Mi értelme volna a Duna Arénából az MVM Dome-ba költöztetni a vizes vb versenyeit?

„Nagyon valószínűnek” mondta Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár július végén, hogy a 2017-es vizes világbajnokság központjának épült Duna Aréna helyett az MVM Dome-ban rendezik majd a 2027-es vb több eseményét is. Az eredeti bejelentése arról szólt, hogy a vízilabdatorna kieséses szakaszát „várhatóan” a Népliget szélén álló multifunkciós csarnokban tartják majd, az InfoRádiónak nyilatkozva az úszóversenyek lehetséges helyszínéül is azt nevezte meg.

A Duna Aréna a 2017-es nyári vizes világbajnokság helyszínbejárásakor

MTI / Balogh Zoltán

Úgy fogalmazott: hosszú hónapok többfordulós tárgyalásai után most „reális az, hogy a kormány egy-két napon belül döntsön a végleges helyszínekről, a költségvetésről és minden fontos körülményről”. Hozzátette, „mielőtt bárki azt gondolná, hogy ez hatalmas nagy költségvetési többletkiadással jár, messze nem, sőt”. Mivel azonban a Magyar Közlönyben azóta az eseménnyel kapcsolatban csupán egyetlen információ jelent meg – az, hogy szeptember 1-jével Schmidtet nevezték ki az esemény kormánybiztosának –, augusztus közepén feltettünk néhány kérdést az államtitkárságnak. Azt próbáltuk megtudni, 

• miért volna szükséges a 2017-es vb-re felépített Duna Aréna helyett máshol lebonyolítani az említett eseményeket,
• mekkora a rendezvény költségvetése és mennyi belőle az állami támogatás, 
• mekkora összegből lehetne újra alkalmassá tenni a Duna Arénát a világbajnokság megrendezésére, s ehhez képest mennyibe kerül az MVM Dome kibérlése, az ideiglenes versenymedence felépítése,
• milyen kiegészítő létesítmények felépítésére van még szükség az MVM Dome-ba költözés miatt.

Konkrét válaszokat nem kaptunk, az államtitkárság a megkeresésünkre csak annyit közölt, hogy az állami sportirányítás folyamatosan egyeztet az előkészületekkel kapcsolatosan az érintett hazai sportági szakszövetségek és az eseményt szervező Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség munkatársaival. Valamint, hogy szeptember elseje, Schmidt kinevezésének hatályba lépése után

kezdődik többek között a lehetséges helyszínek meghatározására és az esemény költségvetésének kialakítására irányuló részletes tervezés.

Ez utóbbi mondat némileg ellentmond Schmidt korábbi nyilatkozatainak és a HVG értesüléseinek is. Információink szerint a vb eseményeinek lebonyolításában közreműködők már hetekkel a júliusi bejelentés előtt is úgy készültek, hogy az MVM Dome-ban is lesz dolguk.

Az esetleges helyszínváltozásra az úszósporttal foglalkozó szakportál, a Swimswam is felfigyelt, ők a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség, a World Aquatics (WA) tájékoztatása alapján nemrég azt írták: a kérdésben zajlik a vizsgálat, de döntés még nem született. Lapunk hazai forrásoktól is így értesült: úgy tűnik, hogy az itthoni döntéshozók körében egyelőre nincs egyetértés a kérdésben.

Uszodából csarnokba

Az MVM Dome-ra – amelynek építését még 2018 novemberében jelentette be, de már hónapokkal korábban is pedzegette Kocsis Máté, a kézilabdaszövetség akkori elnöke – közel 80 milliárd forint ment el. A létesítményt a 2022. januári férfi kézilabda-Európa-bajnoksággal avatták fel, azóta tartottak már benne a koncertek mellett például dartstornát és több jégkorongmérkőzést is. A multifunkcionalitás már a tervezésekor is szempont volt, a honlapján elérhető ismertető szerint „innovatív, változatosan variálható tereiben elsősorban teremsportágak (…) valamint egyes atlétikai, lovas- és motoros versenyek, mobil medencében pedig akár úszóversenyek és vízilabdamérkőzések tarthatók meg a legmagasabb színvonalon”. Ez sem lehet véletlen: úgy tudjuk, hogy amikor a magyar fél 2019 tavaszán benyújtotta a pályázatát, abban már ez a csarnok szerepelt a helyszínek egyikeként – bár akkor még az építkezés el sem kezdődött.

Nyilatkozatokban sem most először hangzott el, hogy a Népligetbe költözhetnének egyes események. 2022-ben, amikor Budapest átvállalta a rendezést a japán Fukuokától, Wladár Sándor, a Magyar Úszószövetség, egyben az esemény szervezőbizottságának elnöke a HVG-nek azt mondta: „Volt arról szó, hogy esetleg az MVM Dome-ba vigyük el a vb-t, amelynek több mint 20 ezres a lelátója, de az idő rövidsége miatt nem tudtuk volna megépíteni és kipróbálni a mobil medencét”. Így aztán akkor a Duna Arénában zajlottak az úszóversenyek, a teljes pólótornát pedig a Margit-szigeti Hajós Alfréd Sportuszodában tartották meg.

