Felvetődik a személyes adattal visszaélés, valamint a rágalmazás és becsületsértés bűntett, illetve vétség elkövetése – reagált a HVG-nek Remport Ádám, a TASZ civil jogvédő szervezet jogásza arra, hogy Kovács Zoltán államtitkár, de előtte az olyan kormánypárti médiumok is, mint az Index vagy a Ripost néven nevezték és a fényképét is közölték annak a férfinak, aki a Tisza Párt informatikus alkalmazottjaként egyik főszereplője a kormány(párt) által csak tiszás kémbotrányként keretezett ügynek.
A HVG is írt róla: a Tisza bedöntésére irányuló titkos tevékenység gyanúja merült fel két, ott dolgozó informatikus ügyében, akiket a titkosszolgálat megpróbált gyermekpornógyanúba keverni. A Rogán-tárca által felügyelt Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) szerint a két férfi ukrán kémtevékenységgel hozható összefüggésbe. Az ügyben a nyilvánosság elé álló volt rendőrnyomozó, Szabó Bence közben a Tisza ellen ható titkosszolgálati akcióra utaló jelekről beszél – emiatt őt hivatali visszaéléssel gyanúsították meg.
https://hvg.hu/360/20260327_toth-mihaly-ugyved-szabo-bence-szazados-elleni-buntetojog-titkosszolgalat
A két férfit még az AH jelentése sem nevesítette, csak a monogramjukat közölte. Másnap a kormányközeli Indexen már megjelent egy cikk, miszerint „beazonosították” a dokumentumban csak nicknevén, „Buddhaként” emlegetett, MT monogrammal jelölt férfit mint a tiszás informatikust, aki kémbotrányba keveredett. A portál a férfi teljes nevét és a lakóhelyének pontos címét is közölte. Később a kormánypárti Ripost „exkluzív” fotót is közölt a férfiról, ahogy kilép a Tisza irodájából, és a nevét is leírták.
Ezután Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár tett közzé a Facebookon egy bejegyzést, amelyben ő is néven nevezi a férfit, valamint posztjában a Ripost fotóit is újraközölte. Kovács ráadásul, hasonlóan a Fidesz vezető politikusaihoz – Orbán Viktortól Gulyás Gergelyen át Kocsis Mátéig – nemhogy jogerős ítélet, de büntetőeljárás hiányában is már kémeknek nevezi a férfiakat, mit sem törődve az ártatlanság vélelmével mint alapjoggal.
Ugyanígy „kémezett” és fotót közölt a férfiről Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója és a Fidesz kampányfőnöke is egy Facebook-bejegyzésben, bár ő legalább teljes nevet nem írt ki.
https://hvg.hu/360/20260327_kemugy-tisza-ukrajna-kem-fidesz-kampanyfegyver-elemzes
„Sem a férfi nevét, sem a fényképét, sem pedig a lakcímét nem szabadott volna közzétenni, ez egyértelmű jogsértés, mivel az illető nem számít közszereplőnek, még akkor sem, ha egy pártnak dolgozik” – magyarázta Remport Ádám, a TASZ jogásza. Szerinte természetesen közérdeklődésre tarthat számot, ha van egy valamilyen kémgyanús ügy, arról persze írni lehet, de a férfi személyazonosságának felfedése súlyos jogsértés – erre legfeljebb egy jogerős büntetőítélet után lenne szerinte lehetőség.
A személyes adatok védelme ugyanis ebben az esetben azt szolgálná, hogy ne bélyegezhessenek meg valakit a legsúlyosabb államellenes bűncselekményekkel, hiszen ez akkor is örök életre stigma marad, ha végül ártatlannak bizonyul – folytatta. A jogász hozzátette: a lakcím, a név és a képmás közlése okán felmerül a személyes adattal visszaélés bűntettének gyanúja. Álláspontja szerint
a „kémként” emlegetés miatt a férfi rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt peres eljárásokat is indíthat.
Kovács Zoltán államtitkár sem tehette volna közzé a férfi teljes nevét
MTI/Soós Lajos
Kovács Zoltán Facebook-posztja ráadásul a személyes adattal visszaélés minősített esete lehet, mivel a visszaélést hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával követi el, ami miatt akár 3 év szabadságvesztés is kiszabható. Kockáztatnak a személyes adatokkal visszaélő kormánypárti médiumok is, hiszen esetükben az adatvédelmi hatóság, a NAIH jelentős összegű bírságot is kiszabhat, továbbá kötelezheti ezeket az orgánumokat a cikkek levételére, az újság árusításának fizikai tiltására.
A jogerős ítélet hiányában „kémezés” pedig egy másik büntető törvénykönyvi tényállást meríthet ki, a rágalmazást, illetve a becsületsértést, amiakár 2 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Külön érdekesség, hogy a Ripost cikkében szereplő, sajátnak feltüntetett „exkluzív fényképek” a lap állítása szerint 2025 januárja és szeptembere között készülhettek. Kérdés, valóban szinte egész évben ott állt-e az irodával szemközt éjjel-nappal a lap fotósa,
vagy netán az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) éveken át folytatott titkos megfigyelése során készített számtalan fénykép közül került néhány valahogy a Riposthoz.
Ha az AH leplezett eszközzel folytatott titkos megfigyelése során, nyilvánvalóan „belső felhasználásra” készült fotódokumentáció került valamilyen módon a titkosszolgálattól a kormányközeli laphoz, az mind a Ripost, mind az AH vonatkozásában súlyos kérdéseket vet fel, és még súlyosabb következmények kellene, hogy kövessék – ebben az esetben felmerülhet több más bűncselekmény gyanúja, akár a titoksértésé is. Amúgy a HVG hiába kérdezte az illetékeseket a titkos adatgyűjtés engedélyéről,
sem a Tuzson Bence vezette igazságügyi tárca, sem az Alkotmányvédelmi Hivatal, sem pedig a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat nem válaszolt a HVG azon kérdéseire, hogy a két, kémügybe keveredett tiszás informatikus esetében miniszteri engedélyhez kötött titkos információgyűjtéssel folyt-e a megfigyelésük.
https://hvg.hu/elet/20260327_szabo-bence-magyar-peter-vogel-evelin-tisza-titkosszolgalat-fidesz-orban
(Nyitóképünk illusztráció. Fotó: HVG)
