„Plakátjavító” aktivisták, letépett vagy átrajzolt plakátok, fizikai atrocitás – az elmúlt körülbelül másfél hónapban, mióta kikerültek a választási hirdetmények, szinte naponta hallani arról, hogy az ország különböző pontjain mekkora lelkesedéssel fogadják a helyiek a körzetükben megjelenő plakátokat.
Hogy felmérjük, valóban kiugróan sok volt-e a plakátrongálás ebben az időszakban a korábbi országgyűlési választásokhoz képest, megkerestük az illetékeseket, azonban a Nemzeti Választási Iroda (NVI) közlése szerint nincs erről nyilvántartásuk. A rendőrség pedig azt válaszolta kérdésünkre, hogy csak általánosságban vannak rongálásra vonatkozó statisztikáik – vagyis kifejezetten a plakátrongálásra vonatkozó adatot nem tudják kiszűrni –, ráadásul ezek is követő jellegűek, azaz nem az elkövetés, hanem a nyomozás lezárásának időpontja alapján szerepelnek a statisztikában.
A plakátrongálások mértékét ugyanakkor jól jelzi, hogy idén egy városnak egyszerre lett elege: Csömörön a helyiek annyira besokalltak „az obszcén lefestésektől, az eltorzított politikusi arcoktól, a ráfestett horogkeresztektől, vagy éppen a megrongált választási plakátoktól”, hogy plakátmentesítették a várost. A fideszes jelölt nem, viszont a DK, a Mi Hazánk, és a Tisza jelöltjei a helyiek kérésére megígérték, április 12-ig nem tesznek ki új plakátokat.
https://hvg.hu/itthon/20260327_csomor-valasztasi-plakat-fidesz-dk-mi-hazank-polgari-engedetlenseg
A rongálást kiváltó vagy éppen az abból fakadó feszültségek viszont országszerte jelen vannak. Újlipótvárosban a fideszes jelölt arcképétől szabadultak meg az egyik teleplakátolt utcában, míg Budapest belvárosában a helyi fideszes jelöltre támadt rá egy plakátrongáláson rajtakapott férfi. Egy pécsi jogász-aktivista pedig elmondása szerint azért „javította át” a kormánypárti plakátokat, mert szerinte azok választási csalásnak minősülnek.
A hivatalos kampányidőszak kezdete előtt többször fordult elő az is, hogy az utcán – többségében tiszás – aktivistákat támadtak, fenyegettek meg. Az ország tehát hozzászokhatott ahhoz, hogy a politikai erőszak konkrétabban és nyíltabban jelenik meg, mint a 2010 utáni választási kampányok esetében bármikor, aminek köze lehet ahhoz is, hogy ezúttal valós esély mutatkozik az Orbán-rendszer leváltására. De szolgál-e bármilyen célt a rongálás? Csak indulatokat fejez ki, vagy mélyebb magyarázata is van a jelenségnek?
https://hvg.hu/itthon/20260226_valasztasi-plakat-kozterulet-zebra-balesetveszely-valasztas-2026
Jó látni, hogy mások is azt gondolják, amit mi
„A rongálások mögött a leleplezési szándék lehet a legerősebb motiváció: hogy az illető megmutassa az igazi arcát az általa nem kedvelt indulónak, hogy leleplezze őt” – mondta a HVG-nek Polyák Gábor kommunikációs szakember, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója. A leleplezés szándéka nem csak a rongálásban, de a kampányban és tágabban a magyar politikában is fontos elem volt az utóbbi másfél évtizedben: a Fidesz azt akarta leleplezni, hogy a másik oldal valójában az ukránok, az EU, az állítólagos woke propaganda érdekeit szolgálja, az ellenzék pedig azt, hogy a Fidesz igazából nem védi meg a gyerekeket, a családokat, vagy a nemzetet. A szakember szerint
bár jogilag rongálásnak minősül a plakátok átrajzolása, lényegét tekintve a politikai véleménynyilvánítás egy módjáról beszélhetünk.
