„Ha mindenféle oldalról mindenféle gyanú megfogalmazódik, amivel ráadásul a fenntartónál házalnak, akkor belső vizsgálatot indítok, historikusan felderítjük az ügyeket” – így kommentálta a Facebookon Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnöke Rózsa Dávid, az az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) igazgatójának felfüggesztését. Utalt arra is, hogy cselekvési terve Rózsa üzleti és egyéb érdekeit sérthette.
Információink szerint az elnök által kinevezett, és hozzá sokáig a leglojálisabbnak számító Rózsa Dávid számonkérte Demeteren, hogy már a nemzeti könyvtár muzeális értékű könyvei sincsenek biztonságban a pénztelenség és az MNMKK működésképtelensége miatt. Egyik forrásunk azt is kifogásolta, hogy az állami Nemzeti Múzeum Kft. a piaci árnál jóval drágábban költöztette az OSZK Maglódi utcai raktárát az új, nemrég átadott piliscsabai raktárba. Ezt egyébként egyik iparági forrásunk szerint negyedéből-harmadából ki lehetett volna hozni, miközben a legalapvetőbb dolgokra nincs pénz a nemzeti könyvtárban. Demeter is elismerte egy Facebook-kommentjében, hogy súlyos adósságokkal küzd a cég, a munkatársak szerint ezt próbálta befoltozni az OSZK forrásaival.
De más baj is van: „Eddig minden évben volt kártevőirtás, ami egy könyvtárban alapvető fontosságú, hiszen egy-egy bogár fertőzésveszélybe sodorhatja az egész könyvállományt. Ám az irtás évek óta elmaradt” – mondja az egyik könyvtáros.
A helyzetet súlyosbította, hogy megjelentek a csótányok is, amik ugyan nem tesznek kárt a könyvekben, annál inkább rontják a dolgozók munkakörülményeit, többen fel is mondtak ezért. Rózsa egyik utolsó lépése az volt, hogy erre legalább szerzett pénzt.
Panaszkodnak arra is, hogy az új, piliscsabai raktár olyan nedves, hogy penészesednek a könyvek, ahogy arról a 444 is beszámolt. Úgy tudni, hogy más külső raktárban is felfedeztek penészedést az állományban.
Pedig ennek a raktárnak a célja épp az archiválás, azaz a tartós megőrzési kötelezettséggel bíró (sokszor muzeális) dokumentumok megfelelő tárolása. Az ebbe a típusba tartozó dokumentumok száma évente akár 15 ezer példánnyal nő, így nemcsak a biztonsági alapkövetelmények megvalósítása, hanem a szakszerű tárolás is fontos – áll a piliscsabai raktár építéséről szóló dokumentumokban. A tervező TSPC-csoport PR-anyagai szerint „komoly nemzetközi előtanulmányokat végeztek olyan nívós könyvtárakban, mint a bécsi Osztrák Nemzeti Könyvtár, a párizsi Mitterrand Nemzeti Könyvtár és a Richelieu Könyvtár, valamint a kínai Guangzhou városi könyvtára. A szakmai konzultációban a norvég nemzeti könyvtár nyújtott segítséget, így a piliscsabai épület terveiben ez a nemzetközi kitekintés és a jó gyakorlatok tapasztalatai is megjelennek.”
Megkérdeztük Kádár Mihályt, a piliscsabai raktár felelős tervezőjét, hogy mit szól a nedvesedésről szóló hírekhez; véleménye szerint tervezési, esetleg kivitelezési hibák okozzák ezt a nemzeti örökségre veszélyes állapotot? Amint választ kapunk, frissítjük a cikket.
A piliscsabai raktár feltöltése azért is fontos, mert ezzel lehet tehermentesíteni a OSZK várbeli épületének kínzó raktárgondjait. Ugyanis a palota két belső udvarában beépített tízemeletes raktártornyok csordultig megteltek. „Jelen állapotában azonban a könyvtár nem alkalmas ilyen léptékű logisztika megszervezésére. A közgyűjteményi szférában alighanem legalacsonyabb nemzeti könyvtári fizetések miatt sok kolléga elment, alig van informatikus, a raktárosztályon sincs megfelelő számú szakember, aki egy ilyen bonyolult folyamatot átlátna” – mondta az egyik könyvtáros.
