„Amikor a németek azt mondták, hogy meg tudják oldani, az egy másik Németország volt, azóta kiderült, hogy semmit nem tudnak megoldani” – ezzel kezdte szokásos, péntek reggeli rádióinterjúját Orbán Viktor miniszterelnök, amikor arról kérdezték, hogyan változott Európa migrációs politikája az elmúlt 10 évben. Megjegyezte, nem az érdekli, hogy a németek hogyan kezelték a bevándorlást, hanem az, hogy mi volt Magyarország válasza. Szerinte Röszkén kiderült, hogy „ezek a migránsok nem menekültek, telefonjaik és bankkártyáik vannak, és inkább katonai a mozgásuk”, ez a helyzet pedig „nekünk, magyaroknak, biztosan nem jó”.
„Ha a fogkrém kijött a tubusból, azt már nem lehet oda visszanyomni” – vont párhuzamot Orbán a migrációval, szerinte ugyanis „a politikában két fajta hiba van, amit ki lehet javítani, és amit nem”, a menekültek beengedését pedig az utóbbi kategóriába sorolta.
A svéd miniszterelnökkel, Ulf Kristerssonnal való szóváltásáról Orbán azt mondta, a svédek „rendkívül agresszív, kioktató jellegű” politikát folytatnak, pedig az északi népet sokan szimpatikus embereknek tartják, azt pedig a miniszterelnök is úgy gondolja, hogy a svéd hölgyek csinosak.
Orbán Viktor az adórendszerről is elmondta a véleményét, miszerint „minden progresszív adó szükségszerűen bürokratikus, nehézkes, tele van stiklikkel, visszaélésre ad okot”, ezzel szemben az általuk képviselt „polgári, nemzeti adórendszer” családbarát. Hozzátette, nem is az a kérdés, hogy melyik a jobb, hiszen a Tisza szavazóinak több mint a fele a többkulcsos adót támogatja, ezzel kapcsolatban felmérésekre hivatkozott, de nem részletezte, honnan szedte ezt az adatot. Tarr Zoltán botrányt keltő szavait ismét Gyurcsány Ferenc őszödi beszédéhez hasonlította, majd áttért a nemzeti konzultációra.
„A demokratikus politikában a vezető ki van téve a közvélemény nyomásának” – próbálta megmagyarázni a nemzeti konzultáció értelmét a miniszterelnök. Megjegyezte, magán is érzi ezt, hiába nem akar beszélni egy témáról, ha az sokakat érdekel, kénytelen megszólalni.
A háromgyermekes anyák októbertől hatályos adómentességéről elmondta, hiába személyi jövedelemadónak hívják, nem szabad egyénekben gondolkodni, hanem családban kell. Orbán úgy véli, a „munkával összekötött családtámogatási rendszert”, amelyet a kormánya hozott létre, „még a legjobban munkanélküliséggel sújtott rétegek, a cigányok” is támogatják.
Orbán nem tudta szó nélkül hagyni azt sem, hogy Ruszin-Szendi Romulusz fegyverrel az oldalán jelent meg egy lakossági fórumon. „Ha a politikusok azért akarnak fegyvert hordani, mert fenyegetik őket, akkor nekem ágyúval kéne járnom” – mondta a miniszterelnök, aki úgy gondolta, egy közszereplő nem hordhat fegyvert, amikor emberek közé megy. „Mit csinál vele, ha fenyegetve érzi magát? Előkapja, és elkezd lövöldözni?” – folytatta, majd megjegyezte, nagyon jól tette a rendőrség, hogy lefoglalták a fegyvert, ezzel emlékeztetve Ruszin-Szendit, hogy ilyet nem lehet csinálni. Hozzátette, a fegyverviselés is aggasztó, de még nagyobb probléma, hogy a volt vezérkari főnök miket mondott, szerinte egy jogállamban nincs olyan, hogy „viszket a tenyere, és majd ő lerendezi”.
„Én örültem az amerikai elnök döntésének és kezdeményezni fogom, hogy tegyük mi is ezt itt Magyarországon” – így kommentálta Orbán Viktor azt, hogy Donald Trump amerikai elnök a héten bejelentette: kezdeményezni fogja az Antifa terrorszervezetté nyilvánítását.
„Az Antifa igenis egy terrorszervezet, idejöttek Magyarországra is, békés emberekhez az utcán megvertek, volt, akit félholtra vertek” – mondta a kormányfő, aki az olasz Ilaria Salisra utalva megjegyezte, később „elmentek európai parlamenti képviselőnek és onnan oktatgatják Magyarországot a jogállamról, a baloldalról”. Orbán ezt lehetetlen helyzetnek tartja és szerinte eljött az ideje, hogy „az ilyen szervezeteket, mint az Antifa – az amerikai mintát követve – mi is minősítsük terrorszervezetnek”.
