Az elmúlt 16 év sikerei és kudarcai mellett az Indexnek adott interjúban Orbán Viktor beszélt kampányról, háborúról, politikai viperafészekről, gazdasági kilátásokról, a fiáról és a csádi misszióról, valamint a kiszivárgó telefonbeszélgetésekről, egymás után előálló szivárogtatókról, és arról is, mi lesz a következő ciklus legnehezebb feladata.
Az elmúlt 16 év legnagyobb sikerének a teljes foglalkoztatottságot és munkaalapú társadalom létrehozását tartja Orbán Viktor, bár a miniszterelnök az Indexnek adott interjúban azt is elismerte, nem sikerült mindent megvalósítani. Az eredmények közé sorolta az édesanyák szja-mentességét és a fix 3 százalékos lakáshitel konstrukciót is, ami viszont szerinte „sem lett meg”, az például a nemzeti tőke erőteljesebb jelenléte a kiskereskedelemben, mert – mint mondta –, „nekifutottam többször is, de beletörött a bicskám, viszont makacs ember vagyok”. Hozzátette: a nemzeti tőke részvétele viszont kívánatos szinten van már a bankszektorban, a média terén, az energetikában, és a távközlésben is vannak biztató jelek e téren.
Tizenhat év nagy idő, a NER megalakulásának évében született gyerekek már vállalhatnak munkát, vezethetnek 125 cm³-es motort, megszűnik a tankötelezettségük. De vajon hogyan alakult át a hazánk négy ciklusnyi Orbán-kormány alatt? Mutatunk néhány sokatmondó adatot.
A kampányról szólva Orbán kitért arra, neki több követője van a Facebookon, mint Magyar Péternek, egyébként „a Meta minket diszkriminál: az ellenfelet feltekeri, minket leteker”. Megjegyezte: a „csendes többségből” szeretne „hangos többséget” formálni az április 12-i választás napjára. Szóba kerültek az ellenfelek is – külön Magyar Péter és Dobrev Klára is –, róluk Orbán azt mondta: „a tapasztalat, az idő, a teljesítmény számít, ők nem szagoltak puskaport, nem tudják mi fán terem a kormányzás – a Fidesznek van tapasztalata, a többieknek nincs”.
Az interjúban többször elhangzott, hogy a választást az emberek voksai döntik majd el, Orbán emiatt sem akart mandátumbecslésbe bocsátkozni. Orbán annyit jegyzett meg a vasárnapi, választási éjszakáról:
sok pezsgőt fogunk inni.
Talán sosem látott még ilyen turbulens választási kampányt az ország, szinte nem is akadt olyan téma, ami pár napnál tovább uralta volna nyilvánosságot. Ekkora zajban könnyű elveszíteni a fonalat, ezért feltettük egy idővonalra a legfontosabb 2026-os eseményeket.
Az interjúban sok szó esett a gazdasági kérdésekről, és e téren az elmúlt 16 év eredményeiről, kudarcairól, valamint a következő évek lehetőségeiről. Orbán Viktor tagadta, hogy az elmúlt években elmaradt a gazdasági növekedés Magyarországon, de szerinte nem is biztos, hogy ez számít igazán. Mint mondta, a háború blokkolja a növekedést, és benne meg mindenkiben okkal van igazságtalanság-érzés, hiszen „annyi melóval, amit beletettünk, előrébb kellene tartanunk”, csak hát – jegyezte meg – „a háború és a brüsszeli ellenszél miatt nem megy”. Amúgy pedig meglátása szerint „a gazdasági helyzet csak akkor tűnik súlyosnak, ha a növekedés felől nézzük, pedig a növekedés nem feltétlenül cél, hanem eszköz, és ha így nézzük, akkor vannak sikerek: például a blokkolt növekedés melletti 11 százalékos minimálbér-emelés világrekord.”
A nagy céljai tekintetében előre ment Magyarország, csak a gazdasági növekedés nem tudott ennek tolóerőt adni
– összegzett a miniszterelnök, aki a más EU-tagállamokkal való összevetésben elfoglalt sereghajtó helyet is megmagyarázta, mondván: amelyik ország most gyorsabban növekszik nálunk, az az államadósság-növekedés terhére teszi ezt. Ezzel szemben – magyarázta – „mi az államadósságot csökkentjük, bár éppen megtorpantunk, de a Covid miatti megugrás óta folyamatosan lejjebb visszük”.
Ami a jövőt illeti, ezzel együtt sem jósolt túl sok jót Orbán az interjúban. Azt mondta például, hogy 2026-ban, sőt talán még 2027-ben is „válságkezelő üzemmódban leszünk, ahogy abban vagyunk a háború kitörése óta”. A következő években szerinte nem Magyarország legirigyeltebb állása lesz a miniszterelnöké, mert a ciklus nem annyira az építkezésről tud szólni, legfeljebb arról, hogy megvédjék az eddigi eredményeket. Ha bizalmat kap, Orbán azt ígérte:
arra gyúrok, hogy meglegyen az erő a kormányban az energia- és pénzügyi válság kezelésére, hajótörés nélkül.
Magyar Péteréknek kedvezhetett a kampány utolsó heteinek dinamikája, a Medián mandátumbecslése szerint ugyanis a Tisza Pártnak 138-143 képviselője lehet az Országgyűlésben, vagyis sima kétharmados többségre számíthat.
