Pénz a petesejtdonoroknak, 36 év alatt egyszerre csak egy embrióbeültetés – íme a legújabb javaslatok a lombikkezelések átalakítására
További részletek kerültek nyilvánosságra abból, a meddőségi kezelések átalakítására tett javaslatcsomagból, melyet a Humánreprodukciós Igazgatóság nemrég tett le a kormány asztalára. Terveik szerint megszüntetnék a kezelések közötti 3 hónapos kötelező várakozási időt, és az öt stimulációból származó összes embriót ingyen beültetnék, de csak szigorú szabályok szerint. Az iskolákba érkeznének a termékenységtudatossági órák, hogy minél előbb vállaljanak gyermeket a magyar fiatalok.
Korlátoznák az egyszerre beültethető embriók számát, eltörölnék a kezelések közötti három hónap kötelező várakozást és minden 40 év alatti daganatos páciensnek lehetővé tennék a sperma- vagy petesejtfagyasztást
– ez is szerepel a Humánreprodukciós Igazgatóság legújabb, meddőségi ellátást érintő javaslatai között.
Az, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóságon (OKFŐ) belül működő igazgatóság elkészítette javaslatait a meddőségi ellátás rendszerének változtatására, nem újdonság. Vezetője, Vesztergom Dóra a hvg360-nak adott interjújában ezek közül többet is elárult: rendeznék például a petesejt-donáció és az embriók genetikai vizsgálatának kérdését, az ingyenességhez és a 45 éves korhatárhoz viszont nem nyúlnának. Beszélt arról is, hogy a tervek szerint a jövőben nem öt beültetés lesz államilag finanszírozott, hanem öt stimuláció és az abból létrejött összes embrió beültetése.
Vesztergom Dóra: A meddőségi intézetek központosításával az állam hatalmas felelősséget is magára vett
Gyökeres változásokat javasol a meddőségi ellátásban a tavaly létrejött Humánreprodukciós Igazgatóság. Vezetője, Vesztergom Dóra a hvg360-nak adott interjújában elmondta: a kormánynak elküldött javaslataik között szerepel a petesejt-donáció és az embriók genetikai vizsgálatának rendezése is. Az ingyenességhez és a 45 éves korhatárhoz viszont nem nyúlnak. Az egyház számára problémás bioetikai kérdéseket azonban az államnak kell rendeznie.
Egy cikkből, amely a szakma által elérhető kiadványban, a Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemlében februárban jelent meg, az is kiderült, hogy vármegyei meddőségi szakambulanciákat és regionális andrológiai központokat is nyitnának, hogy könnyebben hozzáférhetőek legyenek a kezelések. Ennek a cikknek nemrég jelent meg a második része, mely most szintén eljutott lapunkhoz, és több olyan részletet is tartalmaz, amely jelentős változásokat hozna a páciensek számára.
Nincs stimuláció, amíg van embrió
A több oldalas dokumentum kiemeli, hogy több változásra is bioetikai és morális megfontolásból volt szükség. Ezek közül az egyik legfontosabb feladat, hogy csökkentsék a fel nem használt, fagyasztva tárolt embriók számát. Ennek érdekében javasolja azt a Humánreprodukciós Igazgatóság, hogy a jövőben ne öt beültetés, hanem öt, a petesejtleszívás céljából indított gyógyszeres kezelés és az azokból származó összes embrió beültetése váljon közfinanszírozottá (vagyis a párok számára ingyenessé), függetlenül attól, hogy ez hány további beavatkozást, beültetést jelent.
Fontos viszont, hogy
egészen addig nem kezdhető meg új kezelés, amíg az összes korábban lefagyasztott embriót fel nem használták.
Így kevesebb tárolókapacitásra lesz szükség, és enyhítik a „számfeletti” embriók gazdasági, jogi és etikai problémáit.