Az informatikusok azért háborognak, mert – miközben a piaci ár alatt dolgoznak – a centralizáció jegyében központi állományba helyezte őket Demeter, hogy ide-oda lehessen pakolni őket a hat közintézményben.
Rózsa után nem sok könnyet hullattak a könyvtárosok. „Épp úgy bántak el vele, ahogy ő tette számos kollégával” – mondta egyikük, arra utalva, hogy mint az amerikai filmekben, Rózsát kedden már be sem engedték a munkahelyére, elvették a mobilját, és deaktiválták a belépőkártyáját.
Demeter Szilárd ugyanakkor lapunknak cáfolta a 444 értesülését, miszerint úgy összevesztek Rózsával egy visegrádi értekezleten, hogy ki kellett vezettetnie az OSZK főigazgatóját. „Ez tényszerűen nem igaz: sem a visegrádi helyszín, sem a kivezettetés – írta, hozzátéve: –A felfüggesztett munkavállalónak a felfüggesztés idejére le kell adnia a munkahelytől kapott munkaeszközeit.”
Úgy tudjuk, Demeternek nemcsak Rózsával, hanem Zsigmond Gáborral, a Nemzeti Múzeum főigazgatójával is sok konfliktusa van. Török Róbertet, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum vezetőjét pedig már belépésekor támadni kezdte. Forrásaink szerint más igazgatókat leváltana, saját embereit tenné a helyükre. Csakhogy a főigazgatók egy része be van kötve a NER különböző szintjeire. Zsigmond Gábor Tiborcz Istvánnal írt könyveket a miniszterelnök veje által megszerzett és felújított épületek történetről. Az iparművészeti vezető, Cselovszki Zoltán már az első Orbán-kormányban fontos pozícióban volt. Forrásaink szerint mára megelégelték a főigazgatók, hogy kevesebb pénz jut az intézményekre, mint az összevonás előtt, hogy elvették tőlük a munkáltatói jogokat, és még a vécépapír-beszerzésért is a központba kell rohangálniuk, ráadásul leggyakrabban hiába.
Nem beszélve arról, hogy – miként az egyik érintett vezető fogalmazott – Demeter „úgy beszél az igazgatókkal, mint a kutyájával”, pedig közülük nem egy évtizedek óta a múzeumi szakmában dolgozik. „Lassan mindenkinél elszakad a cérna” – állítja egyikük. Úgy érzékelik, hogy Demeter napjai meg vannak számlálva, nem kap támogatást a kormánytól.
Kérdés, hogy Hankó Balázs miniszterben feléled-e a kulturális örökségért való aggódás, és beviszi-e Orbán Viktor elé Demeter leváltásának javaslatát, ami a választások előtt már nem túl valószínű. Így viszont, ha a muzeológusok kitartanak, állandó támadási felületet szolgáltatnak a kormánnyal szemben, amit lassan a politikai ellenfelek is felfedezhetnek.
Közben egyre többen vetik fel, hogy a jelenlegi központosított modell működésképtelen, az egész közgyűjteményi központot meg kellene szüntetni. Az ötlet máshol sem igazán működik, a berlini múzeumokat tömörítő holdingot épp most szedik szét a németek. Sokkal jobban működnek a múzeumok, ha egészséges verseny és spontán együttműködés van közöttük. Ha meg is maradna az MNMKK, akkor annak egy koordináló háttérintézményként kellene funkcionálni. E helyett Demeter milliókat költ az MNMKK brand bevezetésére, arculatváltása, miközben a rohadnak épületek.
A feszültségeket jelzi az is, hogy Demeter posztjára kemény választ adott L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum volt főigazgatója. Visszautasította Demeternek azt az állítását, ami szerint kritikán aluli állapotban vette át az országos hatókörű közgyűjteményi intézményeket. Védelmébe vette a főigazgatókat, és hosszan sorolta a Nemzeti Múzeumban általa vezényelt fejlesztéseket. Végül azzal zárta posztját: „Kedves Szilárd, ezt írod: ’Fáj, akinek fáj, és bárhány érdeket is sértek vagy bármilyen bizniszekbe is nyúlok bele – rendet fogok tenni.’ Csak arra kérünk, figyelj a forgácsokra is!”
Nyitókép: Túry Gergely
