Az ügy szereplője főállásban dolgozott valahol, és mellette volt egy egyéni vállalkozása, amelyben nem vallott be jövedelmet. Mivel örökbe fogadott egy gyermeket, az előző napon kilépett az állásából, mert azt a munkát nem tudta volna tovább végezni. Csakhogy az a meglepetés érte, hogy az örökbefogadói díját mindössze a minimálbér kétszerese alapján állapították meg, a korábbi havi 600 ezer forintos fizetését az egészségbiztosítási törvényre hivatkozva nem vették figyelembe. Ő emiatt pert indított. Az ügyet tárgyaló Pécsi Törvényszéken dr. Grossné dr. Hahn Melinda bíró látta ugyan, hogy a törvény tényleg csak „az ellátásra való jogosultság kezdő napján kizárólag az ugyanannál a foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyban” szerzett jövedelmet engedi beszámítani, de ő ezt Alaptörvény-ellenesnek érezte, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult.
Szerinte indokolatlanul tesz különbséget a törvény az anyák között, ez esetben annak alapján, hogy a tárgyalt ügy szereplője egy nappal a jogosultság kezdete azaz az örökbe fogadás napja előtt lépett ki a munkahelyéről.
A bírói kezdeményezéseket az Alaptörvény szerint az Ab-nak 90 napon belül kellene elbírálnia, de ez hagyományosan nem sikerül. Ez a beadvány februárban érkezett, de most megszületett a határozat. (Az előadó Szabó Marcel alkotmánybíró volt.)
Az Ab észlelte: 2019-ben egyszer már volt előtte ugyanez a téma, és akkor úgy döntött: mindenféle korábbi jövedelmet figyelembe kell venni, mert nem indokolt a megkülönböztetés. Ezután 3 évvel döntött úgy az Országgyűlés a szokásos salátatörvények egyikében, hogy de igen, legyen megkülönböztetés, és beleírták az „ugyanannál a munkáltatónál” szavakat. Ráadásul annak a törvénymódosításnak a végső előterjesztői indokolása kifejezetten azt rögzítette, hogy a módosítás indoka a bírói és alkotmánybírósági gyakorlat megváltoztatása volt. Az akkori előterjesztő szerint „alapelv ugyanis, hogy minden esetben azt a kieső jövedelmet szükséges az egészségbiztosításnak pótolnia, amelynek a megszerzésére az ellátásra való jogosultság megnyílásakor is lehetősége lenne”.
Az Ab azonban erre válaszul kifejti: „az Alkotmánybíróság döntéseit az Alaptörvény alapján hozza meg, az Alkotmánybíróság döntéseiből fakadó követelményeket a jogalkotó ennek megfelelően törvényi vagy (kormány)rendeleti szinten nem írhatja felül: amennyiben az Alkotmánybíróság meghatározza, hogy valamely jogszabálynak mely lehetséges értelmezése áll összhangban az Alaptörvénnyel, és mely lehetséges értelmezése lenne azzal ellentétes, a jogalkotó nem zárhatja ki a jövőre vonatkozóan az Alaptörvénnyel összhangban álló értelmezést, és nem teheti kötelezővé az alaptörvény-ellenes értelmezést anélkül, hogy az (az egyéb irányadó alaptörvényi és jogszabályi környezet változatlansága esetén) ne vezetne az adott szabály alaptörvény-ellenességéhez.”
Emellett az Alkotmánybíróság emlékeztet arra, hogy az indítvány alapját képező örökbefogadói díj bevezetésére kifejezetten az örökbefogadó szülő jövedelemkiesésének mérséklése céljából került sor. Ennek csökkentésére a testület semmilyen indokot „jelen esetben nem tudott azonosítani”. Az idézett törvénymódosítási indoklásban „megjelenő jogalkotói érvek (egyet nem értés az Alkotmánybíróság korábbi határozatával, illetőleg alacsonyabb összegű ellátás megállapításának szándéka azon biztosítottak esetében, akiknek a releváns időszakban több foglalkoztatási jogviszonya is fennállt) alkotmányosan nem értékelhető érvek”.
Ezért az Ab egyhangúlag megsemmisítette a „kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál” szavakat. Egyedül annyi engedményt tett, „kellő időt biztosítva a jogalkotó számára a szabályozás felülvizsgálatára”, hogy a törlés csak idén december 31-től érvényes.