A Duna Aréna persze most sem kerülne ki a vb-n használt létesítmények közül, hiszen a műúszó- és a műugróversenyeknek is helyet kell biztosítani.

Kis lelátó, kis terület

A Duna Arénával a jelenlegi állapotában több probléma is van. Az egyik, hogy nem elég nagyok a lelátói. Amikor Wladár 2022-ben az MVM Dome-ot említette, azt mondta: azzal, hogy az uszodában tartják meg a vb-t, sokkal kevesebb jegyük van – összesen 180 ezer –, mint amennyit el tudnának adni. Mostani nyilatkozataiban az államtitkár is azt emelte ki, hogy a népligeti csarnokba sokkal többen beférnek, mint az úszókomplexumba: az előbbiben 18 ezren szurkolhatnak, az utóbbiba most összesen csak nagyjából 6 ezren férnek be. És ha a médiának, a hivatalos személyeknek és a csapatoknak kötelezően fenntartott üléseket levonjuk, csupán 3-4 ezer fizető nézőt tud befogadni.

Ennek az az oka, hogy a Dagály strand mellett felhúzott uszodakomplexum ideiglenes lelátóit a 2017-es vizes vb után hónapokig tartó munkával lebontották. (Emlékezetes: arról volt szó, hogy ezeket a szerkezeteket száz százalékban újra felhasználják, a Hungexpo területén építenek a segítségükkel P+R parkolóházat, végül egy fémhulladék-feldolgozó telephelyére kerültek.)

Az is gond vele, hogy a környékét 2017 óta szinte teljesen beépítették. A vele szemben található, akkor egyebek mellett a sajtóakkreditációs központot, más kiszolgáló létesítményeket és a parkolót is befogadó telken – amelyet az egyik oldalról egy focipálya, a másikról pedig a Dagály sétány határol – most lakópark épül, ahogyan a mellette fekvő, a Dagály stranddal szemben található ingatlanon is. A szervezők már a 2022-es vb előtt is arra hívták fel az akkreditált újságírók figyelmét, hogy nem tudnak számukra parkolóhelyet biztosítani, mert a korábbiakhoz képest kiesett egy jelentős terület, a megmaradó helyek pedig a közvetlen közreműködők teljeskörű kiszolgálását sem teszik lehetővé.

A felújítás után újra kinyitott a Dagály strand

Reviczky Zsolt

A szervezőknek nyilván azt is mérlegelniük kell, hogy a Duna Aréna esetleges átépítése, újbóli kibővítése mennyibe kerülne és mennyi ideig tartana, illetve hogy ezalatt hol készülhetnének az úszóválogatott tagjai. A Dagály fürdő ismételt lezárásáról nem is beszélve.

Ideiglenes megoldások

Az utóbbi időben egyre gyakrabban fordul elő, hogy a vizes sportok világeseményeit ideiglenes helyszíneken tartják meg. Ennek oka részben az lehet, hogy a rendezők felismerték: ha kifejezetten e célból építenek fel nagy méretű uszodákat, később nem tudják megfelelően kihasználni azokat. Így a tíz évvel ezelőtti, kazanyi vb-n az úszószámokat a Rubin Kazany futballstadionjában felépített medencében bonyolították le, és a tavalyelőtti fukuokai, valamint a tavalyi dohai megmérettetésnek is multifunkciós csarnokok adtak otthont. Ezt a példát követik majd a következő olimpia szervezői is: az úszóversenyek a két Los Angeles-i amerikaifutball-csapat, a Rams és a Chargers által is használt SoFi Stadiumban lesznek.

Az úszók végül a tavalyi párizsi játékokon is csarnokban versenyeztek, nem uszodában, de az eredeti elképzelés más volt. A pályázatban a szervezők egy teljesen új vizes központ felépítését vállalták a Stade de France tőszomszédságában, amely a WA előírásainak megfelelően 15 ezer néző befogadására lett volna alkalmas. Az eredetileg 70 millió eurósra becsült beruházás költségei azonban úgy elszálltak – végül nagyjából 175 milliónál álltak meg –, hogy 2020-ban át kellett alakítani a terveket. A megoldás az lett, hogy felhúztak egy 5 ezres uszodát, benne egy 70 méteres, két részre osztható medencével, ahol végül a műugrók és a műúszók versenyeztek, illetve ott tartották a pólótorna csoportmeccseit. Az úszóversenyeket pedig a La Défense Arénában tartották meg, egy olyan csarnokban, amely a Racing 92 rögbicsapat otthona, és amelyben gyakran rendeznek például nagyszabású koncerteket.

