„Hamarosan eljön az az idő, amikor a fokozódó élelmiszer-szükségletet már nem lehet az alacsony árú termékekkel kielégíteni, ami általános dráguláshoz vezet” – mondta az interjúban Clarke. Véleménye szerint hosszú távon egyre többet kell majd költeni élelmiszerre, aminek jelei már most is látszanak. A gazdasági törvényszerűségek miatt a kereslet növekedése azt kell hogy jelentse, hogy az árak emelkedésnek indulnak.

Élelmiszer-ipari kutatások is igazolják Clarke-ot, van olyan előrejelzés, ami szerint a globális árak 40 százalékkal is nőhetnek a következő évtizedben, elsősorban azért, mert a fejlődő országokban, mint például Kínában vagy Indiában megerősödnek a középosztálybeli családok, többet keresnek a szülők, így többet is költenek majd, a kereslet pedig – ahogy a Tesco-vezér is jósolja – az árak emelkedéséhez vezet.

Korábban egy hasonló nyilatkozat vert nagy port a sajtóban: az Unilever – a világ második legnagyobb, fogyasztási cikkeket gyártó és forgalmazó vállalatának – fenntartható forrásokért felelős igazgatója, Jan Kees Vis azt találta mondani, hogy az élelmiszerek túl olcsóak a fejlett országokban. Az igazgató arra alapozta kijelentését, hogy túlságosan sok élelmiszer-hulladékot termel a fogyasztói társadalom. Példaként azt hozta fel, hogy Londonban a megvásárolt élelmiszerek fele a kukákban köt ki, vagyis a fogyasztók nem értékelik eléggé azt, amit megvásárolnak. A szakember úgy véli, az élelmiszer-pazarlás sok esetben a táplálkozási lánc legvégén jelenik csak meg, például az éttermeknél, vagy a háztartásokban. ”Ha magasabb lenne a termékek ára, akkor kevesebbet vásárolnánk, így kevesebb lenne a hulladék is, tehát nem lenne szükség olyan nagy termelésnövelésre ahhoz, hogy jusson elegendő élelmiszer a világ növekedő népességének” – írja a Pénzcentrum.