Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök szerint az Európai Központi Banknak - több euróövezeten kívüli államhoz hasonlóan - a kis- és középvállalatok hitelezését ösztönző programot kellene kialakítania.
A spanyol kormányfő egy szombati tarragonai konferencián a brit jegybank hitelezési programját említette példaként. "Azt szeretném, ha az EKB más központi bankokhoz hasonlóan cselekedne", és a Bank of England módjára olcsó hitelt adna a pénzintézeteknek, hogy azok alacsonyabb kamatszint mellett hitelezhessenek kis- és közepes vállalatoknak - fogalmazott Rajoy. Az államháztartási nehézségekből fakadó magasabb országkockázatok és a bankszektor markáns eszközleépítése miatt a spanyol kkv-k lényegesen drágábban jutnak hitelhez mint az észak-európai társaságok. Ennek következményeként 2013 első negyedévében rekordszámú spanyol vállalat ment csődbe.
Az EKB májusi, pozsonyi kihelyezett kamatdöntő ülésén határozott arról, hogy az Európai Beruházási Bankkal együttműködésben vizsgálja azt, miként tudna kkv-hitelekkel fedezett, úgynevezett eszközfedezetű értékpapírokat vásárolni. Mario Draghi EKB-elnök azóta többször jelezte: egy ilyen program esetében nehézséget jelent, hogy Európában kevésbé meghatározó a tőkepiac a vállalati finanszírozásban, mint az Egyesült Államokban, így a kkv-hitelekből "összerakott" értékpapírokat nehezen lehetne beárazni.
Rajoy a konferencián jelezte azt is, hogy keresik a kkv-k bankon kívül, tőkepiaci finanszírozásának lehetőségét is. "Azt szeretnénk, ha több kkv össze tudna állni kötvénykibocsátásra" - tette hozzá. Spanyolország egy lépést már tett a kkv-hitelezés fellendítése érdekében. Júniusban írta alá a német kormánnyal azt a megállapodást, amelynek során a KfW német fejlesztési bank 1 milliárd euró olcsó hitelt folyósítana - spanyol társán keresztül - a spanyol kkv-szektornak.
A brit jegybank 2012 augusztusában indította el hitelezési programját, amelynek során eddig 16,5 milliárd font (5643 milliárd forint) olcsó forrást helyezett ki. A programot azonban bírálatok is érték, hiszen ugyanezen időtávon a nettó hitelezés 1,8 milliárd fonttal csökkent.
A Magyar Nemzeti Bank áprilisban jelentette be hasonló programját, amelynek során június és augusztus között összesen 750 milliárd forintnyi olcsó forrást juttat a kereskedelmi bankokon keresztül a kkv-khoz meglévő hitelek kiváltására, EU-pályázatok önrészének előteremtéséhez, továbbá forgó-, illetve állóeszközhitelek folyósításához.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Akár nyáron, akár télen fogadják el a költségvetést, az abban leírt számokat szinte heti rendszerességgel írják át, és a fontos gazdasági előrejelzéseket is csak néha-néha sikerül eltalálni. Már látszik, hogy így lesz ez 2025-ben is.
Mi történhetett valójában a BTR-ekkel?
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
A kormányoldal megpróbál egy olyan narratívát költeni a tüntetésről, amelyben logikai gubanc van.
Szombat óta újra fellángoltak a tiltakozások, vasárnap éjjel és hétő hajnalban a tüntetők több helyen barikádokat emeltek.
A HétköznaPI CSAlódások zenekar koncertjéről készült videón is ezzel a skandálással zártak a rajongók.