Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Az új munka törvénykönyve új szabályként lehetővé teszi, hogy a felek kollektív szerződés hiányában is megállapodjanak hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásában, amennyiben a munkavállaló megszegi munkaviszonyból származó kötelezettségeit. Korábban ilyen lehetőségük csak a kollektív szerződés hatálya alatt álló munkáltatóknak volt, amennyiben a szakszervezettel megállapodtak az alkalmazható szankciókról és a fegyelmi eljárás rendjéről.
Kötelezettségszegés esetén korábban a munkáltatók többsége meglehetősen eszköztelen volt: alkalmazhatta a Munka Törvénykönyvében (Mt.) nem szabályozott, de a gyakorlatban kialakult és meghonosodott szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetést, illetve jelentősebb súlyú kötelezettségszegés esetén – minden átmenet nélkül – a munkaviszony megszüntetéséről intézkedhetett, rendes vagy rendkívüli felmondással. Az új szabályozással minden munkáltató számára megvalósíthatóvá válik egy szofisztikált fegyelmi felelősségi- és szankciórendszer kialakítása és működtetése – írja a DLA Piper blogjában Fehér Helga, a budapesti iroda partnere.
Az, hogy milyen esetekben és milyen hátrányos jogkövetkezményt (fegyelmi büntetést) alkalmaz a munkáltató, a feleknek kell megállapítani és a munkaszerződésben rögzíteni, sablonmegoldások helyett a helyi sajátosságoknak és a kialakult szervezeti rendszernek és cégkultúrának megfelelően. A paletta igen széles, kezdve a már ismert szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetéstől, bizonyos kedvezmények és juttatások megvonásán keresztül egészen a bírságig.
Bár első olvasatra az Mt. új szabálya tovább erősítheti azt az érzést, hogy az új Mt. lényegesen és a munkavállalók hátrányára szigorítja a munkaviszony szabályait, ez – a szakember megítélése szerint – csak a látszat. A blogger úgy véli, hogy az új szabályozás a felek munkaszerződésbe foglalt megállapodását követeli meg, illetve annak lehetőségét teremti meg, hogy a munkáltató kötelezettségszegés esetén ne legyen kénytelen azonnal a legdrasztikusabb fegyelmi eszközhöz, a munkaviszony megszüntetéséhez nyúlni. Így az új szabályozás nem szigorítja, inkább csak mederbe tereli és kifinomultabb eszközökhöz juttatja a munkáltató fegyelmi intézkedéseit.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
A világ legnagyobb húsipari cége, a brazil JBS a New York-i tőzsdére lépett, hogy finanszírozza a további növekedését. A zilált múltú vállalatot rendre megtalálják környezetvédők, politikusok és piacfelügyeletek.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
Néhány szón, gesztuson múlt 1990-ben, hogy nem borította el Erdélyt az erőszak.