Szóba került az interjúban az Európai Unió és „Brüsszel” is. Orbán azt üzente a brüsszelieknek, hogy „maradok – játszunk el ezzel a gondolattal”. Ami pedig a Fidesz hatalmon maradására készült uniós vészforgatókönyveket, például Magyarország vétójogának megvonását illeti, megjegyezte: nem érdemes ezekkel foglalkozni, bár elhiszi, hogy Brüsszelben ezt szeretnék, csak nem biztos benne, hogy sikerül is nekik. Mint kiderült, Orbán megegyezéspártinak tartja magát. Úgy fogalmazott: „Nálam van egy dosszié, és várom a pillanatot, amikor tárgyalhatunk. Kellenek ügyek, amelyek rajtad múlnak. Velem bármikor lehet tárgyalni, és van javaslatom, meg kell egyezni – a másik oldalon is majd lesz egyszer megállapodási szándék.”
Kitért a kormányfő az interjúban az Amerikai Egyesült Államokra és a NATO-ra is. Mint mondta, „a NATO katonai erejének 70 százalékát az Egyesült Államok adja, ezért is érdeke Magyarországnak a jó viszony velük, jó esetben a NATO keretein belül”. De Orbán arra is készül, hogyha nincs NATO, akkor lehet „egy nyugati biztonsági rendszer a nemzeti kormányok közti megállapodások halmazával, van is ötletünk, kivel-milyen katonai együttműködést tudnánk kötni.” Ami a világpolitikát illeti, Orbán megjegyezte: „Most látok először olyan helyzetet, hogy az USA aktuális vezetése nyíltan vállalja, hogy a világ berendezkedése az érdekeivel ellentétes, és meg akarja változtatni, mert ami így van a sakktáblán, az nem jó ezért megkezdi a bábuk átrendezését.”
Az alábbiakban az Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között 2025 októberében lezajlott, a Bloomberg által kiszivárogtatott telefonbeszélgetés teljes leiratát olvashatják.
Az Index interjújában szóba kerültek a sorra kiszivárgó telefonbeszélgetések – például Szijjártó Péter és Szergej Lavrov között vagy éppen Orbán és Putyin elnök között –, ezekről a kormányfő megállapította, hogy „ez mind bűncselekmény, egy jogászcsapat dolgozik azon, hogy javaslatokat tegyen az elkövetők megbüntetésére”, bár szerencsére szerinte mindez Magyarország biztonságát nem veszélyezteti egyelőre. A lehallgatásokon, amelyek mögött más országok titkosszolgálatait sejti, Orbán nem lepődött meg állítása szerint, mert „a nemzetközi politika viperafészek, ahol volt ennél csúnyább dolog is, például amikor Angela Merkelt lehallgatták az amerikaiak”. Megállapította, hogy „a külföldi titkosszolgálatok bántóan átjáróház jelleggel dolgoznak Magyarországon”, ezzel majd tenni kell valamit. Egyébként pedig megjegyezte:
modern világban élünk, mobiltelefonon megy a kommunikáció, de én, ha fontos, élet-halál kérdésről van szó, akkor nem beszélek telefonon, hanem felülök egy repülőre és odamegyek.
Hogyan szervezték meg első interjúja közlését? Hogyan viselte, hogy célkeresztbe került? Miért mondott fel, és mik a tervei? Vállalna politikai szerepet? Ezekről is kérdeztük a volt századost, aki nemrég a nyilvánosság előtt beszélt arról, hogy a titkosszolgálat hogyan próbálta meg bedönteni a legnagyobb ellenzéki pártot.
Az egymás után a nyilvánosság elé lépő szivárogtatókról Orbán megjegyezte: „azt gondolom, amit Felcsúton szoktak gondolni: biztos nem véletlen, valaki megtervezte”. Úgy fogalmazott, aligha véletlen, hogy a nyilvánosság elé léptek ezek a szereplők, és pont azt mondják, amit az ellenzéki párt, hogy az állam nem működik. Szerinte vizsgálni kell azt, hogy van-e emögött külföldi titkosszolgálati szál – nem lenne meglepve, ha igen. Amit az egyik szereplő, Pálinkás Szilveszter százados mondott, miszerint a végül meghiúsult csádi katonai missziót Orbán fia, Orbán Gáspár főhadnagy tervezgette, és a kontingens felének esetleges elvesztésével is számolt, arra a miniszterelnök úgy reagált: „a fiam akkor főhadnagy lehetett, missziót sem akkor, sem most nem tervezhet, ez kizárt, mert erről ennél magasabb szinten döntenek”. Hozzátette:
ötvenszázalékos veszteséggel tervezni szakmai nonszensz, és soha nem is terveztek ennyivel semmilyen magyar katonai akciót.
Pálinkás Szilveszter szerint leszerelési hullám jöhet a háborús veszélyhelyzet után, Szalay-Bobrovniczky Kristóf az eddigi legrosszabb honvédelmi miniszter, a csádi missziót pedig a miniszterelnök fia erőlteti.
(Nyitóképünk illusztráció. Fotó: HVG / Reviczky Zsolt)
Csurka István és Torgyán József példája, avagy a kartonok csak a személyes történetek negatív lenyomatai.
Beindult az üzengetés Magyar Péter és Varga Judit között.
