A szélesebben értelmezett innovációs tevékenységekben a magyar teljesítmény az európai átlag harmada-negyede – mondta Békés Gábor, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa a Portfolio.hu-nak adott interjújában.

Mindenben viszonylag gyengén állunk – vagyis kevés az innovatív vállalat. Nagyon alacsony azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek eljutnak egy sikeres innovációig. Amikor saját kutatás-fejlesztést kell csinálni, Magyarország nagyon gyenge: a vállalati K+F költés az európai átlag harmada-negyede. Amikor a vásárolt gépeken végrehajtott, importált innovációról van szó, akkor jobb a helyzet. Ennek egy részét a multik csinálják, illetve azok a magyar középvállalatok, amelyek részesei a nemzetközi beszállítói hálózatoknak.

A legfontosabb Békés szerint, hogy nem az országok innoválnak, hanem a vállalatok, az állam ebben csak részt vesz. Ha olyan a gazdasági környezet, hogy a multi nem jön be, illetve elvisz innen minden pénzt, akkor nem fog magyarországi munkavállalókkal fejlesztésbe fogni. Ha alacsony a növekedés, az állam túladóztat, nem lehet a jövőben bízni, akkor az a közepes méretű magyar vállalat, amelyiknél abban bízunk, hogy a pénzét fejlesztésre fordítja, nem így tesz, hanem kiveszi a pénzt, és elviszi külföldre. Az állam úgy segíthet az innovációban, hogy azon túl, hogy nem nehezíti meg ezeknek a cégeknek az életét, olyan finanszírozási forrásokat támogat, amelyek segítik őket.

Magyarország kitörési lehetősége ezen a területen az a közgazdász szerint, hogy olyan gazdaságunk van, amelyik a fejlettségéhez képest integráltabb a nemzetközi gazdaságba, mint sok más ország, és ez nagy lehetőség. Péládul, ha az exportpiaci lehetőségek jók, akkor egy vállalat nagyobb várható eladásokkal számol. Ha egy vállalat olyan innovációs fejlesztésbe fog, olyan beruházásokat eszközöl, aminek a végén úgy gondolja, hogy a terméket külföldön is el tudja adni, akkor nagyobb összbevétellel számol. 

Magyarországnak Békés szerint ugyanakkor az a problémája, hogy nagyon sok vállalat megragadt egy alacsony szinten ezekben a beszállítói hálózatokban. Fontos lenne az, hogy a beszállítói hálózatokban előre lehessen lépni, hogy minél inkább olyan terméket lehessen gyártani, ahol magas nyereség képződik. Az lenne a jó, ha a magyar vállalatok olyan folyamatokban vegyenek részt, ahol a termék értékéhez kapcsolódóan a legtöbb nyereség keletkezik. Fontos az is, hogy az állam támogassa az idegennyelv-tudás széles körű elterjedését is, a mai munkák 20-25 százalékánál elengedhetetlen egy külföldi nyelv ismerete.

Békés szerint Magyarországon vannak pozitív dolgok, a kockázati tőke program, a startup világhoz való hozzáállás, ugyanakkor ennek a nagy részét nem az állam csinálja, hanem önképzőkörben csinálják emberek. Azt hiszem, az állam gazdasági előretörése a legtöbb esetben akadályozza az innovációt – hangsúlyozta a közgazdász.