Mivel kétharmados többségre volt szükség, bement megszavazni a 2026-os költségvetést és a kampányköltéskorlát eltörlését Orbán Viktor miniszterelnök is a Parlamentbe, ha pedig már ott volt, a tavaszi ülésszak rendkívüli nappal megtoldott utolsó napján az azonnali kérdések-válaszok órájában lehetett őt kérdezni.
Az MSZP-s Komjáthi Imre például “Kevesebb szegényt, kevesebb gazdagot!” címmel kérdezte a kormányfőt. Az ellenzéki politikus felvetette: „Amikor önök kínai, orosz és koreai befektetőknek kiszolgáltatják a magyar munkavállalókat, (…) az minden, csak nem nemzeti.”
Orbán Viktor erre úgy válaszolt: “Pontosan tudjuk, mi a helyzet ebben az országban”. Hozzátette: szerinte a szegénység ellen nem azzal kell küzdeni, hogy támadják a gazdagokat – szerinte már csak azért sem, mert
a gazdagok munkáltatók, márpedig a szegénységet csak munkával és tisztességes bérekkel lehet felszámolni.
A devizahitelek problémáját a baloldal hozta az országra, velük pedig a Jobbik is összeállt, így politikai felelősség terheli őket is, amit pedig az ügyben a kormány megtehetett, azt megtette a végtörlesztési lehetőséggel és más eszközökkel – ezt már Z. Kárpát Dánielnek (Jobbik) válaszolta Orbán. Hozzátette:
a kormány nem javasolja a parlamentnek, hogy a friss bírósági döntés nyomán foglalkozzon a kérdéssel, nem kell új jogszabályt alkotni, elég a meglévőknek érvényt szerezni.
Toroczkai László, a Mi Hazánk politikusára, aki a kormány Ukrajna EU-tagságát ellenző álláspontja apropóján “Kárpátalja státuszáról”, a kárpátaljai magyarok széles körű önrendelkezésének támogatásáról kérdezte a miniszterelnököt. Orbán Viktor úgy válaszolt: az autonómiatörekvésekről nem érdemes vitatkozni, mert az Alaptörvényben is benne van, hogy minden határon túli magyar autonómiatörekvés támogatandó. Ukrajna EU-tagsága viszont nem – erősítette meg, és jelezte azt is, hogy Magyarország mindig megvétózza az orosz energiahordozók elleni újabb szankciókat, bár elismerte, hogy az Európai Bizottság igyekszik megkerülni a magyar vétót ez ügyben.
A miniszterelnököt kérdezte a DK-s Kálmán Olga is, aki azzal az értékítélettel nyitotta a felszólalását, hogy szerinte “rég volt Magyarországnak olyan miniszterelnöke, aki annyit ártott, mint ön”. Az ellenzéki politikus arra próbált választ kapni a miniszterelnöktől, hogyan lehet, hogy minden családtagja milliárdos lett a kormányzása alatt, és jelentős osztalékokat tudtak kivenni a cégeikből, de csak azt, a sokat hallott választ kapta Orbántól: “üzleti ügyekkel nem foglalkozom”. Mikor pedig Kálmán Olga azt is megkérdezte Orbántól, igaz-e, hogy a testvére, Orbán Áron embercsempészekkel üzletel,
a miniszterelnök azt kérte a DK képviselőjétől, hogy forduljon a rendőrséghez ebben az ügyben.
Csörte kialakult Orbán és a független képviselő Tordai Bence között is, amikor utóbbi emlékeztetett, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette nemrég a Klímatörvényt, amelyet eredetileg ő adott be, de azt a törvényhozási szakaszban teljesen átírták, végül alig maradt belőle pár eredeti mondat. Tordai felvetette: az Ab döntése nyomán újra kell alkotni a törvényt, és Orbánt – a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjének nevezve őt – arról kérdezte, hogy a 2026-os választás után ellenzékből a Fidesz támogatná-e az új klímatörvényt. Orbán válaszában “szamárságnak” nevezte Tordai eredeti javaslatát.
Ugyan itt már nem Orbán volt a címzett, de formabontó volt Menczer Tamás (Fidesz) azonnali kérdése – annyiban mindenképpen, hogy abban lényegében nem tett mást, mint a Fidesz és a kormány átcímkézett nemzeti konzultációja, az Ukrajna EU-tagsága ellen kampányoló Voks 2025 akciót reklámozta. Illetve a Tisza Pártot bírálta, például azzal, hogy szerinte a mai nap Magyar Péter azzal állt a kamera elé, hogy “megtámadta azt a videót, amivel bemutattuk a háború borzalmait és a Tisza Párt igazi arcát”, hozzátéve, hogy a Tisza egy háborúpárti szövetség tagja. Megjegyezte még: „a Tisza ukránpárti, háborúpárti.”
Menczer Tamásnak Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszolt, aki hosszan beszélt arról, hogy az élet szinte minden területén súlyos veszélyt jelentene Magyarország számára Ukrajna EU-tagsága – érvei közt sok olyan elemet említett, amely a kormány eddigi, csúsztatásokra vagy éppen konkrét hazugságokra épített, a Voks 2025-öt alátámasztó kommunikációs paneljeiből lehetett ismerős:
A fentihez hasonló, egymást erősítő kérdés-válaszba bonyolódott a kérdező KDNP-s Vejkey Imre és a neki válaszoló Zsigmond Barna Pál, az uniós szaktárca államtitkára, aki például így kijelenthette, hogy “Elindult a Von der Leyen–Zelenszkij-terv végrehajtása”.
Az azonnali kérdések és válaszok órájának egy későbbi kérdése is Orbán Viktornak szólt: Lukács László György (Jobbik) a romló közbiztonsági helyzetet kérte számon a kormányfőn, kiemelve például, hogy Kelet-Magyarország lassan a drogos esetek és a nagyszámú betörés miatt “no-go zónává válik”. A miniszterelnök válaszul hosszan sorolta a csökkenő bűnügyi statisztikákat, és azt vetette az ellenzéki politikus szemére, hogy “rendőrség-ellenes” a felszólalása, hiszen a rendőrség munkájának köszönhetően javul a helyzet.
Szintén a kormányfőnek címezte észrevételeit Dúró Dóra (Mi Hazánk), aki a 3 év alatti gyerekek képernyőhasználati szokásairól beszélt, a sok képernyőbámulás szerinte káros a gyerekekre – válaszában Orbán ezzel teljesen egyetértett.