Hasonló okból szorgalmaznák azt is, hogy a finanszírozás átalakításával növeljék az 5-7. napos embriók (szakmai nyelven blasztociszták) tenyésztésének arányát. Mivel a legtöbb embrió a harmadik nap körüli időszakban áll meg a fejlődésben, ha ezeket tovább tenyésztenék a laborban, valószínűleg kevesebb lenne a nem beültetett, lefagyasztott embriók száma.
A lombikkezelésben résztvevő párok számára régóta probléma, hogy a kezelések között három hónapot várni kell. Mivel ennek már nincs szakmai indoka, ezt is eltörölnék.
Egy ilyen apró változtatással kettőről akár fél évre is csökkenthető a három lombikciklushoz szükséges idő – írja a dokumentum.
Ennek a lépésnek van egy másik pozitív hozadéka is. Ha ugyanis sokat kell várni a kezelések között, a párok többsége azt kéri, hogy egyszerre több embriót ültessenek be, hátha így nagyobb lesz az esélyük a babára. Ezért Magyarországon a lombikkezelésekből származó ikerterhességek száma kifejezetten magas, ami kockázatos mind az anyára, mind a babára nézve. Hogy az ikerterhességeket megelőzzék, a Humánreprodukciós Igazgatóság más javaslatotokat is az asztalra tett.
Ezek közé tartozik, hogy az egyes embriótranszferek (vagyis amikor egyszerre csak egyet ültetnek be) arányát finanszírozási ösztönzőkkel növelnék, valamint a belga vagy a quebeci modell alapján jogszabályban kötnék ki, hogy egyidejűleg legfeljebb három embriót lehetne beültetni egy nőnek. A részletszabályok ennél is szigorúbbak lennének:
- 36 éves kor alatt, első embrióbeültetés esetén egy embrió, egyéb esetben maximum kettő
- 36 éves kortól maximum kettő, második és harmadik napos embrióbeültetés esetén maximum három embrió ültethető be.
Pénz a petesejtdonoroknak
A cikk külön problémaként említi, hogy a legtöbb fejlett nyugat-európai rendszerben évtizedes múltra visszatekintő fertilitásprezervációs rendszer teljesen hiányzik Magyarországon. Hogy ezen változtassanak, minden olyan termékeny korban lévő, 40 év alatti daganatos betegnek, aki még szeretne gyereket, termékenységmegőrző konzultációt javasolnának, és ha lehetséges, el is kell rajtuk végezni az eljárást. Férfiak esetében ez a spermafagyasztást jelenti, nőknél pedig jellemzően a petesejt- és embriófagyasztást.
Az eljárás a Nemzeti Rákregiszter/Nemzeti Gyermekonkológiai Regiszter adatai alapján
évente körülbelül 1400 nőt és 700 férfit, valamint 80 kiskorú lánygyermeket és 90 fiúgyermeket érintene.
A meddőségi ellátás egyik legsarkalatosabb problémája a mai napig talán a petesejtdonáció. A jogszabályok ugyan engedélyezik az ivarsejtek és az embriók adományozását, de a gyakorlatban a rendszer nem működik, mert a donorok költségtérítése és a donáció finanszírozása nem megoldott. Nagyon sok nő ezért a külföldi, fizetős klinikákat választja (elsősorban csehországiakat), ahol fizethetnek petesejtért. Spermadonáció esetén itthon is lehet fizetni a mintákért, jellemzően 200 ezer forint körüli összeget.
Külföldre menekülnek a meddőségi klinikák államosítása elől a magyar párok
Megsokszorozódtak a jelentkezések Magyarországról a csehországi és szlovákiai meddőségi klinikákon, mióta a kormány egy nyáron elfogadott törvénnyel betiltotta a hazai magánintézetek működését. A külföldi centrumok már készülnek a rohamra: a legtöbb helyen bővítik a magyarul beszélő személyzetet, máshol a marketing-költségvetést is átszabják.
