Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A görögök az önadózást vitték túlzásba, ami két területen is aluladóztatást eredményezett. Megadóztatták az úszómedencéket, de az adózók csak minden ötvenediket vallották be. Emellett bizonyos foglalkozásoknál (újságosok, taxisok) nem volt nyugtaadáshoz kötődő bevételszámítás. Ezekben az esetekben az érintett annyit vallott be, amennyit gondolt. Athén egyik elit kerületében az orvosok közel egynegyede évi tízezer euró jövedelmet vallott be, ami még a lakhatási költségekre se lenne elég. Nincs vagyonosodási vizsgálat se, ha mégis ilyenbe keveredne valaki, Görögországban a várható következményt borítékolni lehetne: a bírságból befolyt összeg mindössze egyharmada jutna az adóhatóságnak, a másik harmadot az adóellenőr kapná, a fennmaradó rész pedig a renitens adózó zsebében maradna.
Szerencsére a magyar adórendszer 10-15 évvel a görög előtt jár, hiszen ezek a problémák a kilencvenes években voltak hazánkra jellemzőek. A jogalkotás évek óta igyekszik a kiskapukat bezáró jogszabályokat alkotni és a minimális adófizetésre ösztönzőleg hatni. Ilyen intézkedés volt az elvárt adó bevezetése is, amely pótlólagos nyilatkozat mellett mellőzhető és adóhatósági ellenőrzés is fenyeget, ha a nyilatkozat alapján kockázatosnak minősül a cég. Az elvárt adót - amely a társasági adó és a vállalkozói jövedelemadó szabályain keresztül érvényesül - a bevétel anyagköltségekkel és közvetített szolgáltatásokkal való csökkentése utáni alapra vetik ki és a mértéke két százalék. Az igyekezet a minimális adó megfizettetésére még akkor is nevelő hatású, ha lehetőséget kínál arra, hogy a jóval többet adózók is erre a szintre „szállítsák le” az adózásuk mértékét, mondván: a kockázati körön kívül lenni bőven elég, azon túl minek több adót fizetni.
2002-2006 között olyan jogszabályok születtek (eva, ehko), amely átalányadózással igyekezett úrrá lenni az adóelkerülésen. Az egyik budapesti színház vezetőjének közismert adózási ügye jól jelezte, hogy igencsak elharapódzott a fiktív számlákra épülő könyvelés. Ennél a jelenségnél jóval fontosabb probléma, hogy a bevétel-eltitkolás még mindig nehezen szűrhető ki a kiskereskedelmi forgalomban és a lakossági szolgáltatások terén. A téma kapcsán több irányban is történt lépés.
