„Ha mindenféle oldalról mindenféle gyanú megfogalmazódik, amivel ráadásul a fenntartónál házalnak, akkor belső vizsgálatot indítok, historikusan felderítjük az ügyeket” – így kommentálta a Facebookon Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnöke Rózsa Dávid, az az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) igazgatójának felfüggesztését. Utalt arra is, hogy cselekvési terve Rózsa üzleti és egyéb érdekeit sérthette.
https://hvg.hu/kultura/20250930_Felfuggesztettek-a-OSZK-foigazgatojat---Bomlik-Demeter-birodalma
Információink szerint az elnök által kinevezett, és hozzá sokáig a leglojálisabbnak számító Rózsa Dávid számonkérte Demeteren, hogy már a nemzeti könyvtár muzeális értékű könyvei sincsenek biztonságban a pénztelenség és az MNMKK működésképtelensége miatt. Egyik forrásunk azt is kifogásolta, hogy az állami Nemzeti Múzeum Kft. a piaci árnál jóval drágábban költöztette az OSZK Maglódi utcai raktárát az új, nemrég átadott piliscsabai raktárba. Ezt egyébként egyik iparági forrásunk szerint negyedéből-harmadából ki lehetett volna hozni, miközben a legalapvetőbb dolgokra nincs pénz a nemzeti könyvtárban. Demeter is elismerte egy Facebook-kommentjében, hogy súlyos adósságokkal küzd a cég, a munkatársak szerint ezt próbálta befoltozni az OSZK forrásaival.
De más baj is van: „Eddig minden évben volt kártevőirtás, ami egy könyvtárban alapvető fontosságú, hiszen egy-egy bogár fertőzésveszélybe sodorhatja az egész könyvállományt. Ám az irtás évek óta elmaradt” – mondja az egyik könyvtáros.
A helyzetet súlyosbította, hogy megjelentek a csótányok is, amik ugyan nem tesznek kárt a könyvekben, annál inkább rontják a dolgozók munkakörülményeit, többen fel is mondtak ezért. Rózsa egyik utolsó lépése az volt, hogy erre legalább szerzett pénzt.
Panaszkodnak arra is, hogy az új, piliscsabai raktár olyan nedves, hogy penészesednek a könyvek, ahogy arról a 444 is beszámolt. Úgy tudni, hogy más külső raktárban is felfedeztek penészedést az állományban.
Pedig ennek a raktárnak a célja épp az archiválás, azaz a tartós megőrzési kötelezettséggel bíró (sokszor muzeális) dokumentumok megfelelő tárolása. Az ebbe a típusba tartozó dokumentumok száma évente akár 15 ezer példánnyal nő, így nemcsak a biztonsági alapkövetelmények megvalósítása, hanem a szakszerű tárolás is fontos – áll a piliscsabai raktár építéséről szóló dokumentumokban. A tervező TSPC-csoport PR-anyagai szerint „komoly nemzetközi előtanulmányokat végeztek olyan nívós könyvtárakban, mint a bécsi Osztrák Nemzeti Könyvtár, a párizsi Mitterrand Nemzeti Könyvtár és a Richelieu Könyvtár, valamint a kínai Guangzhou városi könyvtára. A szakmai konzultációban a norvég nemzeti könyvtár nyújtott segítséget, így a piliscsabai épület terveiben ez a nemzetközi kitekintés és a jó gyakorlatok tapasztalatai is megjelennek.”
Megkérdeztük Kádár Mihályt, a piliscsabai raktár felelős tervezőjét, hogy mit szól a nedvesedésről szóló hírekhez; véleménye szerint tervezési, esetleg kivitelezési hibák okozzák ezt a nemzeti örökségre veszélyes állapotot? Amint választ kapunk, frissítjük a cikket.
A piliscsabai raktár feltöltése azért is fontos, mert ezzel lehet tehermentesíteni a OSZK várbeli épületének kínzó raktárgondjait. Ugyanis a palota két belső udvarában beépített tízemeletes raktártornyok csordultig megteltek. „Jelen állapotában azonban a könyvtár nem alkalmas ilyen léptékű logisztika megszervezésére. A közgyűjteményi szférában alighanem legalacsonyabb nemzeti könyvtári fizetések miatt sok kolléga elment, alig van informatikus, a raktárosztályon sincs megfelelő számú szakember, aki egy ilyen bonyolult folyamatot átlátna” – mondta az egyik könyvtáros.
