szerző:
Neuberger Eszter

Az egyetemek informatikus és villamosmérnöki szakjain a 10 százalékot sem éri el a női hallgatók aránya, és közülük is többen maradnak inkább a közszférában, meghagyva a versenyszféra magasabb fizetéseit a férfiaknak. Pedig az általunk megkérdezett programozó nőket munkahelyükön ritkán éri hátrány a nemük miatt, ezt is pont olyan hamis sztereotípiának tartják, mint a közhiedelmet az ápolatlan, pattanásos programozó fiúkról.

„A gimnáziumban nem mutatják meg a programozás szép oldalát.” – magyarázza az ELTE programtervező informatikus szakon idén diplomázó Julcsi, miért kell nagyítóval keresni a lányokat az IT-szektorban. Szerinte a sztereotípiák a kövérkés, ápolatlan hajú, pattanásos bőrű rocker srácokról hamisak, és nincs is közük ahhoz, hogy kevés a lány az informatikán. Julcsi szerint sokkal inkább annak tudatosítása hiányzik, hogy „a programozás már rég nem azt jelenti, hogy az informatikus ül a mátrix előtt, és szám- meg betűsorok szaladnak le a képernyőn”. A középiskolában szerinte semmit nem tanulnak a diákok például arról, hogy léteznek úgynevezett keretprogramok, amelyek használatával a programfejlesztés, azaz a kódolás lényegesen kényelmesebb és gyorsabb, kezelésük pedig könnyen elsajátítható.

Julcsi egy éve dolgozik főállásban programozóként egy hétfős újbudai webes alkalmazásfejlesztő cégnél. „Tulajdonképpen azért vettek fel, mert lány vagyok” – mondta, majd a meglepettséget látva hozzátette, nem csak programozóként „hasznosítják”. Főnökének fontos volt a csapat összeállításánál, hogy az alkalmazottak között az együttműködés problémamentes legyen, ezt pedig a nemek arányának javításával kívánta elérni – így lett 5-2 a meccs eredménye, még mindig a fiúk javára. Julcsi kicsi cége kivételnek számít a piacon, már ami a nemek arányát illeti. Miközben az informatikai szektor dinamikusan bővül, az informatika és a programozó matematika szakok népszerűsége egyértelműen csökken a felvételizők körében. Ez pedig tartós és masszív munkaerőhiányt vetít előre. Már jelenleg is tízezer betöltetlen munkahely lehet, aminek a felszámolásához nem elég az, ha a képzési utakat népszerűsítik a munkaképes lakosságnak csak az egyik – férfi – felében.

A Prezi székházában
©
Nálunk még alulreprezentáltabbak
Noha egy 2013-as KSH-tanulmány szerint a kutatási, fejlesztési és innovációs (KFI) területen foglalkoztatott nők aránya 2002 és 2012 között emelkedett, a szektorban továbbra is erősen alulreprezentáltak a nők. Világszinten az IT-szektorban egy a négyhez, a nyílt forráskódú szoftveriparban egy a héthez a nők aránya, ezen belül a programozók 10 százaléka nő. Miközben ez világviszonylatban a 2007-es 2 százalékhoz képest jelentős javulás, itthon a tendencia jóval erőtlenebb. Beszédesek az idevonatkozó felsőoktatási és foglalkoztatási statisztikák: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán 2012-ben összesen 971-en végeztek, ebből mindösszesen 61 volt női hallgató, a munkaképes női lakosságot nézve pedig ezer nőből csak minden negyedik dolgozik az IT-szektorban.

2020-ig negyven százalék

Egy friss európai bizottsági jogszabályjavaslat szerint 2020-ig a nagyobb tőzsdei vállalatok felügyelőbizottságában a nők arányának el kell érnie a 40 százalékot. Az IT-szektorban tevékenykedő cégeknek ugyan ez csak egy kis szeletét érinti, azonban jelzésértékű, hogy uniós közösségi irányelv szólna bele ezzel kapcsolatban a vállalati politikákba. A magyarországi cégek esetében jobbára csak a nemzetközi cégek leányvállalatainál érhető tetten női kvóta – ilyen például a hálózati kommunikációs fejlesztésekkel foglalkozó Cisco Systems, a Microsoft hazai leányvállalata, vagy az Internet Services Hungary. De szinte minden jelentősebb IT-vállalatnál találunk példákat kisebb-nagyobb volumenű gender equality vagy diversity projektekre. A közelmúltban a navigációs szoftvereket fejlesztő NNG Kft., valamint a Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató társaság hirdetésben keresett kifejezetten női programozókat.

