Koppanhatnak azoknak a településeknek a lakói, amelyek rendelettel „védik” a helyi önazonosságot

Eddig 12 település hozott rendeletet a helyi önazonosság védelmében, azonban mindössze egy olyan van, ahol a lakosságszám változása alapján ez indokolt lehet – és ott sem ez a probléma.

Koppanhatnak azoknak a településeknek a lakói, amelyek rendelettel „védik” a helyi önazonosságot

A Győr-Moson-Sopron megyei, Győr közvetlen szomszédságában fekvő Vámosszabadi az egyetlen olyan település, ahol valóban okot adhat aggodalomra a gyors népességnövekedés. A falu lakossága közel megháromszorozódott 20 év alatt: a 2001-es népszámláláskor 1054 főt, 2024. január 1-jén már 2961 lakost regisztrált a KSH. A település vezetésének azonban még csak nem is a lakosság felduzzadásával van baja, mivel a július 30. óta hatályos rendeletben nem a község egészére, hanem csupán 26 utcára vezettek be korlátozásokat: itt az önkormányzatnak és a lakosoknak is elővásárlási joguk van az értékesíteni kívánt előtt. Aki viszont nem rendelkezik az elmúlt 2 évből legalább 365 nap biztosítotti jogviszonnyal, továbbá a kérelem benyújtásakor nincs rendszeres jövedelme, munkaviszonya vagy egyéni vállalkozása, az érintett utcákban nem létesíthet lakcímet.

Az önkormányzat szerint csak azon településrészek érintettek, ahol „jellemzően nem lakáscélú beépítésre szánt területek és/vagy olyan állapotú ingatlanok találhatók, amelyeknek árszintje vonzó lehet olyan betelepülők számára, akik megbonthatják az ott élők közösségén keresztül a település közösségét is”.

A szóban forgó utcák mindegyike zártkertes övezetben található, keskeny földutakkal, nagy telkekkel és apró viskókkal, elvétve látszanak lakóházak is. Nem nehéz belelátni ebbe azt, hogy a község vezetése nem akar szegény, hátrányos helyzetű embereket látni a település peremvidékén. A 444.hu-nak nyilatkozó jogvédők szerint az eddig meghozott rendeletek kifejezetten romaellenes céllal születtek.

A hivatalos magyarázat persze nem ez.