Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Azután, hogy a nagy áruházláncok a városokból, de a kisebb településekről is kiszorították a sarki üzleteket, Horvátországban most újjáéled a kiskereskedelmi forma. A kisboltokat azonban nem az ipari tőke, hanem a nagy áruházláncok keltik életre - olvasható a Novi list horvát napilap internetes kiadásában.
Öt évvel ezelőtt még 20 ezer kisüzlet volt az országban, a gazdasági válság miatt azonban két év alatt majdnem ezret kellett bezárni, és körülbelül 4200 eladó került utcára.
Tíz éve a kiskereskedések a piac több mint felét birtokolták, mára ez az arány 30 százalék alá csökkent. Míg a nagyvárosokban gombamód szaporodnak a bevásárlóközpontok, több mint négyezer horvát településen nincs egyetlen bolt sem.
Elemzők szerint a fogyasztás várhatóan tovább csökken. Ezért a nagy áruházláncok az úgynevezett sarki boltok nyitásában látják a lehetőséget, ahol elsősorban a közelben lakó nyugdíjasok vásárolnak, és mások is leginkább itt szerzik be a napi tejet, kenyeret.
A horvát Agrokor nagyvállalat Konzum nevű kereskedelmi lánca után, amely már számos kisbolttal társult nagykereskedőként, ősszel az osztrák Spar áruházlánc nyit kisebb szupermarketeket Zágrábban. Az osztrákok három üzletet nyitnak idén a horvát fővárosban, de további 350-1000 négyzetméter közötti üzlethelyiségeket keresnek a városban és máshol is, például Splitben.
