Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A válság nyomán kialakult forrásszűke sok esetben nehéz, már-már lehetetlen helyzet elé állítja a közepes méretű - 2-13 milliárd forintos éves árbevételű – vállalatokat. Ám a feltörekvő középvállalatok (FKV) piacképes termékeinek, szolgáltatásainak nagy segítséget jelenthetnek azok a gazdaságfejlesztési és innovációs kiírások, amelyek keretében több mint 110 milliárd forint többletforrásra pályázhatnak.
A komplex vállalati technológia-fejlesztésre, illetve kutatásfejlesztésre felhasználható pályázati forrásokkal tudatosan tervezve a cégek elérhetik, hogy e források ne csupán a puszta túléléshez elengedhetetlen mentőövet jelentsék a vállalkozás számára - mondta Dr. Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. EU-tanácsadási üzletágának igazgatója elmondta, hogy a. Okosan kihasználva a lehetőségeiket – például ha a támogatást a tevékenységük átalakításához használják fel – akár verselőnyt is kovácsolhatnak az ily módon biztosított finanszírozásból.
Az FKV-k számára a forráshoz jutásban további segítséget nyújtanak azok a forrásátcsoportosítással létrejött támogatások is, amely kedvezményes hitelek, hitelgarancia, vagy kamattámogatás igénybevételéhez segítik hozzá a pályázókat, akár közvetlen pályázatokon, akár a kereskedelmi bankokon keresztül. Fontos szerep jut a munkahelyteremtő és –megtartó támogatásoknak is, amelyek alapvetően bértámogatásra, illetve képzésre használhatóak fel. Míg a bértámogatás célja, hogy a cégek a lehető legnagyobb számban tartsák alkalmazásban a munkavállalóikat a nehéz gazdasági környezet ellenére is, a képzésre fordítható támogatások kézzelfogható befektetést jelentenek a vállalatok jövőjébe, hiszen az értékes humántőkével való megfontolt gazdálkodás a távlati növekedési tervek megvalósítása során igen kifizetődő lehet.
A gazdaságfejlesztési kiírások a célzott segítő szándék mellett természetesen elvárásokkal is együtt járnak, alapvető követelmény például a pályázatoknál a cégekkel szemben működésük transzparensebbé alakítása, ami sok, a fejlődés mellett elkötelezett vállalkozást korábban ismeretlen kihívások elé állíthat. Mindez ugyanakkor remek alkalom lehet az üzleti tervek, a tervezés átgondolására is, aminek során csak egy olyan integrált, átfogó megközelítés lehet valóban célravezető, amely a pályázati célok mellett egyúttal a vállalkozás fő fejlődési irányait is képes egyértelműen meghatározni – tette hozzá a Deloitte szakértője.
EU társfinanszírozású támogatási lehetőségek
Egyértelműen látszik, hogy az intézményrendszer igyekszik alkalmazkodni a megváltozott pénzügyi környezettel járó új kihívásokhoz, és figyelembe venni például a piacok szűkülésével együtt járó csökkenő értékesítési lehetőségeket. Ennek köszönhető például, hogy a legújabb gazdaságfejlesztési pályázatoknál már nem elvárás az árbevétel-növekedés garantálása, sőt, bizonyos mértékű - 15-20 százalékos - árbevétel-csökkenés is elfogadhatónak számít. Az intézményrendszer rugalmasságát jelzi az is, hogy a legelmaradottabb régiókban, hátrányosabb helyzetű területeken még az ennél nagyobb, akár 25 százalékos árbevétel-csökkenés is elfogadhatónak számít a támogatott projekteknél.
Ezek a kiírások a legtöbb ponton igyekeznek kifejezetten a középvállalatok igényeihez alkalmazkodni, a támogatási intenzitás ezen gazdaságfejlesztési pályázatoknál 25 százaléktól egészen 50 százalékig terjedhet, a támogatás összege pedig szintén igen tág keretek között mozoghat, a néhány tízmillió forintos támogatásoktól egészen 4-500 millió forintos összegig terjedhet. Nagy volumenű kiírásokról van tehát szó, amelyek előnye az is, hogy általában az ország egész területén elérhetők, ezzel a kiírás nem szűkíti le feleslegesen a jelentkezők körét.
A mintegy 16 milliárd forintos keretösszeggel megjelent GOP-2009-2.1.1/B jelű kiírás például komplex vállalati technológia fejlesztésére biztosít pályázati forrásokat, méghozzá kiemelten a középvállalkozások számára is. Ezek a források tipikusan beruházásokhoz, eszköz- és infrastrukturális fejlesztések végrehajtásához, minőségbiztosítási rendszerek kialakításához, illetve eseti jelleggel marketing célokra vehetők igénybe.
Dr. Márkus Csaba elmondta Egyes pályázók esetében továbbra is akadályt jelenthet ugyanakkor az, hogy a vállalkozások nem minden esetben tudnak megfelelni az úgynevezett „rendezett munkaügyi kapcsolatok” feltételnek, vagyis a túlóra-elszámolások, vagy a szabadságok kötelező kiadása kapcsán nem tudják megfelelően igazolni ezen elvárások teljesítését. Ez a feltétel sok vállalkozást eleve kizár mindenféle pályázati támogatásból, és így indokolatlanul korlátozza a vállalkozások lehetőségeit. A tapasztalatok szerint - a nyilvánvalóan szándékos esetektől, visszaélésektől eltekintve - a cégek sokszor egyáltalán nincsenek befolyással például arra, hogy az előírás ellenére, munkavállalóik valóban kivegyék a rendelkezésükre álló szabadságukat.
A Deloitte szakértője hozzátette: Megfontolandó, hogy a 15-20 százalékos elfogadható bevételcsökkenés ennél a pályázói körnél a jelenlegi gazdasági környezetben akár kevés is lehet, pozitívum azonban, hogy amelyik pályázó valamilyen okból nem tud garanciát vállalni árbevételének alakulására, kiválthatja ezt a munkavállalók létszámának megtartásával is, ráadásul mindezt elegendő a projekt befejezését követő második üzleti év végén meghatároznia.
Források kutatásfejlesztésre
A hazai feltörekvő középvállalati réteg egy fontos szegmense a válságnak ellenállóbb hazai gyógyszeripari cégekkel együttműködő, vagy éppen az innovatív technológiai cégek, ahol a kutatásfejlesztésre felhasználható források újfaja üzleti tervezés kialakítását is segíthetik, egyben kitörési lehetőséget jelentenek. A kutatásfejlesztéshez igénybe vehető pályázatok ugyanis kifejezetten ösztönzik az együttműködést különböző partnerekkel, például kutatási központokkal, tudományos intézetekkel – méghozzá akár országhatárokon átnyúló együttműködés formájában is, ami sok hazai középvállalat esetében a fejlődés és növekedés távlati céljait teljesen új megvilágításba helyezheti. A cégek közül sokan várhatóan éppen ennek az ösztönzésnek köszönhetően ismerik fel azt, mennyire fontos lehet egy ilyen együttműködés során a pozitív, szinergikus hatások tudatos kiaknázása.
Ugyanakkor olyan új feladatokkal (pl. konzorciális szerződés megkötése, know-how megosztás, illetve közös hasznosítása, stb.) is meg kell birkózniuk, amelyek hosszú távra is meghatározhatják egy feltörekvő középvállalat jövőjét és stratégiáját, ezért ennél a pontnál célszerű lehet egy olyan tapasztalt külső szakértő bevonása is, amelynek az effajta együttműködések területén átfogó ismeretei vannak.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.