A 2022. évi országgyűlési választás, valamint a 2024. évi európai parlamenti és önkormányzati választás is veszélyhelyzet ideje alatt került megtartásra. A kormány ezekben az esetekben sem módosította a választási eljárás szabályait, most sem fogja”
– így reagált az Igazságügyi Minisztérium a HVG-nek, miután a háborús veszélyhelyzet meghosszabbítását célzó kormányzati előterjesztés keddi parlamenti vitája apropóján azt írtuk: borítékolható a kétharmados kormánypárti többség támogatása az október 21-i végszavazáson, így az Ukrajnában zajló háborúra hivatkozva 2026. május 13-ig, vagyis az április 12-ére várható országgyűlési választás idején és még utána is egy hónapig érvényben lesz a rendeleti kormányzást lehetővé tevő különleges jogrend.
A HVG-nek nyilatkozó Stánicz Péter ügyvéd, alkotmányjogász arra figyelmeztetett: az elvi jogi lehetősége megvan annak, hogy a veszélyhelyzeti felhatalmazással éve a kormány rendeleti úton felülírja – azok módosítása nélkül – a választási szabályokat is. Az Alaptörvény szerint ugyanis nem kizárt, hogy ilyenkor a választási törvényektől eltérjen el a kormány – magyarázta. Kiemelte: így elvben a választójog is szűkíthető vagy bővíthető lehet akár életkor vagy más jellemző alapján.
Az Igazságügyi Minisztériumot a HVG még a fenti cikk megjelenése előtt kérdezte. Igaz, nem a választás és a veszélyhelyzet kapcsolatáról, hanem arról: szimbolikus politikai önmérséklet jeleként miért nem csak a választásokig kérte a kormány a veszélyhelyzet meghosszabbítását, hiszen sürgős döntést igénylő helyzetben a választás utáni hónapban is bármikor összehívható az új megalakulásáig még a jelenlegi összetételű Fidesz–KDNP-s többségű Országgyűlés?
Erre azonban nem kaptunk végül a tárcától választ. Az biztos, hogy ha a Fidesz nem szerez újra kétharmados többséget, nem tudja meghosszabbítani a veszélyhelyzetet, az lejár május 13-án, és az addig hozott veszélyhelyzeti rendeletek is hatályukat vesztik. De ettől még a választás utáni egy hónapban hozott veszélyhelyzeti rendeletek alapján jogszerűnek minősülő cselekmények és magatartások utólag nem szankcionálhatók. Erről Stánicz Péter a HVG-nek úgy fogalmazott:
Egy ilyen átmeneti helyzet jogilag és politikailag is érzékeny időszak, amikor az alkotmányos garanciák szerepe felértékelődik.”
(Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Veres Viktor)
