedés fejlesztését, összehangolását bízták rá. Karácsony szerint ekkor történt, hogy Vitézy visszautasította állásajánlatát, mondván: ha elfogadná, akkor “hátulról lelövik az övéi”: 

Már fél évvel később Vitézy új feladatot kapott: az akkor már bezárt Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum vezetését bízták rá azzal, hogy vezényelje le annak átszervezését és megújítását. 2018-ban az Orbán Ráhelhez köthető Magyar Turisztikai Ügynökség alapítványának tanácsadója lett, 2022-ig pedig a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványnak kuratóriumának is tagja volt.  

Később, 2020-ban létrehozott Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatói székét adták Vitézynek, ahol annak két évvel későbbi megszűnéséig dolgozott. A mostani ciklus elején mintegy fél évig közlekedési államtitkár a Palkovics László vezette Technológiai és Ipari Minisztériumnál és a Nemzeti Közlekedési Központ vezérigazgatója is volt, de a minisztériumi struktúra átalakításával, amikor a közlekedés Lázár Jánoshoz került, Vitézy távozott. Azóta, az elmúlt fél évben erősen bírálta nemcsak Lázárt és a kormányt, hanem Karácsonyt is. 

Végül Vitézy március 19-én jelentette be, hogy az LMP-s és civil közös jelöltként elindul a június 9-i főpolgármester-választáson. Motivációiról, dilemmáiról és terveiről a hvg.hu-nak a bejelentés után néhány órával adott interjújában beszélt: