„Kétségtelen, egyes helyi közösségekben, társadalmi csoportokban erős elégedetlenség van, ennek egyik lenyomata a Tisza Szigetek megjelenése, (…) egyesek kész tényként kezelik a kormányváltást”
– mondta a Mandinernek adott interjúban Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, későbbi alkotmánybíró. A daganatos betegségéből gyógyuló politikus, aki jelenleg Orbán Viktor miniszterelnök stratégiai tanácsadó testületének tagja, figyelmeztetett: „Ha az aktuális politikai elit nem tudja a közt szolgálva teljesíteni a feladatát, az emberek el fogják zavarni”.
„Csakhogy a kihívó továbbra is a kormányzóképesség felmutatásának teljes hiányával küzd, márpedig ahogy közeledik az igazság pillanata, a választó egyre inkább mérlegeli, mit veszíthet”
– tette hozzá, már a Tiszára utalva. A választói dilemmákról szólva megjegyezte: az ember „felteszi magának a kérdést: igent mondjon-e egy kétségkívül kaotikus időszakra, amelyben jön egy ismeretlen, mindenféle ígéreteket hangoztató, Brüsszelnek megfelelni akaró, celebmentalitású, szakértelmet csak a saját interpretációján keresztül bevonó politikus?”.
Ami az Orbán-kormányok elmúlt 15 éves teljesítményét illeti, Stumpf szerint ebből volt hét bő esztendő, majd utána hét szűk – utóbbi okai és nehézségei közé sorolta a migrációs krízist, a koronavírus-járványt és az ukrajnai háborút. Szerinte „ilyen kihívásokkal teli időszakban egyetlen ország sem tud kitűnően teljesíteni”, valamint nehezebb azokat a polgári értékeket szem előtt tartani, amelyeket a kormányzat képvisel, bár – tette hozzá – érzése szerint „elindult a polgári értékek eróziója”.
Schmidt Mária és Stumpf István érkezik Orbán Viktor évértékelőjére a Várkert Bazárba 2024 februárjában
Túry Gergely
Stump, ha közvetlenül nem is, társadalmi hatásait tekintve bírálta a NER elmúlt 15 évét, amikor kijelentette: „az emberek az érdemtelen gazdagodáson vannak felháborodva”. A polgári értékek eróziója szerinte a viselkedéskultúrán is nyomot hagyott, „egyeseknél megjelent az erőszakos, túlságosan magabiztos, másokat lenéző, nem kooperatív magatartás, ami korrekciót igényel”. Értékelt olyan fideszes kezdeményezéseket is, mint a Harcosok Klubja és a Digitális Polgári Körök.
Ezekről azt mondta:
- „A Harcosok Klubja háborús időszakban nem biztos, hogy szerencsés elnevezés, nekem a szabadságharcos szimpatikusabb lenne. Az visszatérést jelentett volna a nyolcvanas évekbeli Fideszhez, tágabb értelemben a magyar történelem 1848-as, 1956-os hagyományaihoz.”
- „A Digitális Polgári Körök elnevezése esetében is akad hiányérzetem, de csak azért, mert nincs kidomborítva a lényeg. A cél ugyanis a magyar társadalomban és a lokális közösségekben meglévő hagyományok újragondolása. Egyfajta új, lokális patriotizmus megjelenésére van szükség.”
Orbán volt minisztere arról is beszélt, hogy „lehet tejjel-mézzel folyó Kánaánt ígérni, és azt mondani, ha leváltják a mostani garnitúrát, majd dől a lé, de ez ámítás”. Megjegyezte, „nehéz dolga lesz a választás után a régi-új kormánynak, mert nehéz helyzetben van a világ. Erősödőben van az érzelmi ellenállás, az elégedetlenségi hullám, ezt lovagolta meg Magyar Péter”.
Egykori századvéges választás- és közvélemény-kutatóként kitért arra is: „már nem tudom a felméréseket olyan egyértelmű, a választói magatartást jelző indikátorként felfogni, mint húsz éve”.
Orbán volt minisztere összességében úgy látja:
„A kihívó főleg a fiatalokat találja meg, de hát az új generáció mindig lázad a fennálló rendszerrel szemben. Úgy vélem, jövő tavasszal ennél erősebb lesz a nemzethez kötődő, a Kárpát-medencei magyarság hosszú távú érdekeit szem előtt tartó, a jövőt az identitás, a nemzeti szuverenitás és a családok erősítésében elképzelő hozzáállás.”
(Nyitóképünkön Stumpf István. Fotó: Túry Gergely)
