Augusztus 30-tól lép hatályba a tatárszentgyörgyi képviselőtestület rendelete, ami a településre költözést feltételekhez köti. Ahogyan az önkormányzat honlapján írják, „a rendelet célja Tatárszentgyörgy település értékeinek megőrzése, és a településre beköltözők közösséget erősítő támogatása”. Ezt a helyi szabályozást a már júliustól hatályos és heves közéleti-politikai vitát kiváltó, a helyi önazonosság védelméről szóló törvény teszi lehetővé, mert az alapján
az önkormányzatok saját jogkörben dönthetnek arról, milyen feltételekkel költözhetnek új lakók egy településre.
Tatárszentgyörgyön a lakcím létesítését ahhoz a feltételhez kötik, hogy minden nagykorúnak a rendelet által előírt 50 ezer forint betelepülési hozzájárulást meg kell fizetni, és részt kell vegyen a képviselő-testület személyes meghallgatásán.
Nem ez az első ilyen eset. Pilis városa a napokban jelentette be, hogy bezárják a város kapuit a munkanélküli, drogos, büntetett előéletű, és magyarul nem beszélő emberek előtt.
Ahogy egy korábbi cikkünkben írtuk, az Utcajogász Egyesület szerint világosan látszik a rendeletekből, hogy azok valóban egyes társadalmi csoportok, és ezen belül is főképp a hátrányosabb helyzetben lévők szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát igyekeznek korlátozni.
A Roma Sajtóközpont is emlékeztet, „hogy az új szabályozások a közösségi együttélés védelmére hivatkoznak, de szakértők szerint valójában szegregációs eszközként működhetnek: a betelepülésre vonatkozó szigorítások és pénzügyi terhek elsősorban a legkiszolgáltatottabb csoportokat sújtják”. Ráadásul Tatárszentgyörgy volt a 2009-es romák ellen elkövetett kettős gyilkosságok helyszíne, amelyben megölték Csorba Róbertet és fiát, az akkor 5 éves Robikát.
(Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Fazekas István)
