Dokumentumok igazolják, hogy Orbán Viktor fia, Orbán Gáspár nem csupán összekötő tisztként vett részt a csádi misszió szervezésében, ahogyan azt a volt kormány állította, hanem vezető szerepet töltött be a projektben – tárta fel a 444.
2024-ben még Szalay-Bobrovniczky Kristóf akkori honvédelmi miniszter arról beszélt, Orbán Gáspár „oda megy, ahová a parancs szerint mennie kell”, nincs kívánságműsor, a volt miniszterelnök fia „speciális képzettsége, jogi ismerete és nyelvtudása miatt” került a miniszteri kabinetbe, hogy a csádi misszió előkészítésében részt vegyen.
Orbán Gáspár kiemelt szerepét legkorábban egy 2023 tavaszán keletkezett dokumentum említi, amikor a csádi misszióként elhíresült projekt célpontja még egy másik afrikai ország volt. Orbán el is látogatott Nigerbe Azbej Tristannal, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárral. Ekkoriban kapott felkérést a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) egy agrárprojekt lebonyolítására. Eleinte mintagazdaság kialakításáról szóltak a tervek, idővel az elképzelés változott, tevefarmot akartak létrehozni.
https://hvg.hu/itthon/20260411_csadi-misszio-elnok-meghivolevel-orban-viktor
A 444 birtokába került egyik dokumentum szerint már ekkor világos volt a legfőbb irányító személye is, az egyetem mellett a külügyminisztérium alá tartozó Hungary Helps Ügynökségnek (HHÜ) is ő dirigált: „Akkor a központi irányítást ellátó Koordinációs Iroda (vezetője O. Gáspár) általi feladatszabás szerint járt el a HHÜ és a MATE is.”
A csádi projektet összefogó Koordinációs Iroda feladatainak egy kétezres (nem minősített, de nem is nyilvánosan közzétett) kormányhatározattal adtak intézményi kereteket, létrehozták az Afrika Munkacsoportot (Afrika MUCS). Ugyanez a 2392/2023. számú dokumentum határozott a Csádban megvalósuló összkormányzati misszióról.
Az Afrika MUCS az alábbi tagokból állt össze:
- HHÜ vezérigazgatója,
- Száhel igazgató (a Hungary Helps munkatársa),
- Száhel nagykövet (a „szubszaharai térségben megvalósuló magyar összkormányzati tevékenységek külpolitikai összehangolásáért felelős miniszteri biztos”, azaz Máthé László Eduárd),
- Orbán Gáspár,
- Porkoláb Imre tábornok (a Nemzetbiztonsági Iroda, az NBI akkori vezetője),
- további NBI-munkatársak, valamint minisztériumok által delegált tagok, jellemzően államtitkárok.
https://hvg.hu/vilag/20260724_orban-gaspar-csad-katonai-misszio-hungary-helps
A munkacsoportnak intézményi keretet a Miniszterelnöki Kabinetiroda alatt létrehozott Nemzetbiztonsági Iroda adott. A 444 által megismert dokumentumban a kialakulófélben levő projekt irányításáról és az ezzel kapcsolatos kihívásokról is írnak, itt a volt miniszterelnök fiát már szimplán
Projektvezető úrként említik.
A dokumentumok szerint minden tervezett „beszerzést vagy módosítást (…) egy bizottságnak kell jóváhagynia”, és csak akkor indulhatott el bármilyen folyamat, ha azt „Projektvezető úr is jóváhagyta”. Így olyan kérdésekben is Orbán Gáspár hozott döntést, mint például hogy mikor veheti meg a MATE a meghívott csádi szakemberek részére a repülőjegyeket, illetve mikor vihetik ki Csádba a tevefarmhoz beszerzett nagy értékű eszközöket.
https://hvg.hu/itthon/20240723_Tevetej-Csad-afrika-kutatok-katonak-misszio
Egy másik, a csádi orvosmisszióhoz köthető kormányhatározathoz csatolt dokumentum egy szervezeti ábrán is a projekt vezetőjeként szerepel Orbán Gáspár. Ő állt kapcsolatban a katonai vezetéssel és az orvosmisszió koordinátorával, utóbbin keresztül Orbán Gáspár információt kaphatott a Hungary Helpsről, a polgári biztosításról és az agrárprojektről. Azt is meghatározták, hogy a résztvevők közti koordináció engedélyezett, de „döntést igénylő kérdés esetén a misszióvezetéssel egyeztetés szükséges”.
Nyitókép: HVG / Fazekas István.
