Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Svájci cégbírósági adatok szerint az első CBA-s cégekben megjelenő külföldi társaságot még 2003-ban alapították Genfben, 100 ezer svájci frank törzstőkével. A Lavrin Investment AG-t az ismeretlen tulajdonosok sokáig talonban tartották, majd 2008-ban a cég minősített többséget szerzett a Lázár testvérek, a CBA-elnökhelyettes, Lázár Vilmos és fivére, Zoltán családi cégében, a 2008-ban alapított Lázár-üzlet Kft.-ben.
Az ilyen cégeknek, amilyen az említett svájci, számos előnyük van - közölte a lapnak nyilatkozó szakértő -, ezek közül csak az egyik az adóoptimalizálás. Bár a társasági adót Magyarországon kell fizetni, a svájci tulajdonos osztalékként - vagy színlelt franchise-szerződéssel, jogfizetés címén - kiviheti a nyereséget az országból, és Svájcban fizeti az osztalékadót.
Határon túlra is eljuttatnák a magyar termékeket
A CBA egyes tulajdonosai annak érdekében hoztak létre külföldön cégeket, hogy az ország határain túlra is eljussanak a magyar termékek - reagált Fodor Attila, a CBA Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője a Népszabadság pénteki számában megjelentekre. Fodor Attila azt közölte: a Népszabadság cikke által sugalmazott adóoptimalizációra vonatkozó vádakat a leghatározottabban visszautasítják.
Mint írta, "ahogyan arról már korábban információt adtunk, a CBA komoly lépéseket tett annak érdekében, hogy országhatárainkon túlra is eljuttassa a magyar termékeket. Ezen céltól vezérelve a tulajdonosaink közül páran valóban létrehoztak külföldön cégeket, bekapcsoltak külföldi vállalkozásokat". Ebben semmilyen titok és új információ nincsen, hiszen ezen adatok nyilvánosan hozzáférhetők - tette hozzá.
