Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Kezdik felfedezni a tőzsdében rejlő lehetőségeket a kisebb hazai cégek is. 2005 óta 16 vállalat papírjai debütáltak a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), vagyis a hazai kibocsátók negyede az utóbbi öt évben lépett a parkettre. Igaz, ezek többsége tőzsdei mértékkel szerényebb méretű vállalat (például Finext, Nordtelekom, Appeninn stb.), amelyik nem sok vizet zavar a nagyobbak mellett. Most azonban újra olyan jelöltek tűntek fel a színen, akik képesek lehetnek felkelteni a befektetők szélesebb tömegeinek figyelmét. Így például a CIG Pannónia Biztosító Nyrt. vagy a vagyonvédelmi piacon érdekelt Őrmester Zrt., bár az utóbbi hárommilliárd forintos tavalyi bevételével szintén nem tartozik a „nagyhalak” közé.
A tőzsde fokozódó népszerűsége korántsem véletlen: a jelenlét funkciója nemcsak a klasszikus forrásbevonás, hanem egyre inkább az „ingyenreklám” is. Kulcsár Tibor, a Kulcs-Soft Nyrt. elnök-vezérigazgatója például cége nem egészen egyéves tőzsdei szereplésének legfőbb hasznaként azt a médiafigyelmet említette, ami e nélkül sosem jutott volna ki vállalkozásának.
A cikk folytatását a HVG legújabb számában olvashatja.
