Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
A Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének (DBMSZ) három tagja elhatárolódik attól az esettől, amely szerint a dohány-kiskereskedelem újraszabályozásáról szóló törvényjavaslat végleges szövege azelőtt került Brüsszelbe, hogy annak legutolsó módosítását a parlamenti képviselők megszavazták volna. Azt közölték, hogy a módosítások nem egyeznek a szövetség javaslataival.
A törvény zárószavazását múlt hét kedden azzal az indokkal halasztották el, hogy Brüsszel véleményét akarják kikérni, ám a Népszabadság szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) uniós notifikációval foglalkozó főosztályáról már napokkal korábban, február 16-án kikerült Brüsszelbe a szöveg, méghozzá úgy, hogy az tartalmazta a három nappal később elfogadott módosításokat is. A dokumentum létrehozója sajtóhírek szerint Sánta János, annak eljuttatását az Európai Bizottsághoz is vele hozzák összefüggésbe. Sánta János a szövetség negyedik tagjának, a Continental Dohányipari Zrt.-nek az elnöke, egyben a szövetség soros elnöke is.
A jelenleg brüsszeli vizsgálat alatt lévő javaslat jelentősen csökkentené a cigarettaárusító helyek számát, ugyanakkor ebben a beszűkült eladási csatornában a hazai gyártó Continental termékei azonos méretű eladói felületen tudnak majd megjelenni, mint a jóval nagyobb vetélytársak árui - írja a Népszabadság, amely szerint kormányzati berkekben azzal számolnak, hogy a nagyobb cégek Brüsszelben megfúrják majd a javaslatot.
A BAT Pécsi Dohánygyár Kft., az Imperial Tobacco Magyarország Dohányforgalmazó Kft. és a Universal Leaf Tobacco Magyarország Zrt. (ULT) által jegyzett keddi közlemény szerint e cégek vállalatként is és mint a DBMSZ alapító tagjai megdöbbenten szembesültek a sajtóban megjelent állításokkal, amelyek számos jogi és etikai kérdést vetnek fel.
Bánkuti András
A vállalatok hangsúlyozzák, hogy az említett módosítások nem egyeznek a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének számos alkalommal publikált javaslataival, illetve senkinek semmilyen, a szövetség szakmai álláspontjától eltérő javaslat képviseletére nem volt mandátuma. Amennyiben a szövetség bármely tagja ezt tenné vagy tette volna, csak és kizárólag saját nevében és a szövetség alapelveinek megsértésével teheti.
A közleményben megismétlik, hogy a szövetség egyértelműen foglalta el azt a szakmai álláspontot, amely szerint legalább 10 ezer-12 ezer dohánybolt szükséges ahhoz, hogy a feketepiac növekedését meg lehessen akadályozni és egyetértettek abban is, hogy a boltoknak a fenntartható működésükhöz más termékeket is szükséges árulniuk.
A dohány-kiskereskedelemről szóló, kormánypárti képviselők által benyújtott törvényjavaslat zárószavazása kétszer is szerepelt az Országgyűlés napirendjén, ám a kormánytöbbség még az előterjesztés elfogadása előtt úgy döntött, csak az Európai Bizottság véleményének kikérése után szavazzon a parlament. A Ház január 20-án Lázár János Fidesz-frakcióvezető zárószavazás előtti módosító javaslatával alakította ki az előterjesztés végleges szövegét.
A Népszabadság hétfőn arról írt, hogy a törvényjavaslat szövege február 16-án kikerült Brüsszelbe úgy, hogy az tartalmazta a három nappal később elfogadott módosításokat is. A lap arról is írt, hogy Lázár János és a sátoraljaújhelyi Continental vezetője, Sánta János kezdettől fogva együttműködött az említett törvény kialakításában. Ezzel kapcsolatban Lázár János közölte: a javaslatot a Fidesz képviselőcsoportja írta, de emellett eredetileg is azt szerette volna, hogy a jogszabály megalkotásában legyen szerepe a Continentalnak, mivel egy magyar dohánygyártóról van szó. Hozzátette, hogy dohányügyekben a korábbiakban is kikérte a magyar és a külföldi gyártók véleményét egyaránt.
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényjavaslat alapján az állam monopóliumot szerezne a dohány-kiskereskedelem felett, így dohánytermékeket a jövőben csak korlátozott számban kiadható koncessziós szerződések alapján működő kereskedők árulhatnának.
A múlt év végén megalakult szakmai szervezet január közepén tartott budapesti sajtótájékoztatón elhangzott információk szerint azokat az iparági szereplőket képviseli, amely cégek részt vesznek a magyarországi felvásárlásban és a hazai gyártásban. (A szervezet tagjai: a BAT Pécsi Dohánygyár Kft., a Continental Dohányipari Zrt., az Imperial Tobacco Magyarország Dohányforgalmazó Kft., valamint az Universal Leaf Tobacco Magyarország Zrt.)
A törvényjavaslat szerint 2 ezer lakosra jutna egy dohányt árusító bolt, a szövetség viszont 1100-1200 főnél húzná meg ezt a határt. A dohánytermékeket árusító kereskedelmi helyek száma így is 10 ezer korülire csökkenne a mostani 43 ezerről, míg az eredeti elképzelés megvalósulása esetén mindössze 6-7 ezer dohánybolt lenne. A szövetség javasolta azt is, hogy a dohányboltokban más árucikkeket is lehessen árusítani, hogy az üzlet működtetése kifizetődő legyen, továbbá a bolt koncessziós díját alacsony összegben határozzák meg, amit aztán egy bizonyos forgalom elérése után forgalomarányosan lehetne tovább emelni.
A szakemberek nem tartják kizártnak, hogy a dohány-kiskereskedelem átalakításával a feketepiac mostani 3-6 százalékos aránya akár 15 százalékra is nőhet, ami az államnak mintegy 80 milliárd forintos adóbevétel-kiesést jelentene. A dohányforgalomból származó bevétel mintegy 80 százalékát az állam adó formájában elvonja. A magyarországi dohányipar forgalma a múlt évben mintegy 500 milliárd forintot tett ki, és közel 10 százalékkal haladta meg az előző évit.
