Nemcsak az elfogadása, az aláírása is villámgyorsan ment annak a négyoldalú megállapodásnak, melyben az igazságügyi minisztérium a bírósági reformmal kötötte össze a bírák és az igazságügyi alkalmazottak fizetésemelését.
Bár a dokumentumot csak hétfőn ismerhették meg az érintettek, a hatalmas tiltakozás ellenére Országos Bírói Tanács már szerdai kihelyezett gyulai ülésén, 8-7 arányban megszavazta a javaslatot. Pénteken pedig az MTI szerint már maga Tuzson Bence igazságügyi miniszter közölte egy sajtótájékoztatón, hogy a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal is aláírta azt. (A sajtótájékoztatót nem hirdették meg, a hvg.hu nem kapott rá meghívót, így azon kérdéseket sem tudtunk feltenni, pedig lett volna.)
https://hvg.hu/itthon/20241120_Nem-hatotta-meg-a-tiltakozas-az-Orszagos-Biroi-Tanacs-megszavazta-hogy-a-birak-fizetesemeleset-igazsagugyi-reformokhoz-kossek-ebx
Tuzson Bence azzal érvelt, hogy a változtatásokkal hatékonyabbá válik majd a a bíróságok működése, és kiemelte, hogy a megállapodásban döntően olyan elemek szerepelnek, amelyek a szakma, vagyis a bíróságok és ügyvédek képviselőitől érkeztek. Hangsúlyozta azt is, hogy erről csak akkor lehet beszélni, ha megfelelő illetményt kapnak a bírák és a bírósági alkalmazottak is.
Az ő jövedelmüket három lépésben, 2025, 2026 és 2027 januárjában emelik.
A bírák jövedelme 48 százalékkal fog növekedni, a bírósági titkároké és fogalmazóké átlagosan 82 százalékkal, az egyéb bírósági alkalmazottaké pedig 100 százalékkal.
Így egy átlagos bírói jövedelem el fogja érni a 2 millió 250 ezer forintot, a titkárok és fogalmazók átlagos jövedelme 1 millió 125 ezer forintra nő, a tisztviselőké pedig eléri a 850 ezer forintot - ismertette a tárcavezető.
Tuzson azt nem közölte, hogy az átlag megtévesztő lehet, mert azt a kiemelten magas bérű kúriai bírák és a bírósági vezetők fizetése jelentősen felhúzza. Emellett nincs szó az alapilletmény indexálásáról és automatikus emeléséről sem, így könnyen lehet, hogy néhány év múlva a fizetések ugyanúgy elértéktelenednek, mint korábban.
Arról, hogy pontosan milyen célok szerepelnek a megállapodásban, ebben a cikkünkben írtunk.
https://hvg.hu/itthon/20241120_igazsagugyi-miniszterium-obt-megallapodas-fizetesemeles-igazsagugyi-reform-ebx
Fontos azonban megemlíteni, hogy ezek nem konkrét jogszabálytervezetek, ezért még bárhogyan változhatnak. Maga Tuzson is arról beszélt, hogy a jövő év „komoly jogalkotási, törvényalkotási munkával fog telni”.
A négyoldalas megállapodás finoman szólva sem aratott sikert a bírák körében, akik már korábban úgy fogalmaztak a hvg.hu-nak, hogy ez a függetlenségük megcsúfolása.
A megállapodásról péntek reggel a Kúria is közleményt adott ki, a megfogalmazás szövege pedig finoman szintén arra utal, hogy nem értenek egyet az igazságügyi minisztérium módszereivel. Mint írták, Varga Zs. András, a Kúria elnöke
„a munkatársaiért viselt felelősségénél fogva, Magyarország igazságszolgáltatása és a Kúria érdekeit szem előtt tartva” írta alá az illetményrendezést célzó megállapodást.
Ezzel éppen azt a dilemmát érzékeltették, amit a megállapodás okozott: sok bíró is attól félt, hogy ha azt nem támogatják, akkor a tragikusan rosszul fizetett igazságügyi alkalmazottaik megélhetését veszélyeztetik.
Mozgóbírók, korhatár
Forrásaink a megállapodást eddig is egyértelmű „zsarolásként” és a kormányzati hatalmi ág közti alkuként értékelték, mely veszélyezteti a bírói függetlenséget. „Nem lehet ilyen érzelmi zsarolásra alapozni, itt a jogállamról van szó” – mondta lapunknak egyik bíró. Mások az átláthatóságot hiányolták, a döntés gyorsaságát, valamint azt kritizálták, hogy az érdekképviseleteket semmilyen módon nem vonták be az előkészítés folyamatába.
A megfogalmazott célok között sok kritikát kapott a bírák alsó korhatárának 35 évre emelése, és a külsős pályázók jelentkezésének megkönnyítése. Félő ugyanis, hogy a jelenlegi titkárok és fogalmazók nem fognak a szervezetben maradni, ha 10 évet kell várniuk arra, hogy bírók legyenek. Az pedig, aki már jól fizető állással rendelkezik valamelyik jogi szakterületen – például ügyvéd vagy cégjogász –, aligha fog visszatérni.
Kivitelezhetetlennek tartják a mozgóbírók rendszerét is, a civil és cégügyszak közigazgatási hatáskörbe helyezését pedig azzal szemléltették, képzeljük el, hogy a bírák, igazságügyi alkalmazottak egyesületeit (Mabie, Res Iudicata), alapítványait a végrehajtó hatalom tartja nyilván, és utóbbi határoz azok bejegyzéséről, például arról, létrejöhetnek-e egyáltalán. Ez adott esetben a végrehajtó hatalomtól független bírói hatalom kiszolgáltatottságát, integritási kérdéseket, kockázatokat vethet fel.
Nem hagyják szó nélkül
A megállapodással kapcsolatban nyilatkozatot adott ki a Magyar Bírói Egyesület (Mabie), mely már korábban nyílt levélben kérte az OBT-től, hogy a témát Gyulán ne tűzze napirendre, hanem azt egy későbbi időpontban, a széles bírói nyilvánosság és megfelelő felkészülési idő biztosításával tárgyalja meg.
Mint írták, a bírói szervezetnek nem kell nyújtania és nem is nyújthat a béremelésért cserébe „ellenszolgáltatást”, mert az a harmadik hatalmi ág függetlenségét sértené. A szervezeti átalakítással kapcsolatos kormányzati tervek támogatása nem lehet a kormányzat által is elismerten szükséges béremelés ára – tették hozzá.
A Mabie arra is felhívta a bírósági dolgozókat, hogy juttassák el hozzájuk véleményüket a megállapodásról, melyeket honlapjukon nyilvánosságra hoznak.
A Res Iudicata – Bírák a Társadalmi Tudatosságért Egyesület pedig korábban arra kérte az OBT-t, hogy tekintsen el a megállapodás aláírásától és kezdeményezzen valódi szakmai párbeszédet egy megalapozott igazságügyi reform kidolgozása érdekében.