Az informatikusok azért háborognak, mert – miközben a piaci ár alatt dolgoznak – a centralizáció jegyében központi állományba helyezte őket Demeter, hogy ide-oda lehessen pakolni őket a hat közintézményben.
Rózsa után nem sok könnyet hullattak a könyvtárosok. „Épp úgy bántak el vele, ahogy ő tette számos kollégával” – mondta egyikük, arra utalva, hogy mint az amerikai filmekben, Rózsát kedden már be sem engedték a munkahelyére, elvették a mobilját, és deaktiválták a belépőkártyáját.
Demeter Szilárd ugyanakkor lapunknak cáfolta a 444 értesülését, miszerint úgy összevesztek Rózsával egy visegrádi értekezleten, hogy ki kellett vezettetnie az OSZK főigazgatóját. „Ez tényszerűen nem igaz: sem a visegrádi helyszín, sem a kivezettetés – írta, hozzátéve: –A felfüggesztett munkavállalónak a felfüggesztés idejére le kell adnia a munkahelytől kapott munkaeszközeit.”
https://hvg.hu/360/20250829_muzeumbezarasok_lazado_dolgozok_hamvaba_holt_tervek_semmit_aszemnek
Úgy tudjuk, Demeternek nemcsak Rózsával, hanem Zsigmond Gáborral, a Nemzeti Múzeum főigazgatójával is sok konfliktusa van. Török Róbertet, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum vezetőjét pedig már belépésekor támadni kezdte. Forrásaink szerint más igazgatókat leváltana, saját embereit tenné a helyükre. Csakhogy a főigazgatók egy része be van kötve a NER különböző szintjeire. Zsigmond Gábor Tiborcz Istvánnal írt könyveket a miniszterelnök veje által megszerzett és felújított épületek történetről. Az iparművészeti vezető, Cselovszki Zoltán már az első Orbán-kormányban fontos pozícióban volt. Forrásaink szerint mára megelégelték a főigazgatók, hogy kevesebb pénz jut az intézményekre, mint az összevonás előtt, hogy elvették tőlük a munkáltatói jogokat, és még a vécépapír-beszerzésért is a központba kell rohangálniuk, ráadásul leggyakrabban hiába.
Nem beszélve arról, hogy – miként az egyik érintett vezető fogalmazott – Demeter „úgy beszél az igazgatókkal, mint a kutyájával”, pedig közülük nem egy évtizedek óta a múzeumi szakmában dolgozik. „Lassan mindenkinél elszakad a cérna” – állítja egyikük. Úgy érzékelik, hogy Demeter napjai meg vannak számlálva, nem kap támogatást a kormánytól.
Kérdés, hogy Hankó Balázs miniszterben feléled-e a kulturális örökségért való aggódás, és beviszi-e Orbán Viktor elé Demeter leváltásának javaslatát, ami a választások előtt már nem túl valószínű. Így viszont, ha a muzeológusok kitartanak, állandó támadási felületet szolgáltatnak a kormánnyal szemben, amit lassan a politikai ellenfelek is felfedezhetnek.
Közben egyre többen vetik fel, hogy a jelenlegi központosított modell működésképtelen, az egész közgyűjteményi központot meg kellene szüntetni. Az ötlet máshol sem igazán működik, a berlini múzeumokat tömörítő holdingot épp most szedik szét a németek. Sokkal jobban működnek a múzeumok, ha egészséges verseny és spontán együttműködés van közöttük. Ha meg is maradna az MNMKK, akkor annak egy koordináló háttérintézményként kellene funkcionálni. E helyett Demeter milliókat költ az MNMKK brand bevezetésére, arculatváltása, miközben a rohadnak épületek.
A feszültségeket jelzi az is, hogy Demeter posztjára kemény választ adott L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum volt főigazgatója. Visszautasította Demeternek azt az állítását, ami szerint kritikán aluli állapotban vette át az országos hatókörű közgyűjteményi intézményeket. Védelmébe vette a főigazgatókat, és hosszan sorolta a Nemzeti Múzeumban általa vezényelt fejlesztéseket. Végül azzal zárta posztját: „Kedves Szilárd, ezt írod: ’Fáj, akinek fáj, és bárhány érdeket is sértek vagy bármilyen bizniszekbe is nyúlok bele – rendet fogok tenni.’ Csak arra kérünk, figyelj a forgácsokra is!”
https://hvg.hu/kultura/20251002_L-Simon-Laszlo-Demeter-Szilard-nemzeti-muzeum-mnmkk-kultura
Nyitókép: Túry Gergely
