Lassú-e a víz Párizsban? A medence a hibás abban, hogy nem dőlnek sorozatban a világcsúcsok?
Szokatlanul sokáig, szerdáig kellett várni, amíg megszületett az első úszóvilágrekord a párizsi olimpián. Az okokat csak találgatni lehet.
Bár szerdán a kínai Pan Csan-le 46,40 másodpercet teljesített 100 méter gyorson, a látványos, ugyanakkor doppinggyanúval fogadott első párizsi úszóvilágcsúcs egyelőre nem sokat változtat azon, hogy az úszók lassabbnak tűnnek.
Vasárnap például a 100 méteres férfi mellúszás döntőjében a nyolc versenyző egyikének ideje sem lett volna elég ahhoz, hogy 2021-ben Tokióban bekerüljön a legjobb nyolc közé. Igaz, van ellenkező példa is: több úszószámban jobb eredmények születtek, mint tavaly a világbajnokságon vagy 2021-ben az olimpián.
Tény ugyanakkor, hogy az utóbbi világjátékokon – Tokióban, Rióban, Londonban – sűrűbben dőltek meg a korábbi világcsúcsok, ezért sorjáznak most a találgatások: mi alakult másképp Párizsban?
Van több lehetőség is, ezekre is visszatérünk, de az elsőszámú gyanúsított maga a medence, mert nem elég mély. 2,15 méteres, ami a rendezés odaítélésekor teljesen rendben volt. A sportág világszövetsége, a World Aquatics (előző nevén FINA) azonban most már legalább 2,5 métert ír elő, de még jobb a 3 méteres mélység.