szerző:
Szlavkovics Rita
Tetszett a cikk?

Kétszer fizet iparűzési adót az a gazdálkodó, aki termelői csoporthoz csatlakozott. Egyszer a saját forgalma után, majd ugyanazért az eladott termékért még egyszer, amikor végeredményben a termelői csoporton keresztül értékesített. Ráadásul hasonlóan az előbbihez, duplán fizetik az agrárkamarai díjat is. A gazdák nem értik, miért kell duplán adózni a sertés után, amit nyilvánvalóan egyszer adtak el. Hogy lesz ebből így 6 millió disznó?

Ezer disznó rohangál Bertáék óljaiban, most hathetesek. A csongrádi Sándorfalvától pár kilométerre lévő malacfarmot 2008-ban uniós pénzből korszerűsítették és bővítették. „Azzal is buktunk 9 millió forintot” – legyint Berta Sándor. „Túl széles utat betonoztak le, s az ólakban a kivitelező kocka alakú lámpákat szerelt fel a kör formájúak helyett, de a kerítésen sem akkora lyukak voltak, amekkora a tervekben szerepelt.” A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól jöttek ellenőrizni még akkoriban, ki kellett javítani a tervtől eltérő „hibákat”, 9 millió forintunk bánta, aminek csak egy részét kaptuk vissza a kivitelezőtől" – folytatja Bertáné. "Minden nap azon rettegünk, mikor toppannak be ismét.”

Bertáék – hasonlóan a TAR-TÓ 2000 Beszerzési és Értékesítő Szövetkezet többi 45 tagjához – azért csatlakoztak a termelői csoporthoz (tcs), hogy könnyebb legyen az életük. Szövetkezeti tagként nem kell vesződni az eladással, a piacon így nagy mennyiséget tudnak felajánlani, jobb árat is tudnak elérni. A csoport adott esetben az egyéni gazdák likviditási gondjait is áthidalhatja, közös fejlesztéseken is gondolkozhatnak. Kapásból egy csomó előnyt sorolnak fel, amikre az elnök, Vass Csaba csak bólogat. Az idei év azonban fordulatot hozott.

Vágóhíd Debrecenben
Horváth Szabolcs

Negyvenszeres iparűzési adó

A tavalyi 100 ezer forint helyett 4 milliót kell ugyanis befizetnie idén a csoportnak iparűzési adóként. "Ez nagy érvágás, nyilván a multikat akarták ezzel megszorongatni, de rajtunk is lecsapódik – mutatja a könyvelést Vass Csaba. Az idei évtől az eladott áruk beszerzési értékét csak 85 százalékáig lehet figyelembe venni. Náluk hosszú évek gyakorlata szerint a tcs megveszi a sertéseket a 46 tagtól, de akkora értékről állítják ki a számlát, mint amennyiért eladják valójában a piacon. A csoportok működését szabályozó törvényben az áll, hogy nagy nyereségre nem törekedhet a termelői csoport.

Az idei évtől a könyvelés a valós helyzetet mutató nulla szaldó helyett a jogszabályok miatt már 15 százalék nyereséget mutat. Ezért a 46 tag sertéseinek eladásából adódó másfél milliárdos árbevétel után az új rendelkezések miatt a tavalyi 100 ezerrel szemben most majd 4 milliót kell befizetniük az önkormányzatnak. Holott a tagok a saját telephelyükön a saját árbevételük után is fizetik az iparűzési adót. Berta Sándorék egyszer befizetnek a saját tevékenységük után 1,6 millió forintot. Igaz, a sertéstartás mellett vannak más apróbb tevékenységeik is, de a sertések eladásából származó árbevétele után nagyjából 1,4 millió esik. Majd a csoport az összbevétele után még összesen 4 milliót, aminek rájuk eső részét ugyancsak meg kell fizetniük. Mindezt ugyannak a disznónak az eladása után.

