Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A gazdasági válság kirobbanásával a piacok beszűkültek, a pénzpiaci bizonytalanság, a forint hónapokon át tartó mélyrepülése olyan megterhelést jelentett a vállalkozásoknak, amelyeket csak jelentős megtakarításokkal, likviditáskezelő megoldásokkal vagy tőkebevonással voltak képesek átvészelni - olvasható a bizalmi indexben. A legutóbbi negyedéves eredmények azt mutatják, hogy, bár még mindig nem éri el a bankok megítélése a válság indulásakor mért szintet, az elmúlt másfél évben most először történt pozitív irányú elmozdulás. „Ez az első jele lehet annak, hogy a bankok – a válság kirobbanása óta először, és most is nagyon óvatosan, de – újra nyitottabbá kezdenek válni a hitelezésre, illetve az is valószínű, hogy a vállalkozások bankokkal kapcsolatos elvárásai is árnyaltabbak lettek” – elemezte az eredményeket Németh László, a K&H kkv marketing osztályvezetője.
A mintegy 700 kkv vezető megkérdezésével végzett kutatás eredmfőényéből az is kiderült, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások számára a banki hitelek jelentik az elsődleges finanszírozási megoldást (39 százalék). Második helyen (34 százalék) az uniós és állami pályázatokból nyert támogatásokat jelölték meg finanszírozási lehetőségként, melyet a tagi vagy tulajdonosi kölcsönök követnek (31 százalék). A kutatás talán legpozitívabb eredményének az tekinthető, hogy a vállalkozások 82 százaléka véli úgy, hogy egyáltalán nem, vagy csak nagyon minimális esélye van annak, hogy az elkövetkezendő egy évben hitelvisszafizetési problémákkal fog szembesülni.
Az Európai Unió által refinanszírozott vállalkozói hitelek – bár több könnyítés történt az elmúlt évben a hitelkonstrukciókban – egyelőre kevésbé elterjedtek, mint a normál banki hitelek. A kutatás során megkérdezett 700 kkv csupán 7 százaléka vett igénybe eddig uniós finanszírozású hitelt, és mintegy 14 százalékuk számol ezzel a finanszírozási formával. Az alacsony ismertség és igénybevétel legfontosabb oka az, hogy az EU-források felhasználása a likviditási/működésfinanszírozási területen kizárt, illetve erősen korlátozott – itt minden esetben elvárják az új tevékenységet, beruházást vagy tevékenységbővülést, amire a válság kapcsán kevés cég gondol. Az uniós hitelért folyamodó vállalkozások körében az Új Magyarország Forgóeszköz Hitel és az Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitel konstrukciók a leginkább népszerűek.
