Ebben a minőségben ez lehet az utolsó találkozásunk
– kezdte meg Lázár János éves beszámolóját kedden a parlamentben a gazdasági bizottság ülésén. Az építési és közlekedési miniszter 2022 novembere óta tölti be ezt a pozíciót, meghallgatása alatt töbször is felemlegette a jövő évben esedékes országgyűlési választásokat.
Lázár elmondása szerint a lokálpatriotizmus jegyében dolgoznak a minisztériumnál, ami az egyik legnagyobb létszámú tárca: 5 államtitkár, 1500 érdemi és 400 támogató tevékenységet végző munkatárs van. Az építési és közlekedési minisztérium 21 állami vállalatot működtet, 61 ezer embert foglalkoztat, ebből 49 900-an a MÁV-nál és a Volánnál dolgoznak. Ez azt is jelenti, hogy a minisztérium az ország legnagyobb munkaadója.
A tárca 2025. évi költségvetése 1700 milliárd forint, ehhez hozzáadódik a vállalatoknál lévő kétezer milliárd forint. Lázár szerint jelenleg 566 beruházás van folyamatban, ezek összesen 3056 milliárd forintból valósulnak meg.
Lázár János a Gazdasági Bizottság ülésén a parlamentben
Cabrera Martin
A miniszter elmondta, hogy 2023-ban 274 beruházást függesztettek fel 5500 milliárd forint értékben, 2025-ben ebből 125-öt indítottak újra 3300 milliárd forint értékben. Jelenleg 270 beruházás van tervezés alatt, az állami szervek ezeket 553 milliárd forint értékben rendelték meg. 305 útépítés folyamatban van 1327 milliárd forint értékben.
Ezek nem l’art pour l’art módon meghozott beruházások
– véli a miniszter. Úgy látja, hogy tíz évente muszáj minden utat felújítani, mert azok ennyi idő alatt elhasználódnak. Szerinte bárki is kormányoz, kisebb útfejlesztésekre mindig szükség lesz. Tíz éven belül ennek meg kell történnie, akkor is, ha egy másik kormány lesz hatalmon – mondta. A miniszter elmondása szerint amikor elkezdtek kormányozni, akkor 2,9 millió személyautó volt az országban, 2025-ben ez a szám 4,5 millió.
A vasútfejlesztés is szóba került, Lázár elmondta: 2010-től 103 vonalat újítottak fel 1800 kilométeren, ez 2091 milliárd forintba került.
Kiemelte, hogy az orosz-ukrán háború miatt felértékelődött a vasútfejlesztés, bejelentette, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal átadását 2026. február 20-ára tervezi a kormány, a vonat 160 kilométer per órás sebességgel fog menni rajta.
Korábban Alekszandar Vucsics szerb elnök beszélt arról, hogy reményei szerint „jövő év áprilisának közepéig két óra negyvenöt perc alatt Belgrád központjából Budapest központjába mehetünk, Szabadkáról pedig ennél jóval rövidebb idő alatt.”
Lázár elmondása szerint a tavalyi újvidéki tragédia után egy, a kínaiaktól függetlenül működő műszaki ellenőr céget bíztak meg idén októberben. Amennyiben a vállalat a vizsgálat után biztonságosnak ítéli a vasútvonalat, a kormány engedélyezni fogja az indulást a magyar szakaszon.
A miniszter elmondta, zajlik a Déli körvasút építése, és beszélt a budapesti repülőteret és a fővárost összekötő tervezett vonalakról. Állította, hogy egy olyan tendert fognak megvalósítani, hogy egy nyolcsávosított autópályát építenek, a vasút is be fog kanyarodni a repülőtérre úgy, hogy Nyíregyházáról is gyorsan és biztonságosan lehessen majd eljutni oda.
Lázár szerint idén az 1605 közbeszerzésből 38 volt egyajánlatos, hozzátette: a hazai közbeszerzéseknél minimum három pályázóra, az EU-s forrásokból megvalósított beruházásokra minimum négy pályázó szükséges.
Idén összesen 1,2 milliárd utazást bonyolított le a MÁV és a Volán együtt. „Jelen pillanatban munkabéke van a MÁV-nál, hároméves bérmegállapodással dolgozunk” – mondta a miniszter, és felemlegette, hogy amikor kinevezték, sokan arról beszéltek, hogy a vasutasok sztrájkba kezdenek.
Az idén bevezetett, 20 perces vasúti késések után visszafizetett pénzekről Lázár elmondta, hogy eddig összesen 634 millió forintot fizettek vissza az utasoknak, a visszatérítések 94 százaléka digitálisan, a maradék készpénzben történt. A vasútfejlesztéseknél a miniszter megemlítette a mosdók korszerűsítését is, és hozzátette: ő még a budiknak a takarításával is foglalkozik, „ha más nem csinálja, hát nekem kell”.