„A problémára nem a kvóta a megoldás, az inkább a szemléletformálás eszköze” – vélekedik kvótakérdésben az Informatikai Vállalkozások Szövetsége. Major Gábor főtitkár szerint a szülők hiedelmei a fiús és lányos szakmákról befolyásolják a pályaválasztást, és elsőre emiatt nem vonzóak egy lány számára az informatikai és mérnöki pályák. „Pedig az ezekhez elsősorban szükséges angol- és matematikatudásban 14 éves korig egyáltalán nincsenek lemaradásban a lányok – amikor azonban specializálódni kell, a reál érdeklődésűek inkább választják a kémia-biológia irányt, mintsem a matematikát” – magyarázza Major az egyenlőtlen nemarányok okait.

Az üvegplafon nem a hierarchiában van

„Azok a lányok, akik végül informatikán végeznek, szívesebben választják az egyetemi, kutatóintézeti és tanári állást, ahol helyüket biztosabbnak érzik, a munkavégzés jellegét és a munkaidőt pedig rugalmasabbnak ítélik, ami fontos számukra a család szempontjából” – vélekedik Julianna, aki jelenleg programfejlesztő a magyar sikerstartupnál, a Prezinél, a pályáját viszont az MTA Számítástechnikai- és Automatizálási Kutatóintézetében (MTA SZTAKI) kezdte.

Pedig szerinte a forprofit IT-cégeknél sem hagynak kevesebb mozgásteret a munkaidő személyre szabásában vagy a karrier-család problematika megoldásában. A különbség mindössze annyi, hogy egy magáncég programozójának a fizetése a kutatók és tanárok törvényben rögzített állami bérezésével ellentétben az adott szakma versenyképességének függvényében változik – az IT-szektorban kimutathatóan a közszféra-jövedelmek átlaga fölött növekszik. A Nők a Tudományban Egyesület (NATE) tájékoztatása szerint egy kezdő diplomás informatikus átlagfizetése nettó 243 ezer forint, míg az akadémiai kutatói ranglétra legalján lévő tudományos segédmunkatárs bruttó havi fizetése 174 900 forint. (Ez az egyetemi világban egy főiskolai tanársegéd fizetésének felel meg – N.E.)

Julianna szerint, ha van üvegplafon, akkor ez az információs technológia területén itt húzható meg: a nők jellemzően a közalkalmazotti helyeket választják szemben a többek között magasabb fizetéssel és jobb előrelépési esélyekkel kecsegtető forprofit szféra helyett. A vállalati hierarchiában ugyanis egy IT-vállalatnál kizárják a nemi diszkrimináció veszélyét rejtő szubjektív döntési szempontokat, a teljesítménymérésben és -értékelésben automatizmusok vannak beépítve, ahogy a karrierutakban is.

Julcsi
©

Tiszta karrierutak

Egy IT-cégnél, mint a Prezi, a programozók egymástól független kisebb csoportokban dolgoznak, néhány hasonló témában fejlesztő csoport tesz ki egy klasztert. A csoportok munkáját a technikai vezető irányítja (ő szintén programoz), a klaszterek munkáját és teljesítményét pedig a menedzserek ellenőrzik – avatta be a hvg.hu-t az informatikai cégek vállalati hierarchiájába Julianna, akinek céges pályafutásában a technikai vezetői poszt a következő lépés.

Az IT-cégek gyakorlata szerint az előrelépés és a béremelés az adott vállalatnál eltöltött idő és a felhalmozott munkatapasztalat függvénye is. Van olyan cég, amely háromlépcsős Junior/Regular/Senior értékelési rendszert használ, van, ahol érzékenyebb és több tényezőt vesz figyelembe a rangsor – a Prezinél például 10 fokozatú létrán lehet felfelé lépkedni. „Nálunk most van egy szülés előtt álló kolléga, tőle tudom, hogy a tízes skálán eddig elért fokozata nincs veszélyben, mert lefelé nem minősíthetik” – mondta Julianna, hozzátéve: „persze az is igaz, hogy a kiesett idő alatt előre sem léphet a gyermeket vállaló nő”.

