Napok óta a Sziget Fesztivál helyzetéről cikkezik a sajtó, a heteken át tartó bizonytalanság után úgy tűnt, hogy itt a vége, 32 év és 31 fesztivál után vége van a Szigetnek, pár órával később pedig már olyan hírek érkeztek, hogy kezdődhet a szervezés, 2026-ban újra tízezreket láthat vendégül a Hajógyári-sziget. Összeszedtük, mi történt az elmúlt időszakban a Sziget körül.
Honnan indultunk
Október 13-án Karácsony Gergely főpolgármester közölte, hogy „bizonytalanná vált a Sziget Fesztivál jövője”, ugyanis levelet kapott a Sziget Kulturális Menedzsment Iroda Zrt. vezérigazgatójától, amelyben kezdeményezték, bontsák fel a főváros és a Sziget közötti megállapodást. A brit–amerikai tulajdonban lévő vállalat azért kérte ezt Karácsonytól, mert miután a fesztivál 2020 óta (egy év kivételével) súlyos veszteségekkel működött, eldöntötték, többször nem rendezik meg.
Néhány órával később kiderült az is, hogy a külföldi tulajdonosok felvették a kapcsolatot a fesztivált alapító Gerendai Károllyal, aki nyitottnak tűnt arra, hogy visszatérjen, és újraindítsa egykori projektjét. Mint mondta, nyolc évvel ezelőtt azért szállt ki, mert úgy érezte, hogy már kiöregedett, de most „arról van szó, hogy az embernek fontos annyira a gyereke, hogy próbáljon ilyenkor kiállni mellette”. Gerendai akkor úgy látta, nem az a kérdés, hogy mennyi pénz kell a visszavásárláshoz, hanem az, hogy mennyi pénzt kell arra fordítani, hogy megmaradjon a fesztivál. Úgy tűnt tehát, az üzleti része nagyjából sínen van a Szigetnek, de az mindenképp nagy kihívás lesz, hogyan érik utol magukat a szervezők: mindenképp több hónapos csúszással kell nekivágni a munkának, hiszen még se az időpontról, se headlinerekről, se elővételes jegyekről nem esett szó.
Hogy jön ide a főváros?
Ahhoz, hogy a Sziget minden évben használhassa a Hajógyári-szigetet, területhasználati megállapodást kötöttek a fővárossal határozott időre, ez 2026-ban jár le. Ennek fejében a fesztivál 200 millió forintot fizetett évente Budapestnek, a város ezen túl az iparűzésiadó-bevételek és a turistaforgalom révén profitált a Szigetből.
A területhasználati megállapodás sajátossága, hogy addig nem lehet újat kötni, amíg az előző érvényben van, vagyis ahhoz, hogy a Gerendai-féle Sziget megkapja a területet, előbb érvényteleníteni kell a külföldi tulajjal kötött szerződést. Erről pedig a főváros Tulajdonosi Bizottságának kellett szavaznia, ahol azonban kétszer is elbukott a javaslat.
Mi volt a gond?
A bizottsági szavazáson sem a Tisza, sem a Fidesz képviselői nem támogatták a szerződés felbontását arra hivatkozva, hogy nincs biztosíték rá, hogy ha felmondják a megállapodást, akkor tényleg lesz fesztivál 2026-ban. Mindkét párt úgy ítélte meg, hogy a 200 millió forintos kiesés túl nagy veszteség lenne az egyébként is csőd szélén egyensúlyozó fővárosnak, a Tisza ekkor bedobta az aranyrészvény ötletét: ha az önkormányzat befolyást szerezhetne a Szigetben, akkor a későbbiekben lehetne beleszólása a szervezésbe.
A városvezetés és a baloldali frakciók (Kutyapárt, DK és Párbeszéd) ezzel szemben azon az állásponton voltak, hogy a szerződés felbontása nélkül biztos, hogy nem lesz jövőre fesztivál, így ez az első lépés, ha meg akarják menteni a rendezvényt. A Vitézy Dávid-féle Podmaniczky Mozgalom egy feltételt szabott: tudják támogatni a szerződésbontást, ha az új megállapodás szerint a budapesti fiatalok kedvezményesen válthatnak majd belépőt a Szigetre.
A bizottsági többség matematikailag összejöhetett volna tiszás és fideszes szavazatok nélkül is, ehhez azonban minden más képviselő támogató voksára szükség lett volna. Bár az ügyet zárt ülésen tárgyalták, utólag kiderült, (a közgyűlésben függetlenként politizáló, egyébként MSZP-s) Tüttő Kata egyik alkalommal sem jelent meg, ezt a Tisza képviselői több alkalommal felrótták neki. Tüttő azzal védekezett, hogy a bizottságot elnöklő tiszás Orbán Árpádnak előre jelezte, nem fog ráérni, hiszen pont olyan napra hívták össze az ülést, ami neki nem volt jó az uniós Régiók Európai Bizottságában betöltött tisztségéből fakadó elfoglaltságai miatt.
