szerző:
hvg.hu

Egy nemzetközi felmérés szerint a jövő magyar nyugdíjasai, azaz a mai munkavállalók jelentős része akkor sem dolgozna tovább a nyugdíjaskor elérése után, ha volt munkáltatója fizetésemelést adna neki. Az EU több országában azonban máshogy gondolkodnak, több pénzért szívesen folytatnák a munkát.

Alaposan megváltoztak az utóbbi időben a magyar munkavállalók szokásai. Néhány éve még egyáltalán nem volt ritka, hogy egy vállalkozás a nyugdíjazás után továbbra is foglalkoztatta az alkalmazottját. A cégnek megérte, hiszen kevesebbe került neki a munkavállaló, akinek a szakértelmét és hozzáállását pedig már régóta ismerte. S persze megérte a nyugállományú alkalmazottnak is, aki a nyugdíja mellett így még rendszeres fizetést is kapott.

Idős optikus munka közben. Nem biztos, hogy tíz év múlva is lesz ennyi nyyugdíjas dolgozó Magyarországon
©

Akkor azonban, amikor már nem csak a jövedelem, hanem a nyugdíjjal összevont jövedelem számított az adó alapjának, s a vállalkozások is – főként a válságnak „köszönhetően” – kénytelenek voltak összébb húzni a nadrágszíjat, sok, egyébként még teljes értékű, munkaképes nyugdíjas szakított korábbi kenyéradójával. Mára pedig, néhány év alatt már oly mértékben megváltozott a közeli vagy a távolabbi jövő nyugdíjasainak felfogása, hogy még egy kedvező ajánlat sem biztos, hogy elcsábítja őket.

A Randstad Workmonitor, amely cég rendszeresen készít felméréseket a munkaerőpiacról, egyik friss felmérésében meglepő hazai helyzetet vázolt: a magyar munkavállalók kétharmada még akkor sem dolgozna a nyugdíjkorhatár után, ha a munkaadója emelné a fizetését. A magyarokat jellemző eredmény már csak azért is figyelemre méltó, mert a nemzetközi szondázás szerint több olyan ország is akad, amelyekben a nyugdíjasok többsége akkor is szívesen vállalna további munkát, ha egyáltalán nem emelkedik a fizetésük.

A nemzetközi felmérésben részt vevő magyaroknak mindössze 18 százaléka állna munkába a nyugdíjazása után, szemben a szintén uniós tagállam Lengyelország 62, illetve Nagy-Britannia 55 százalékával. S a helyzet akkor sem változott sokat, amikor a Randstad Workmonitor kérdése arra irányult, hogy átalakulna-e a magyar nyugdíjasok véleménye ugyanerről a lehetőségről egy esetleges ötszázalékos fizetésemelés esetén. Ez utóbbi ajánlattal az érintett honfitársaink még mindig csak mintegy 30 százaléka élne, ami azt jelzi, hogy a fizetésemelés csak kis motiváló erővel bír a jól megérdemelt pihenés kihasználásával szemben.

Japán legidősebb férfije. A szigetországban egész életen át megbecsülést jelent a munka
©

A fizetés emelése persze nem az egyetlen ösztönző erő az alkalmazottak számára, hiszen vannak országok, ahol nem elsősorban a magasabb jövedelemért, hanem a munka öröméért és az állással járó megbecsülésért dolgoznának tovább a nyugállományba vonulók. Utóbbiakra jellemző, hogy többségük önként is szívesen vállalna munkát a nyugdíjkorhatár elérését követően, és ennél kevesebben állítják, hogy a nagyobb fizetésemelés motiválná őket. Ilyen például Japán, ahol a megkérdezettek 56 százaléka boldogan dolgozna tovább a nyugdíjas éveiben is, és csak 46 százalékuk válaszolta, hogy kizárólag magasabb fizetésért vállalna munkát.

Európában azonban, úgy tűnik, mégiscsak többnyire a pénz „beszél”. A fizetésemeléssel további munkára ösztönözhető nemzetek közé tartoznak például a franciák, ahol a megkérdezett dolgozók 52 százaléka a többletpénz esetén nem vonulna rögvest nyugdíjba a korhatár elérésével. Amennyiben viszont minden, így a fizetés is, változatlan maradna, akkor már 64 százalékuk fordulna el a további munkavállalástól. Hasonló a helyzet a válság által sújtott Görögországban is, ahol a megkérdezettek 34 százaléka helyett 52 százalékuk dolgozna tovább nyugdíjaskorban a fizetésemelés esetén.

A nyugdíjkorhatár elérése utáni munkavállalási hajlandóságot persze sok tényező befolyásolja – hangsúlyozza a Randstad Workmonitor felmérése. - A megkérdezettek a munkakedv mellett minden bizonnyal figyelembe vették a válaszadáskor a nyugdíjazással járó szociális juttatások mértékét és a várható pénzügyi kilátásokat is. Ugyanakkor a felmérés eredményeit nem feltétlenül lehet a nyugdíjrendszerrel párhuzamba állítani. Hiszen például a magyar munkavállalók értékítélete hasonló a németekéhez, annak ellenére, hogy a nyugdíjjal kapcsolatos kilátásaink meglehetősen eltérőek.

Ahogyan ellenpélda is akad. Csehországban és Szlovákiában relatíve hasonló nyugdíjrendszer működik, a kérdésekre adott válaszok mégis különböző arányokat produkáltak. Míg Szlovákiában megközelítőleg a munkavállalók fele dolgozna szívesen a nyugdíjkorhatár elérése után is, Csehországban az érintettek 75 százaléka inkább a pihenést választaná, és visszavonulna a nyugdíjkorhatár elérésével.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Trump megint beindult: beteg embernek nevezte a képviselőház elnökét, majd magát dicsérte

Trump megint beindult: beteg embernek nevezte a képviselőház elnökét, majd magát dicsérte

Újabb 30 000 internetszóró műholdat telepítene az űrbe a SpaceX

Újabb 30 000 internetszóró műholdat telepítene az űrbe a SpaceX

Lackner Csaba felfüggesztette MSZP-tagságát

Lackner Csaba felfüggesztette MSZP-tagságát

Még mindig rejtély övezi a máltai újságíró meggyilkolását

Még mindig rejtély övezi a máltai újságíró meggyilkolását

Megtámadták a választási eredményt az I. és a VIII. kerületben is

Megtámadták a választási eredményt az I. és a VIII. kerületben is

Napos hétvégével folytatódik a nyárias ősz

Napos hétvégével folytatódik a nyárias ősz