A Humánreprodukciós Igazgatóság több megoldást is javasolt a rendszer átalakítására, ahogy írják, ehhez figyelembe vettek erkölcsi-etikai kérdéseket is. Véleményük szerint elsősorban
- hozzáférhető és hatékony donációs rendszerre van szükség, de szigorúan szabályozott formában és keretek között
- és széles körű tájékoztatóprogramok szükségesek az önkéntes adományozás társadalmi megbecsültségének emelésére.
Ami pedig a legfontosabb: az adományozást véleményük szerint elősegítené az is, ha
a donorok az elszenvedett nehézségekre tekintettel megfelelő kompenzációt kapnának, ami minden bizonnyal pénzt jelent.
Mivel kormányzati szervről van szó, a kommunikációs kampány és edukáció sem maradhatott ki a javaslatok közül. Ennek egyik legfontosabb üzenete az lenne, hogy a magyarok fiatalabb korban vállaljanak gyermeket, a nők termékenysége ugyanis 35 év felett kezd el erőteljesen zuhanni, de ugyanez férfiak esetében is csökken, főleg 40 éves kor után.
„A férfiak biológiai órája 40 éves kortól már erősen ketyeg" - miért romlik drasztikusan a nemzőképesség?
Jelentősen csökken a férfiak nemzőképessége nemcsak a világban, hanem Magyarországon is. Az életkor és a betegségek mellett ebben nagy szerepet játszik az egészségtelen életmód, különösen a dohányzás és a mozgás hiánya. A kormány tervei szerint Regionális Andrológiai Centrumokkal javítana a helyzeten, Kopa Zsolt andrológus szerint viszont a fiatalokat is „fertilitástudatosságra" kellene oktatni.
Ahhoz, hogy ezt tudatosítsák, a gyermekvállalásról szóló ismeretterjesztő és kommunikációs programokat indítanának, amelyek fókuszában természetesen az állna, hogy ne várjanak túl sokáig a családalapítással. A feladatból az iskolák sem maradnának ki, a javaslatok között szerepel egy tanórai képzés bevezetése is, ahol a védőnők havonta, vagy kéthavonta interaktív órákat tartanak a fiataloknak az egészségről és a termékenységtudatosságról.
A dokumentum arra is kitér, hogyan lehetne segíteni azokat, akik már belekezdtek a lombikkezelésbe, ami egyébként nemcsak fizikai, hanem lelki nehézségekkel is jár. Szakirodalmi adatok alapján a páciensek közel fele két sikertelen lombikciklust követően abbahagyja a kezelést, pedig általában a teherbeeséshez 3-4 embrióbeültetésre is szükség lehet. Így azonban sokszor nem születik gyermekük.
Idéznek egy OKFŐ vizsgálatot is, melyből kiderül, hogy a Magyarországon 2020-ban és 2021-ben kezelt 7091 esetből, a négy meddőségi kezelésen átesett páciensek 25 százalékának született gyermeke. Az első kezelés után ennek lényegesen kisebb az esélye, 11%. (Az adatok közlése egyébként azért is érdekes, mert az intézetek számára ugyan kötelező az adatszolgáltatás, de azok Vesztergom Dóra szerint sem mutatnak objektív képet.) Minden sikertelen kísérlet jelentős lemorzsolódással jár, így ciklusról ciklusra folyamatosan csökken a kezelést folytatók száma.
A kutatások szerint a sikertelen lombikbeavatkozások számával a depresszió és a szorongás is nő, sokan ezért hagyják abba a kezeléseket. A Humánreprodukciós Igazgatóság ezért azt is kiemelten fontosnak tartja, hogy a betegúttervezés és a páciensek támogatásában képzett és tapasztalt pszichológusok, szükség esetén pszichiáterek is segítsék.
Az, hogy a javaslatokból mi kerül be a kormány elé kerülő törvényjavaslatba, és hogy mikor, egyelőre kérdéses. Vesztergom Dóra a lapunknak májusban adott interjúban erről annyit mondott, reményei szerint már júniusban rengeteg finanszírozási változás várható, amiknek a célja, hogy lerövidítsük a betegutakat, és csökkentsük a kezelésekig eltelt időt.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