Miután második alkalommal is elbukott a javaslat, Karácsony Gergely és a városháza főigazgatója, Kiss Ambrus arról számoltak be, nem tudnak mit kitalálni, a szerződés felbontása a nulladik lépés az „új Szigethez” vezető úton, az erről szóló beadványon pedig nem tudnak módosítani. Kiss hozzátette, az új megállapodásról – amelybe bekerülhet adott esetben a diákoknak járó kedvezmény is – majd a közgyűlésnek kell döntenie, de csak azt követően, hogy a hatályban lévő megállapodást már felmondták, a sorrenden változtatni nem lehet.
De akkor miért vitázott órákig a Szigetről a Fővárosi Közgyűlés?
Az ügy előremozdítása érdekében Karácsony egy olyan előterjesztést adott be a közgyűlésnek, amelyben rögzítette volna az új területhasználati szerződés feltételeit. Ezekről formálisan még ugyan nem lehetett megállapodni Gerendaival, de az üzletember részt vett a főváros Pénzügyi Bizottságának ülésén, amikor a javaslatot tárgyalták (és leszavazták), majd a közgyűlésre is bement. Fontos kiemelni, hogy ettől függetlenül a területhasználati megállapodás felmondása elkerülhetetlen, Karácsony javaslatát jogi értelemben nem, legfeljebb politikailag lehetett garanciaként értelmezni. A főpolgármester azt indítványozta, hogy
- a leendő területhasználati szerződés tíz évre szóljon,
- az első három évben kapjon 90 százalékos kedvezményt a Sziget a területhasználatra,
- a fesztiválnak adott kedvezmény összegéből le lehessen vonni a budapesti diákoknak biztosított 50 százalékos bérletkedvezmény összegét,
- a Sziget a negyedik évétől kezdődően kezdje el visszafizetni a területhasználatért adott kedvezményt.
Ehhez nyújtott be módosító javaslatot a Tisza Párt: a diákkedvezményt kiterjesztették volna, hogy az ne csak a budapesti, hanem az összes magyar fiatalnak járjon, nem támogatták, hogy a diákkedvezmény összegét le lehessen vonni a területhasználati díjból, és bár az aranyrészvény ötletét elvetették, bevonták volna a fővárosi frakciók 1-1 képviselőjét a főpolgármester és a Sziget szervezői közötti tárgyalásokba. Módosítójuk legvitatottabb része azonban az volt, hogy a kormánytól várták volna el, hogy a turizmusfejlesztési hozzájárulás terhére pótolják a főváros kieső bevételeit, hiszen szerintük épp az ilyen helyzetekre való az évi több tízmilliárd forintos állami bevétel.
A vitában a Tisza frakcióvezetője, Bujdosó Andrea be is jelentette, hogy ha a Tisza kormányra kerül, ők kifizetik az összeget a turizmusfejlesztési hozzájárulásból, amit Gerendai meg is köszönt nekik, de jelezte, minden nap számít, nincs idő arra, hogy egy harmadik felet, vagyis a regnáló kormányt is bevonják az egyeztetésekbe és megállapodásra jussanak.
Mindeközben a kormány nem kommentálta az ügyet, utólag Gulyás Gergely annyit mondott a kormányinfón, hogy a fesztivál ügyét a fővárosnak kellene rendeznie, ha akarnak Szigetet, erre minden lehetőségük megvan.
Miután a közgyűlési vitán egyértelművé vált, nem lesz meg a szükséges többség Karácsony javaslata mögött, a Tisza egy új, állításuk szerint kompromisszumos megoldást dobott be, jelezve, ha nem teljesülnek a feltételeik, nem tudják támogatni a szerződésbontást. Eszerint
- a diákkedvezményt nem lehet levonni a területhasználati díjból,
- a Szigetnek csak az első két évben jár kedvezmény, ezt 2027 végéig fizettették volna vissza a fesztivállal,
- a főváros kieső bevételeit ideiglenesen a főpolgármester kommunikációs keretéből csoportosították volna át.
- A javaslatba is beleírták, hogy a „leendő Tisza-kormány” a Magyar Turisztikai Ügynökségen keresztül elutalja majd a fővárosnak a kiesett bevételt, amelyet majd visszafizet Budapest, miután a Sziget is törleszti tartozását.
Ennek a javaslatnak az egyik legnagyobb bökkenője az volt, hogy későn adták be. A frakciók ugyanis legkésőbb a közgyűlést megelőző napon adhatnak be módosítókat, ezt követően csak a főpolgármester nyújthat be ilyet. Miután a zárószavazást megelőző fél órás szünetről visszatértek az ülésterembe a képviselők, a Tisza kérte Karácsonyt, terjessze be a módosítót, de úgy tűnt, a főpolgármesternek eddigre elfogyott a türelme, mert közölte, hetek óta téma a kérdés, bőven lett volna idő megvitatni azt és kompromisszumos megoldásokat találni. Vitézy Dávid is felszólalt, kérte a főpolgármestert, hogy fontolja meg a Tisza ajánlatát, ennek érdekében még egy újabb – ötpercesnek szánt, végül jóval hosszabbra sikeredett – szünetet rendeltek el. Karácsonyt nem sikerült meggyőzni, nem nyújtotta be a Tisza módosítóját, a főpolgármesteri előterjesztés pedig elbukott: bár a DK, a Párbeszéd, a Kutyapárt és a Podmaniczky mozgalom egységesen támogatta azt, a Fidesz és a Tisza is tartózkodott.
