Kötelezettségszegés esetén korábban a munkáltatók többsége meglehetősen eszköztelen volt: alkalmazhatta a Munka Törvénykönyvében (Mt.) nem szabályozott, de a gyakorlatban kialakult és meghonosodott szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetést, illetve jelentősebb súlyú kötelezettségszegés esetén – minden átmenet nélkül – a munkaviszony megszüntetéséről intézkedhetett, rendes vagy rendkívüli felmondással. Az új szabályozással minden munkáltató számára megvalósíthatóvá válik egy szofisztikált fegyelmi felelősségi- és szankciórendszer kialakítása és működtetése – írja a DLA Piper blogjában Fehér Helga, a budapesti iroda partnere.

Az, hogy milyen esetekben és milyen hátrányos jogkövetkezményt (fegyelmi büntetést) alkalmaz a munkáltató, a feleknek kell megállapítani és a munkaszerződésben rögzíteni, sablonmegoldások helyett a helyi sajátosságoknak és a kialakult szervezeti rendszernek és cégkultúrának megfelelően. A paletta igen széles, kezdve a már ismert szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetéstől, bizonyos kedvezmények és juttatások megvonásán keresztül egészen a bírságig.

Bár első olvasatra az Mt. új szabálya tovább erősítheti azt az érzést, hogy az új Mt. lényegesen és a munkavállalók hátrányára szigorítja a munkaviszony szabályait, ez – a szakember megítélése szerint – csak a látszat. A blogger úgy véli, hogy az új szabályozás a felek munkaszerződésbe foglalt megállapodását követeli meg, illetve annak lehetőségét teremti meg, hogy a munkáltató kötelezettségszegés esetén ne legyen kénytelen azonnal a legdrasztikusabb fegyelmi eszközhöz, a munkaviszony megszüntetéséhez nyúlni. Így az új szabályozás nem szigorítja, inkább csak mederbe tereli és kifinomultabb eszközökhöz juttatja a munkáltató fegyelmi intézkedéseit.