A helyszínre a Myrtha Pools két 50 méter hosszú, 25 méter széles medencét épített fel 36 nap alatt, az egyikben a versenyek zajlottak, a másik a bemelegítést szolgálta.

Ezeket azonban többen is kritizálták, mert sekélyebbek voltak, mint a hagyományos, állandó medencék, ezért az úszók is csak lassabban tudtak haladni bennük. A problémáról akkor itt írtunk:

Két ekkora medencét a Dome-ban is biztosan fel kell állítani, hogy mindenki elférjen. Emlékezetes: az úszószövetség az idén nyári – egyébként szintén ideiglenes építményben, egy parkolóban felhúzott uszodában megtartott – szingapúri vb alatt arról számolt be, hogy az egyik versenynapon az egész úszómezőnyt, több száz sportolót betereltek a vízilabda-uszoda melegítő medencéjébe, miközben egy másik üresen állt. „»Miért nem lehet minden vébét Budapesten rendezni?!« – kérdezgetik külföldi barátaink” – írták akkor.

Azt most a Swimswam is megjegyezte: figyelemre méltó fejlemény volna, ha a vb úszóversenyeit nem a Duna Arénában rendeznék meg, az ottanit ugyanis a világ legjobb versenymedencéi között tartják számon a sportolók és a szakemberek.

Ismeretlen költségek

Miután az államtitkárságtól és a KTK-tól nem kaptunk választ a kérdéseinkre, megkerestük az állami építési beruházásokat felügyelő Építési és Közlekedési Minisztériumot is, amely például a Nemzeti Atlétikai Központ beruházója is volt. Azt kérdeztük tőlük, lesznek-e feladatai a tárcának a vb előkészítésében, megvizsgálták-e, milyen költségvonzata volna a Duna Aréna és az MVM Dome rendezésre alkalmassá tételének, emellett milyen szempontokat mérlegelnek még, s hogy vajon miért maradt el eddig, illetve mikorra várható a bejelentés a konkrét helyszínekről. Érdemi információhoz onnan sem jutottunk: Schmidt Ádámhoz irányítottak minket. Az ő korábbi nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy olcsóbb volna a Népligetbe vinni a versenyeket, mint a Duna-parti uszodát újra alkalmassá tenni a verseny megrendezésére – már csak azért is, mert a teljes eseményt így rövidebb idő alatt lehetne lebonyolítani.

Koncert az MVM Dome-ban

Fazekas István

De hogy mennyivel, az kérdés. Nem tudni például, hogy mennyiért lehetne kibérelni a Dome-ot. Erre vonatkozó nyilvános adatok információk nincsenek, de néhány intézmény oldalán az ötmillió forintnál nagyobb értékű szerződések listájában feltűnt a létesítmény neve. Így derült ki például, hogy a Nemzeti Színház tavaly 102 900 000 forintot fizetett ki bérleti díjként a csarnokot üzemeltető Sportfive MPA Kft.-nek. Az nem világos, hogy hány napra vették ki a helyszínt, az azonban kiderül a színház honlapjáról, hogy a produkciónak tavaly szeptember 5-én nyilvános főpróbát, a következő két napon pedig előadásokat tartottak. A Semmelweis Egyetem 2022 ősze óta ott tartja a tanévnyitóját, abban az évben „bérleti szerződés kiegészítő szolgáltatásokkal az MVM DOME csarnok bérlésére” soron közel 31,8 millió, 2023-ban pedig valamivel több mint 47 millió forintot tüntetett fel.

A vb-vel kapcsolatban eddig csupán néhány konkrét összeg látott napvilágot. A Nemzeti Jogszabálytárban megtalálható kormányhatározatok értelmében a WA részére fizetendő világbajnoksági díj, valamint a producer szolgáltatásaival és a hazai közvetítővel kapcsolatos költségek így alakulnak:

• 2021-ben 2 millió dollár,
• 2022-ben 3,5 millió dollár,
• 2023-ban 3,5 millió dollár,
• 2024-ben 3,5 millió dollár,
• 2025-ben 4,572 millió dollár,
• 2026-ban 11,557 millió dollár,
• 2027-ben 8,953 millió 500 dollár.

Ez jelenlegi árfolyamon összesen valamivel több mint 13,15 milliárd forint. Összehasonlításképpen: a 2022-es vb-t 31,5 milliárd forintos kerettel rendezték meg, ám az akkor bevallottan „egy minimálbüdzséből, a lehető leggyorsabban kivitelezett világesemény” volt. A nyolc évvel ezelőtti első budapesti verseny előkészítésére és megrendezésére nagyjából 130 milliárd forint ment el a központi költségvetésből.

Nyitókép: Fazekas István