Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A magyar vállalkozások még mindig vonakodnak a szakértői segítség igénybevételétől a kinnlevőségek érvényesítésében, a társaságok 94 százaléka elsődlegesen házon belül próbálja megoldani követeléskezelési ügyeit - áll az Atradius Collections felmérésében, amelyet csütörtökön közölt az MTI-vel.
Az Atradius Collections 29 országot érintő, legfrissebb kutatásából kiderül, hogy a magyar cégvezetők döntését továbbra sem a behajtás sikeressége, hanem kizárólag a kapcsolódó költségek motiválják, ezért a jogi irodák vagy követeléskezelő cégek használatának aránya még a szomszédos országok adataitól is jelentősen elmarad.
A magyar vállalatközi kifizetések négyötöde halasztott fizetésen alapul és mindössze 1,5 százaléka készpénzes, a hazai vállalkozások 94 százaléka még tavaly is saját maga próbálta behajtani kintlévőségeit. A 94 százalékos arány jócskán meghaladja az egy évvel korábbi 75 százalékot, és azt bizonyítja, hogy a követeléskezelésnek egyre nagyobb szerep jut a céges fizetőképesség fenntartásában.
"Úgy tűnik a magyar cégek vakon megbíznak üzleti partnereikben, hiszen az általános fizetési morál nem jobb, mint Nyugat Európában, ugyanakkor rekordszintű a hitelbe adott áru vagy szolgáltatás volumene. Ha tekintetbe vesszük, hogy a magyar üzleti tranzakciókban mindössze 1,5 százalékos a készpénzes fizetési arány, akkor ez óriási kockázatot jelent a hazai vállalati szektor működésére" - mutat rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.
Vanek Balázs hozzátette: a magyar cégek még a legegyszerűbb módszerekkel sem védekeznek a késedelmes és nemfizetési kockázatok ellen, holott Nyugat-Európában már régóta bevett gyakorlat, hogy az ismeretlen vagy új vevők nem kapnak halasztott fizetési lehetőséget.
Bár közép-kelet-európai régió országaiban ugyancsak kivétel nélkül növekedett a házon belüli behajtás népszerűsége a lengyelek átlag 66 százalékos, a szlovákok 72 százalékos és a csehek 40 százalékos arányához képest a magyar 94 százalékos kiugróan magas. Mindemellett az is kiderült, hogy a magyar cégek 20 százaléka időről-időre ügyvédi irodák segítségét is igénybe veszi, 18 százalékuk pedig esetileg követeléskezelőt is felkeres, de adósságállományuk értékesítésével szinte egyáltalán nem foglalkoznak.
A nemzetközi felmérés szerint az európai vállalkozások 38 százaléka használ jogi irodát követelései érvényesítéséhez, Lengyelországban 51 százalék, Csehországban 67 százalék, Szlovákiában pedig 61 százalék az arány. A felmérésből az is kiderül, hogy a követeléskezelőkhöz forduló magyarok 97 százaléka belföldi adósságot kíván behajtatni.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Egy társaság bármikor dönthet arról, hogy egy másik devizanemben vezeti a könyvelését?
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2026. június 3. és 2026. június 30. között.
A varsói képviselet vezetőjéről már tudni lehetett, hogy haza kell jönnie, egy frissen kinevezett államtitkár pedig már hónapokkal ezelőtt elbúcsúzott az állomáshelyétől.