Ezen bukhatnak nagyot a cégek

A sajtóban megjelent adatok szerint tavaly 13 ezer esetben bírálta felül az adóhatóság az ingatlan értékét adásvételkor. Átlagosan százezer forinttal kellett több vagyonszerzési illetéket fizetnie az ingatlanvásárlónak – írja a reconcept blog. Azért történik ez, mert a NAV gyakran kiszáll az ingatlanhoz és elvégez egy új értékbecslést – ennek az eredménye pedig az illetéktöbblet. Nem vizsgálva azt az „elméleti” esetet, amikor a felek tényleg eltérítik a szerződés szerinti és tényleges árat, azért mindez kellemetlen meglepetéseket okozhat jóhiszemű és szabályos ügyeknél is.

Egy vállalkozás a mai viszonyokra jellemző, nyomott áron kell, hogy eladja ingatlanját, például az egyik „beszorult” hitelezőjének. A NAV azonban évekre visszanyúló adatbázis alapján állapítja meg az értékét és arra vet ki illetéket. Ez pedig előre nem tervezhető többletköltséget okozhat a hitelezőnek (hiszen az ingatlanárak az elmúlt években jellemzően csökkennek), miközben az valószínűleg egyébként is veszteségeket szenved.

A befektetni szándékozó vállalkozás, magánszemély végrehajtásból, felszámolásból az ilyen eljárásoknál szokásos, (kockázatokkal arányban álló) nagyon alacsony áron vásárol, majd a NAV a fentiekhez hasonló eljárásban úgy dönt, hogy más árat fogad el alapnak. Korábban a NAV által piacinak meghatározott érték és a szerződés szerinti érték bizonyos különbsége felett még ajándékozási illetékkel is számolni kellett, de 2013. januárja óta ez a szabály kikerült az illetéktörvényből.

Az illetékre nyilvánvalóan nehéz forrást találni (mint mindenre manapság). Ráadásul a NAV is egyre nehezebben ad részletfizetési lehetőséget. Nincs más út, az illetékkel úgy kell számolni, mint az adásvételi ügylet elején felmerülő „hard cost”, vagyis a vételárhoz tartozó készpénzben fizetendő költség.

További részleteket itt lehet olvasni.