Hat év után utasított el egy panaszt az Alkotmánybíróság

Már az első tárgyalásával is három évet vártak, aztán újabb három évig rá se néztek, pedig máskor éppen az Alkotmánybíróság feddi meg az országgyűlést a határozataiban előírtak késedelmes teljesítéséért.

Gyógyszerészek nyújtották be a panaszt, akik egy patika eladó üzletrészét akarták megvenni, és azt olvasták ki a törvényből, hogy ott dolgozóként elővásárlási joguk van. Mint kiderült: nem volt, mert saját cégeik közbeiktatása miatt nem álltak közvetlenül személyes munkaviszonyban a gyógyszertárral. Ezt a megkülönböztetést, ami miatt a lehetőségtől elestek, vélték Alaptörvény-sértőnek.

Az Alkotmánybíróság (Ab) Juhász Miklós vezette öt tagú tanácsa szerdán utasította el panaszukat, mondván: az, hogy a bíróságok jogértelmezése összhangban van-e a jogalkotó eredeti szándékával, nem alkotmányossági kérdés. (Hacsak, a bíró a jogszabály céljának vizsgálatát teljes mértékben és kifejezetten ki nem zárja – de a konkrét ügyben ilyesmi nem történt.)

Az indoklásban azonban van egy feltűnő mondat: az Ab véleményt kért az emberi erőforrások miniszterétől mint egészségügyért felelős minisztertől. Ilyen tárca pedig csak 2022 nyaráig létezett. Az ügy adatlapjáról pedig kiderül:

a beadvány 2020. január 30-án érkezett. Az Alkotmánybíróság öt tagú tanácsa először majdnem napra pontosan három év múlva, 2023. január 31-én tárgyalta (az EMMI rövidítésű minisztérium már akkor sem működött, vagyis a panasz előadójának kijelölt bíró azért addig is dolgozott az ügyön), majd újabb hároméves „pihentetés” következett.

Második alkalommal már 2026. február 11-én került napirendre. Ekkor már „rögtön” döntés is született. Különvélemény nem volt, tehát komolyabb vita sem folyhatott az egyébként nem nagyon bonyolult problémáról.

Éppen ezért nem világos: mi tartott hat évig ezen az ügyön?

A HVG már évekkel ezelőtt is foglalkozott a jelenséggel, hogy az Alkotmánybíróságnál évekig hevernek a beadványok úgy, hogy rájuk se néznek. Ahol maga az Alaptörvény szab határidőt (a bírói kezdeményezéseknél 90 napot), azt sem mindig tartják be. Az „egyszerű” panaszoknál pedig, amelyeknél ilyen határidő nincs is, az Ab nem szokott magyarázatot adni.

Igaz, máskor a testület maga panaszkodik jogosan, hogy az országgyűlés lépi túl a törvényhozói mulasztások pótlására szabott határidőt, ami miatt az Ab annak a panaszát is kénytelen elutasítani, akinek igaza van.

https://hvg.hu/itthon/20251114_alkotmanybirosag-jogos-panasz-elutasitas-orszaggyules

Nyitókép: MTI / MTVA / Róka László

Hozzászólások