24 ezer ügynöki adatlapot hozhatnak nyilvánosságra október 22-ig, de ezekből kulcskérdések nem derülnének ki

Az 1956-os forradalom 70. évfordulójára cseh és szlovák mintára készülhetnek online elérhetővé tenni a levéltárban őrzött 6-os kartonokat, de ezekből sem az összes besúgó neve nem derülne ki, sem az, hogy hálózati személyként kik ártottak ténylegesen másoknak.

  • HVG

Bár döntés még nem született, a kormány és a levéltárosszakma illetékesei is arra készülhetnek, hogy a cseh és szlovák modellt követve hozzák nyilvánosságra az államszocializmusban beszervezett ügynökök adatlapjait – számolt be róla kormányközeli és levéltárosszakmai forrásaira hivatkozva a Válasz Online csütörtökön.

Emlékezetes, hogy Magyar Péter a választási győzelme után kijelentette: idén októberben, egészen pontosan az 1956-os forradalom 70. évfordulójának előestéjén nyilvánosságra fogják hozni az „ügynökaktákat”. Ennek megvalósítására pedig a kormány egy májusi határozatában megbízást is adott a Miniszterelnökséget vezető miniszter, az igazságügy-miniszer és a belügyminiszter számára.

https://hvg.hu/itthon/20260428_magyar-peter-tisza-kormany-ugynokaktak-privatizacio-1956-os-forradalom-evfordulo

A volt rendszer besúgóira vonatkozó dokumentumokba, illetve jelentéseikbe a jelenleg hatályos törvény alapján kutatók most is széles körben betekinthetnek, ahogy mindenki jogosult a saját magára vonatkozó dokumentumokat kikérni, és a róla jelentést tevők vagy őket megfigyelők nevét felfedni, ugyanakkor arra nincs lehetőség, hogy állampolgári jogon bárkinek az esetleges ügynökmúltját ellenőrizze valaki.

A rendszerváltoztatás után az egyes volt szocialista államok különféle megoldásokkal álltak elő az egykori besúgókkal való szembenézésre. A nyilvánosságban legmesszebb a csehek és szlovákok mentek azzal, hogy a beszervezett ügynökök adatlapjait tették nyilvánosan elérhetővé, és úgy tudni, a hazai szabályozás is ezt a megoldást követné – írta a portál kimerítő elemzésében.

Az ügynökök adatait a magyar rendszerben az úgynevezett 6-os kartonokon tartották nyilván, amelyeken feltüntették még a beszervezés alapját, a foglalkoztatás célját, illetve a hálózati személyt „tartó” állambiztonsági szerv nevét. Mást azonban nem, így nemcsak a konkrét jelentéseket nem tárnák a nyilvánosság elé, de az sem derülne ki ezekből, hogy egyáltalán jelentett-e az illető. A jelentések visszatartása már csak azért is érthető, mert azok a megfigyelteket tennék újra áldozattá, viselt dolgaik kiteregetése által, az ügynökök „munkateljesítménye” azonban elengedhetetlen információ lenne működésük helyes megítéléséhez.

Tovább árnyalja a helyzetet, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) 24 ezer 6-os kartont őriznek, miközben az államszocializmus egész időszakában becslések szerint mintegy 150 ezer embert szervezhettek be – többségük kartonjait azonban megsemmisítették az 1956-os forradalom vagy a rendszerváltoztatás időszakában.

Kérdéses továbbá, hogy nyilvánosan elérhetővé teszik-e azoknak a mágnesszalagoknak a tartalmát, amelyek mintegy 60 ezer rekordot hordoznak az 1990-ben hálózati személyként nyilvántartottakról. Ezek nagyrészt átfedésben állhatnak a levéltárban őrzött 6-os kartonokkal, de szerepelhetnek rajta olyanok adatai is, akiknek papírkartonja nincs a levéltárban.

https://hvg.hu/360/20260429_az-mar-biztos-hogy-nyilvanossagra-hozzak-az-ugynokaktakat-de-sok-meg-a-kerdes-ki-hol-es-pontosan-mit-lathat-kutathat-majd

Nyitókép: HVG / Reviczky Zsolt

Hozzászólások