Polyák Gábor szerint a rongálásnak valószínűleg nincs jelentős hatása a bizonytalanok meggyőzésére, sőt, visszaféle is elsülhet az akció, ugyanis lehet, épp azt gondolják: „lám-lám, minden politikai szereplő ugyanolyan agresszív”. Ezt jól példázza a csömöriek plakátmentesítő akciója is. Ellenben a saját politikai közösségünk számára erős üzenet lehet egy megrongált politikusi plakát: jó érzés számunkra, amikor ebben a formában visszaköszön a saját véleményünk, ezáltal a csoportidentitásunk is megerősödhet – hangsúlyozta a szakember. Amikor meglátunk egy összefirkált Fidesz-plakátot – vagy fideszesként egy elcsúfított ellenzéki plakátot –, azt érezhetjük, a többség velünk van. A magyar politika mostani állapota azt mutatja, hogy a szemben álló szavazói tömböknek meglehetősen erős identitása alakult ki, ami az általuk támogatott párthoz köti őket, és utálatot, megvetést szít bennük a másik táborral szemben. A polarizált közhangulat ilyen formában hozzájárulhatott a fokozódó utcai plakátharcokhoz is, mert ezek végső soron a csoporthoz tartozás nyilvános kinyilatkoztatásáról szólnak Polyák szerint.
„Magyar Péter egy politikai brand”
De van-e egyáltalán értelme még a plakátoknak, különösen a közösségi média korában, amikor Magyar Pétert szidó AI-videók tömkelege lepi el a TikTokot – illetve a megyei lapokat –, kamuprofilok százai pedig a Facebookon terjesztik a kormánypropagandát? Polyák Gábor szerint a plakátok normális esetben arra szolgálnának, hogy felhívják az emberek figyelmét a választásra, de szerinte a mostani időszakban erre aligha van szükség. „Ugyanakkor a plakát elől nem lehet kitérni, míg a közösségi médiában mindannyian beszorulunk a saját buborékunkba. Ráadásul a mostani kampányban a fideszes és nem-fideszes plakátok arányának brutális kiegyensúlyozatlansága önmagában is üzenet lehet” – hívta fel a figyelmet arra, hogy az aránytalanság a választók fejében az erőviszonyokat is közvetítheti.
Ez hozzájárulhat ahhoz is, hogy a bizonytalanok az erősebbnek látott párthoz húznak majd, ami a plakátok alapján a Fidesz – bár emellett még sok más tényező hathat a bizonytalan szavazók állásfoglalására. A plakátoknak ugyanakkor az az egyszerű, alapvető célja is megvan, hogy megismertessék az emberekkel a jelöltet, közelebb hozzák őt az utca emberéhez. „Mivel a Tisza esetében az egyéni jelöltek kevésbé ismertek, ezeken Magyar Péter is megjelenik, aki mára politikai branddé vált. Gyakorlatilag ő adja el az egyéni képviselőjelölteket” – mondta a szakember, jelezve, hogy bár a Fidesz jelöltjei is számos helyen ismeretlenek a sok új jelölt miatt, az utóbbi évtizedekben a narancssárga szín markáns vizualitást kölcsönzött a pártnak, így beleégett a választók fejébe.
Különösen, mert a törvény immár nem korlátozza a kampányköltéseket. Bár védett műemléki területen vagy magántulajdonban lévő épületen nem lehet választási plakátot elhelyezni, állami vagy önkormányzati épületen pedig csak engedéllyel, úgy tűnik, ez nem tudott megálljt parancsolni a plakáterdőnek.
https://hvg.hu/360/20250617_kampanykoltes-korlat-eltorles-szavazas-fidesz-kampanypenzek-tisza-kis-partok-cof-megafon-valasztas-2026
(Nyitóképünk illusztráció. Fotó: HVG / Veres Viktor)