A HÉV-ek beszerzése is szóba került: három éven belül cserélni kell a szerelvényeket, a következő lépés az, hogy 54-et fog beszerezni az állam, ebből 18-at EU-s forrásból, a maradékot hazai forrásból finanszírozzák, és először a szentendrei vonalat újítják fel. Jelenleg naponta a száz meglévő szerelvényből 75-öt tudnak csak működtetni, mert folyamatosan javításra szorulnak.
Beszámolója végén a miniszter megemlítette azt is, hogy a jövő évi választások előtt még szeretné, hogy elfogadják az új KRESZ-t. „Ez még egy nagy tervem” – mondta Lázár, és hozzátette: a társadalmi egyeztetés már lezajlott a közlekedési szabályzat megújításáról.
Próbálja ki a mosdót a Déli pályaudvaron
A miniszter válaszolt ellenzéki és kormánypárti kérdésekre is. Dávid Ferenc, a bizottság alelnöke felemlegette, hogy az utóbbi években beruházási zuhanás volt, 2023-ban 8,5 százalékos csökkenés volt, a DK-s politikus azt kérdezte Lázártól, mikor fordul pozitívba ez a szám. Dávid megemlítette azt is, hogy Lázár megígérte, hogy felülvizsgálják az alvállalkozók kifizetéseit az állami beruházásoknál. „Most jutott eszükbe? Évtizedes kérdés már, hogy az alvállalkozókat kizsákmányolják” – mondta a politikus, és arról érdeklődött, milyen határidőkkel, kik és milyen mélységben vizsgálódnak az ügyben.
„Ennél szakadtabb HÉV-vonal nincs a városban” – mondta a szentendrei HÉV-ről az alelnök, de beszélt arról is, hogy szerinte a Bosnyák tér „esztétikailag tragikus” állapotban van. Lesújtóan fogalmazott a vonatokon és a budapesti pályaudvarokon található mellékhelyiségekről. „Egy országot arról lehet megismerni, hogy bemegyünk a mosdóba” – mondta Dávid, és arra bíztatta Lázárt, hogy próbálja ki a mosdót a Déli pályaudvaron.
Riz Gábor fideszes képviselő ózdi ügyekről kérdezett, Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő a szentendrei HÉV-ről, valamint a Pünkösdfürdő megállónál esetlegesen megépíthető alul- és felüljáróról, a 24 órás autópályamatricáról és a Diákváros projekt állapotáról érdeklődött.
Lázár János
Cabrera Martin
Csárdi Antal, korábbi LMP-s, most már független képviselő aktuálpolitikai kérdéseket tett fel. Felemlegette a jelenlegi fővárosi helyzetet: szerinte alkotmányellenes, hogy Budapest helyi adókból finanszírozza a közösségi közlekedést, ami évente 70-100 milliárd körüli összeg, ezt az államnak kellene fizetnie. A képviselő arról is kérdezte a minisztert, hogy mikor fogják a nyilvánosság elé tárni a Budapest-Belgrád vasútvonalat érintő hitelszerződések dokumentumait. Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője hasonlóképpen a fővárosi csődhelyzetre reflektált, tolmácsolta Karácsony Gergely és a budapestiek kérdését:
Hol van az évi 12 milliárd forint a közösségi közlekedés biztosítására?
Tordai beszélt arról is, hogy hiányzott a Lánchíd felújítására szánt 6 milliárdos állami rész, de a Petőfi híd felújításának forrása is bizonytalan.
Lázár ezután megköszönte a „méltányos és konstruktív” ellenzéki hozzászólásokat, és elmondta: sajnálja a helyzetet, ami kialakult Budapest körül. A főváros már meghaladta az EU-s átlag fejlettségi szintjét, ezért azt tartja fontosnak, hogy a vidéket fejlesszék. Hozzátette: arra törekedett, hogy 2025-ben minden fővárosi kérést teljesítsen. A Budapest-Belgrád vasútvonal szerződéseinek nyilvánosságra hozásáról elmondta: nem tudja ezt megtenni a kínaiak miatt, üzleti titkok vannak a szerződésekben. A miniszter ismét szóba hozta a jövő évi választást, állítása szerint soha nem lesz annyi pénz a vasútfejlesztésben, mint most.
Hozzátette: a mosdókra jobban oda fog figyelni, de nem tudja megígérni, hogy rövid távon olyan színvonalúak lesznek a pályaudvarok, mint Ausztriában.
Nyitókép: Veres Viktor
