Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
A Pest Megyei Cégbíróságon öt év alatt háromszorosára nőtt a törvényességi felügyeleti eljárások száma. Az idén szeptember 30-ig kis híján 3300 esetben tette meg a bíróság az előírt intézkedéseket a „problémás” társaságok törvényes működésének helyreállításáért.
A cégbíróság nyilvántartásában 72 ezer vállalkozás szerepel. 2005-ben 1350 törvényességi felügyeleti eljárás indult, 2008-ban már 2800, tavaly meghaladta a 3800-at. Az esetek 90 százalékában amiatt kezdeményezik az arra jogosultak a cégtörvényességi felügyeleti eljárást, hogy a vállalkozások nem lelhetők fel a bejegyzett székhelyen, illetve - mint többnyire utóbb kiderül - vezető tisztségviselőik sem érhetők el - olvasható a cégbíróság közleményében. A tapasztalat, hogy az ilyen ügyek mintegy 10 százalékában állítható helyre az eljárás alá vont cégek törvényes működése.
A legtöbb - az esetek mintegy 80 százalékát jelentő - megkeresés az APEH-tól érkezik. Az adóhatóság rendszerint alapos utánajárást - felszólítás, eredménytelen bírságolás, adószámfelfüggesztés - követően kezdeményezi a törvényességi felügyeleti eljárást a cégbíróságon, amely ennek keretében maga is megpróbálkozik a vállalkozás, illetve a vezetők felkutatásával. A végeredmény gyakran ugyanaz: se cég, se vezető tisztségviselő. Ilyenkor a cégbíróság elindítja a hivatalból való törlési eljárást.
A Pest Megyei Cégbíróságon a törvényességi felügyeleti eljárások számának növekedését részben a nagyobb adóhatósági aktivitásban látják, de a korábbihoz képest több kezdeményezés érkezik például az önkormányzatoktól elsősorban arra hivatkozva, hogy nincs az érintett cégnek pénzforgalmi jelzőszáma. Az elmúlt egy-két évben igen leegyszerűsödött a cégalapítás. Ez hasznos, csökkenti az adminisztratív terheket, megkönnyíti a piacra lépést, ám kínálja is a lehetőséget a visszaélésre.
A cégbejegyzéshez már nem kötelező például az aláírási címpéldány, mint ahogy a banki igazolás sem a számlanyitásról és a törzstőke első felének befizetéséről, holott ezek - a cégbírák szerint - némiképp gátolták a felelőtlen, vagy éppenséggel rosszhiszemű társaságalapítást. Korábban kontrollt jelentett az a szabály, amely előírta a székhelyhasználat igazolását, de csak rövid ideig volt hatályban. Az egyszerűsítések folytán gyakran csupán egy-egy tranzakcióra jönnek létre cégek, majd el is tűnnek, az államra hagyva romjaik eltakarítását.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?