Hende Csaba úgy volt egy alkotmánybírósági ügy előadója, hogy érintettsége miatt semmi keresnivalója nem volt benne

A most alkotmánybíró fideszes Hende Csaba 2021-ben az országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnökeként maga írta alá azt a pótlólag beillesztett paragrafust a gyermekvédelminek nevezett törvényben, amelyről e héten tárgyalt az Alkotmánybíróság.

Egy 15 éves fiatal nyújtott be panaszt a szülei támogatásával az Alkotmánybírósághoz, azt kifogásolva, hogy 2023-ban nem engedték be a World Press Photo kiállítás elzárt részébe, amelyen homoszexuális emberek képeit lehetett látni. Ez az az ügy, amely miatt Csák János akkori kulturális miniszter leváltotta L.Simon László, a Nemzeti Múzeum igazgatóját.

A fiatal, aki maga és a szülei szerint is képes maga eldönteni, hogy mi való neki, nem csak a múzeumnak igazat adó bírósági ítélet megsemmisítését kérte, hanem azét a törvénymódosításét is, amely kimondta, hogy „tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”

Az Alkotmánybíróság Juhász Miklós vezette tanácsa a panaszt kedden érdemi vizsgálat nélkül visszautasította, mert nem látott az ügyben alkotmányossági problémát. A tanács tagja volt Haszonicsné Ádám Mária, Horváth Attila, Polt Péter Ab-elnök és előadóként Hende Csaba.

Csakhogy Hende Csaba, mint erre a hvg.hu már az alkotmánybíróvá választásakor, 2025-ben felhívta a figyelmet, 2017 és 2025 között az országgyűlés törvényalkotási bizottságát vezette, amely gyakran utólag, a valódi parlamenti vitát kikerülve írta át a törvényjavaslatokat. Így történt ez „A pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” című tervezettel is, amelyben eredetileg szó sem volt az idézett pontról, és nem tett ilyen javaslatot az illetékes igazságügyi bizottság sem. Csak a törvényalkotási bizottság illesztette bele, a következő indoklással: „Vannak olyan tartalmak, amelyeket a gyermek − bizonyos életkor alatt − félreérthet, illetve amely károsan hathat a fejlődésére az adott életkorban. ... A módosítás ebből kiindulva ... meghatározza azon tartalmak körét, amelyek kapcsán biztosítani kell, hogy a gyermekek ne találkozzanak ezekkel a különböző felületeken.” Aláírás: Hende Csaba.

Márpedig az alkotmánybírósági törvény (62.§) kimondja, hogy „az indítvány elbírálásában nem vehet részt az Alkotmánybíróság azon tagja, akitől az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettsége folytán az ügyben pártatlan, tárgyilagos, elfogulatlan döntés nem várható.

A testület ügyrendje (50.§) pedig elfogultságot megalapozó személyes és közvetlen érintettségnek minősíti különösen azt, ha az alkotmánybíró „az alkotmánybírósági eljárás tárgyát képező jogszabály előkészítésében, kidolgozásában, benyújtásában személyes és érdemi munkával” részt vett, például ő nyújtotta be a vitatott pontot.

Ennek alapján Hende Csaba nem csak előadóként, hanem egyáltalán nem vehetett volna részt az ügy elbírálásában. Az, hogy érdemi vizsgálat nélküli visszautasításra tett javaslatot, amit a többiek elfogadtak, és így annak a bizonyos mondatnak az alkotmányosságáról nem döntöttek, ebből a szempontból mellékes, mert az öt tagú tanács dönthetett volna másképp is.

További érdekesség, hogy az április 28-án kelt Ab-végzés egy szóval sem említi az Európai Unió Bíróságának április 21-én kelt döntését, amely, mint a hvg.hu beszámolt róla, éppen az említett törvény említett pontjáról állapította meg, hogy sérti az uniós jogot és az EU alapvető értékeit, mert a magyar szabályozás egy „összehangolt, diszkriminatív intézkedéscsomagot” alkotva olyan társadalmi csoportként kezeli az LMBTI+-embereket, amely veszélyt jelent, és ez sérti az emberi méltóságot, és hozzájárulhat társadalmi kirekesztésükhöz.

Az Ab határozataiban gyakran lehet olvasni, hogy a testület „hivatalból észlel” olyan jogszabályváltozásokat, amelyek a tárgyalt beadvány megírásakor még nem léteztek, de az elbírálásában már figyelembe kell venni ezeket. Ebben az esetben, úgy látszik, nem észlelték hivatalból, hogy megkérdőjeleződött a jogalapja mindannak, amiről az önérzetes fiatal visszautasított panasza szólt.

Hende Csaba és Polt Péter az igazságügyi bizottság meghallgatásán alkotmánybíróvá választásukat megelőzően. Fotó: Reviczky Zsolt / HVG.

Hozzászólások