Évekkel ezelőtt felvetették, mégis váratlanul érte a meddőségi szakmát, hogy a kormány egy miniszteri rendelet módosításával gyakorlatilag egyik napról a másikra engedélyezte a szociális alapú petesejtfagyasztást Magyarországon. Az elnevezés elsőre kissé megtévesztő lehet: a szociális (vagy más néven: preventív) alap ugyanis nem valamifajta pénzügyi szempontból kedvezményes konstrukciót jelent. Azt takarja, hogy a nők szabadon, egészségügyi indok nélkül dönthetnek petesejtjeik lefagyasztásáról. Ilyen lehet akár az is, ha még nem találták meg a megfelelő párt a családalapításhoz, és attól félnek, hogy „kicsúsznak az időből”, és később természetes úton már nem esnek teherbe. A lefagyasztott petesejtet egy későbbi lombikkezelés során így viszont még felhasználhatják, azaz anyák lehetnek.
Magyarországon hasonló lehetőség eddig csak férfiaknak volt elérhető, ők minden probléma nélkül vehették igénybe a spermafagyasztást. Nők viszont csak akkor, ha valamilyen egészségügyi kezelés, gyakran kemoterápia miatt nagy volt az esélye annak, hogy csökken a termékenységük, vagy természetes módon nem tudnak teherbe esni. Ez nyilvánvalóan diszkriminatív, de a jelek szerint eddig ez senkit sem zavart.
A meglepetés ereje
A rendeletmódosítás azért is meglepő, mert a döntéshozók eddig gyakran érveltek azzal, hogy a petesejtek lefagyasztása „hamis biztonságérzetbe ringatja” a nőket, és az egyházak (főként a katolikus) sem támogatják a gyakorlatot. Pontosabban azzal érvelnek, hogy a későbbi „lombik” során a már megtermékenyített petesejtek pusztulhatnak el, márpedig „az emberi életet fogantatása pillanatától feltételek nélkül tisztelni és védeni kell”. (A furcsa az volt, amikor Veres András katolikus püspök egyházának ezzel kapcsolatos álláspontját pár éve egy meglehetősen alkalmatlan helyzetben – az augusztus 20-ai Szent István-körmenthez kapcsolódó beszédében – tartotta szükségesnek az ünneplők széles tömegével megosztani.)
A Fidesz–KDNP-kormány régóta azért küzd, hogy a nők fiatalabb korban vállalják első gyermeküket, ennek érdekében számos családpolitikai intézkedést is bevezettek. A realitás azonban továbbra is az, hogy minden szándék ellenére nemcsak egyre kevesebb gyermek születik Magyarországon, hanem a családalapítás is későbbre tolódik. 1990-ben az átlagos életkor az első gyermek születésekor még 23 év volt, 2021-re viszont már 29.
