Megalapozott becslések szerint tízmilliárd forintos kárt okoz az ország gazdaságának évente az a jelentős különbség, ami a megszerzett ISO minősítés és a napi munkavégzés gyakorlata között tátong − hívta fel a figyelmet Czermák András, az LLP Dynamics hazai vezetője. Bár a minősített cégek aránya alapján az európai élmezőnyhöz tartozik Magyarország, a tényleges folyamatok, szállítási stabilitás, kiszámíthatóság és minőség szempontjából igencsak hátul kullog.

A vállalkozásoknál ma a legjellemzőbb cél csupán az, hogy papíron teljesítsék az ISO bevezetést, a dolgozók gondolkodását már nem igazítják az új elvárásokhoz − számolnak be tapasztalataikról a szakértők. Ezek után az egyes emberek visszatérnek az addig alkalmazott, akár évtizedes gyakorlathoz, ami gyorsan távolítja a céget a vágyott új metodikától.  Az ISO 9000-es tanúsítvánnyal rendelkező hazai cégek legalább 60 százalékánál ez a helyzet.

Ha egy magyar cég nem a tanúsítványa szerint dolgozik, előbb-utóbb biztosan bekövetkezik az a hiba, amely már nemcsak kárt okoz, de a kényes nyugati ügyfelet is elűzi. Köztudott ugyanakkor, mégsem használják ki a cégek, hogy a folyamatok és a szabványok állandó érvényesítését az informatikai rendszerben is kódolni lehet.