Magyar kontra Karácsony
A Sziget-ügy ezen a ponton kezdett igazán eldurvulni. Karácsony „ennyi, kész, vége” hangulatban osztott meg egy fekete-fehér képet, amelyben a Szigetet gyászolta, Magyar pedig kijelentette, márpedig fesztivál lesz jövőre is. A főpolgármester a Tiszát tette felelőssé a javaslat kudarcáért és felhánytorgatta, hogy egy másik javaslatot, amely potenciálisan ugyancsak több száz milliós bevételkiesést jelentett volna a fővárosnak, megszavazott Magyar pártja.
Magyar Péter pedig épp Karácsonyt okolta, amiért nem volt hajlandó kompromisszumra, és közölte, az egész közgyűlési dráma azért volt jó a főpolgármesternek, hogy elterelje a figyelmet arról, megszavaztak egy 24 milliárdos, gyógyfürdő-felújításra szánt hitelfelvételt, ezzel ugyanis szerinte a Gellért Szállót tulajdonló Tiborcz István érdekeit szolgálják.
Kovács Gergely, a XII. kerület kutyapárti polgármestere akkor úgy értékelte a helyzetet, a Tisza rá fog jönni, hogy hülyeséget csinált, és utolsó pillanatban majd megoldódik a dolog, Vitézy pedig további egyeztetésekre kérte a feleket, bízva abban, hogy még ezek után is lehet kompromisszum.
A találkozó
Ahogyan fentebb írtuk, semmilyen közgyűlési döntés nem tudott volna százszázalékos garanciát nyújtani, hiszen a területhasználati megállapodást előbb fel kell bontani ahhoz, hogy Gerendaival az új feltételekről szerződni tudjon a főváros, addig legfeljebb ígéretekről beszélhetünk.
Ahhoz tehát, hogy lehessen Sziget, Gerendainak úgy kell a szervezési feladatokkal, üzleti tárgyalásokkal haladnia, hogy megelőlegezi a főváros partnerségét a továbbiakban, a Fővárosi Közgyűlés pedig kénytelen elhinni Gerendainak, hogy tartja magát a szóbeli megállapodásokhoz. Leegyszerűsítve, mindkét érdekelt félnek el kell hinnie a másiknak, hogy a 2026-os Sziget megrendezése mindenki legfontosabb, közös célja.
Nagyon úgy tűnik, a kölcsönös bizalomhoz az kellett, hogy Magyar Péter maga üljön le Gerendai Károllyal egyeztetni. Ketten az alábbi feltételekről állapodtak meg:
- a fesztivál az első két évre kedvezményt kap a területhasználati díjból a fővárostól, ezt három egyenlő részletben, 2028-ban, 2029-ben és 2030-ban fizetik majd vissza.
- Minden magyar fiatal megkapja a diákkedvezményt, aki kiváltja a BudapestGO-t, vagyis nem csak a budapesti fiatalok járnak jól.
Az egyezséget Karácsony úgy értékelte, az nem tér el érdemben az ő javaslatától, és örül, hogy „mindenkinek megjött az esze, jobb későn, mint soha”. Vitézy odaszúrt még egyet Karácsonynak, hogy a balhé megspórolható lett volna, de szerinte a lényeg, hogy történt előrelépés, és üdvözölte, hogy megmaradt a Podmaniczky Mozgalom által javasolt követelmény, a diákkedvezmény.
Most mindenki boldog, de hogy lesz ebből fesztivál?
Jogi értelemben tulajdonképpen ugyanott tart a Sziget ügye, mint két nappal vagy épp két héttel ezelőtt, de legalább a konszenzus megvan. Most jöhet a nulladik lépés,
vagyis hogy a Tulajdonosi Bizottság felbontja a területhasználati megállapodást. Ezt követően fogalmazhatják meg egy előterjesztésben Gerendai és Magyar egyezményét, amelyet a Közgyűlés hitelesít majd, ez a Tisza támogatásával nem jelenthet gondot. Ez Karácsony Gergely szerint már csak formalitás, elég, ha a novemberi közgyűlésen szavazzák meg. Bár Gerendai korábban azt mondta, újabb egy hónap nem fér bele a Szigetnek, könnyen lehet, hogy a Magyarral való egyeztetés elég garancia neki ahhoz, hogy belekezdjen a fesztivál szervezésébe. Ez azonban legalább olyan nehéz feladat lesz, mint dűlőre jutni a közgyűlési frakciókkal, hiszen a Sziget legalább két hónapos késéssel vág neki a jegyértékesítésnek, illetve a fellépőkkel való szerződéskötéseknek. Nem is beszélve arról, hogy hosszú távon nem lesz elég, hogy van Sziget – valahogy ki kellene mászni az évek óta tartó veszteségspirálból is.