Nulla érdekvédelem, dupla tagdíj

Ugyanígy kétszer fizetnek a Nemzeti Agrárkamarának is. Egyszer befizeti a magángazda az éves árbevétel egy ezrelékét tagdíjként, majd a csoport is fizet külön tagdíjat, szintén egy ezreléket, az idei évben a csoportra ez egymillió forintos terhet rótt. „A NAK márciusi megalakulása óta nem érezzük, hogy bármit is tenne értünk a kamara, pedig azt ígérték, hogy minden másképp lesz, mint korábban, amikor szinte észre sem vettük, hogy a testület létezik. Csak a figyelmeztetés jön, hogy fizessük meg határidőre a tagdíjat, mert az végrehajtható."

A kétszer fizetett iparűzési adó miatt írtak is Győrffi Balázsnak, a kamara elnökének, de csak az a válasz jött, hogy ők nem törvényalkotók, csak végrehajtók, de majd megnézi, mit tehet – a levél óta fél év telt el. Írtak a Vidékfejlesztési Minisztériumba is, onnan pedig azt írták válaszlevelükben, hogy ha megkülönböztetnék a nonprofit módon működő csoportokat, akkor az Európai Bizottság akár kötelezettségszegési eljárást is indíthat Magyarország ellen. "Álláspontjuk szerint – olvassa fel a minisztérium levelét az elnök – nincs szó kettős adóztatásról, mert nem ugyanarra az adóalanyra vonatkozik a kötelezettség – csúsztatja vissza a termelői csoport dokumentumait a polcra Vass Csaba.

Elúszik a támogatás fele

A TAR- TÓ 2000 Termelői Csoport az idei, sokszorosára nőtt befizetést a kapott uniós támogatás terhére tudja csak megoldani. A csoport – amennyiben megfelel meghatározott feltételeknek, mint például legalább 300 millió forint árbevétel, legkevesebb 15 fős tagság  –, akkor a minisztériumtól megkapja az elismert termelői csoport státuszt, s ezen a címen az MVH-tól igényelhet öt éven keresztül az előző évi árbevétel alapján támogatást: az első két évben annak 5, majd 4, 3, és az utolsó évben két és fél százalékát. Vassék az utolsó évben járnak, így az idei támogatás nagyjából 20 millió forint, aminek durván a felét be kell fizetniük az állam kasszájába iparűzési adó, a kamarai tagdíj és nem utolsó sorban a tranzakciós díj gyanánt – ez utóbbi 3 millió forintot jelent a tcs számára.

Ez a támogatás hasonló elven működik, mint a földalapú támogatás. A befizetések miatt viszont nem tudják fejleszteni a gazdaságot.  A csoport megalakulásakor vettek egy takarmánykeverő üzemet hitelből, hogy biztonsággal tudják kiszolgálni a tagok állományát. Ezt a hitelt most az ötödik év végére kifizetik, másra azonban nem futja. Adódik a kérdés, hogy lesz ebből 10 év alatt kétszer ennyi disznó Magyarországon? Vass Csabáék szerint sehogy. Az 550 termelői csoport közül Vassék gondja nem mindegyikre nehezedik. Több csoport tagja őstermelő, vagy árbevétele nem éri el a vízválasztó 500 millió forintot – ez alatt ugyanis nem kell iparűzési adót fizetni, mint ahogy az őstermelőknek sem. ”Azokra a sertéstartókra, akiket a kormány az állomány megduplázására ösztökélne, viszont mindenképpen kártékony, visszafogó hatással van ez a fajta többszörös adóztatás” – vélekedik Sákán Antal, a Sertéstartó Szövetség elnöke.

Túry Gergely

 Ahhoz, hogy a sertéslétszám növekedjen, nyilvánvalóan a gazdáknál etetett létszámot is növelni kell, ezt nem lehet őstermelőként végezni, hiszen ha nő az állomány, az árbevétel sem maradhat filléres szinten. Tehát a jól dolgozó sertéstartók mindenképpen duplán fizetnek iparűzési adót és kamarai díjat is. Sákán elmondta, hogy ők is jelezték a kettős adóztatást a kormány felé, Horváth István sertésügyi biztoshoz fordultak. Eddig eredmény nélkül.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!