Tóta W.: A nemfideszes büszkeség napja
Nincs hatalmuk felettünk.
A legutóbbi nagy hazai rémhírnyomozás a Postabank-pánik miatt folyt, a vádlottat felmentették.
A Népszava csak azért követel sajtószabadságot Magyarországon, hogy rémhírekkel és rágalmakkal izgathasson. Legalábbis így vélte egy kormánypárti publicista – 1920 augusztusában, azaz fél évvel a Népszava felelős szerkesztője és egy munkatársa, Somogyi Béla és Bacsó Béla meggyilkolása után. Amit a Nemzeti Újság írt az akkori ellenzéki, szociáldemokrata lapról, azt egy tanulmányában idézi Sipos Balázs történész.
Nem mintha a rémhírterjesztés (vagy amit annak véltek) elleni harc csak a Horthy-híveket vagy általában a konzervatívokat jellemezné. Ha már százéves idézettel kezdtük: a rémhírterjesztőket 1919-ben a Tanácsköztársaság vezetői folyamatosan ellenségnek tekintették, ezt illusztrálja az ikonikus vöröskatonás plakát, Kónya Sándor műve is.
Kis híján kivégezték például Farkas Istvánt, a Közélelmezési Népbiztosság (minisztérium) altisztjét. Ő egyebek mellett azt terjesztette, hogy „a parasztok Budapest ellen jöttek és hat gyár munkásai szintén csatlakoztak és megtámadták a katonaságot. Már folyik a vér sok halott és sebesült van“ – idézte Vörös Boldizsár történész.
Nincs hatalmuk felettünk.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Fenntartanák a nyomást Oroszországon és szembemennének Trumppal is.
A magyar választók felhatalmazására hivatkozva futott neki Orbán Viktor a csütörtöki EU-csúcsnak. Kár, hogy a felhatalmazáshoz félrevezető propagandát vetettek be, ahogy az is, az ilyen típusú kampány szembemegy még a saját uniós tagságunkkal is.
Ráadásul az elmúlt évekkel ellentétben a környező országokban is sokkal jobban érdekelte az embereket, hogy mi történik Magyarországon a Pride-dal.
A képviselő szerint legalább 250 millió forintot érhet az ingatlan.
Itt a lista, melyik banknak hova kell automatát telepíteni
Az X-Faktorban befutott Szekér Gergő szerint hazugságvizsgálóra kötötték.