A NATE szerint az IKT-ágazatban a munkavégzés könnyebben összeegyeztethető a családos életformával: itt a legkönnyebb távmunkát vagy részmunkaidőt lehetővé tevő megoldásokat találni. „Azok a cégek, akik informatikusokat alkalmaznak, tudják, hogy kell nekik egy bizonyos fokú szabadság, hiszen ez kreatív foglalkozás” – mondta a kis újbudai cégnél dolgozó Julcsi is, aki szerint náluk fontosabb a jó munkaerő hosszú távú megtartása annál, mint hogy nemet mondjon a távmunkára.

Hol kezdődik a paradigmaváltás?

„Szeretnénk, ha öt év múlva nem azzal kellene küzdeni, hogyan vegyünk fel lányokat a céghez” – fogalmazta meg Okrona Csaba velősen, miért éri meg a Prezinek ingyenes programozás tanfolyamot szervezni érettségi előtt álló középiskolás lányoknak. A Coding Girls projekt keretében márciustól májusig nyolc – előzetes programozási tudással nem rendelkező – diáklányt négy önkéntes mentor tanított programozni heti foglalkozásokon, azzal a céllal, hogy meggyőzzék őket, jelentkezzenek informatikai szakterületű képzésre pályaválasztáskor.

A tanfolyamra összesen százan jelentkeztek, belőlük szubjektív szempontok alapján választották ki a mentorok a résztvevőket. A fő szempont a motiváció volt, hogy „mennyire gondolják komolyan” a lányok. A szervezők leggyakrabban a „Érdekel, hát miért ne próbáljam ki?”, illetve az „Akkor is megmutatom, hogy ezt én is meg tudom tanulni!” típusú motivációkkal találkoztak, de meglepetésükre (és legnagyobb felháborodásukra) akadt olyan pályázó is, aki kifejezetten tanára intése ellenére jelentkezett. Neki azt mondták az iskolában, hogy válasszon inkább valami lányok körében populárisabb szakmát.

©

Okrona Csaba a probléma gyökerét szintén abban a kulturális beidegződésben látja, miszerint a programozás „nem egy lányos szakma”, így „fel sem merül a lányokban mint valós alternatíva”. Ilyen értelemben szerinte ördögi körről beszélhetünk, hiszen minél kevesebb nő van láthatóan jelen a szakmában, annál kevésbé jelentkeznek oda nők. „Ebből pedig csak egy kritikus tömeg áttörésével lehet kilépni” – tette hozzá a Coding Girls főszervezője.

"Jönnek a lányok"

Szintén a pályaválasztás előtt álló fiatalok IT-szektorba csábítását célzó uniós projekt a Lányok Napja, amelyet Magyarországon 2012 óta rendez meg a Nők a Tudományban Egyesület. A nyíltnapszerű eseményt nagyobb IT-szereplők – idén a Magyar Telekom Nyrt.; a Morgan Stanley; a National Instruments Hungary Kft.; a Xapt Hungary Kft. –  támogatják, a projekt mögé odaáll a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH), az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), és az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) is. Noha nehéz lenne az ágazatban dolgozó nők számának lassú, de biztos növekedését direkt összefüggésbe hozni a program sikerességével, a részt vevő cégek úgy nyilatkoznak, hogy a program már önmagában előremozdította a vállalati kultúra fejlődését.

„Nekem szinte az egész családom programozó, és én is ezt akarom csinálni” – meséli Kitty, a Coding Girls egyik résztvevője, miért jelentkezett a programra. Édesanyja és nővére is az IT-szektorban dolgozik, noha előbbi most már nem foglalkozik fejlesztéssel, hanem fejlesztői csapatokat menedzsel. „Nem emlékszem, hogy lett volna olyan alkalom, hogy anya a munka miatt ne tudott volna részt venni egy családi programon vagy iskolai szereplésen” – mondta, majd hozzátette: „még így sem borítékolható, hogy ugyanazon a területen kötök majd ki, mint a család női szakaszának többi tagja”. Informatikai képzési területen ugyanis sokszínű a képzési paletta: „lehetsz mérnök informatikus, gazdasági informatikus vagy bioinformatikus”.

Miután a Prezinek nincs több kapacitása házon belül, a Coding Girls kezdeményezést a következő turnustól egy mentorokat is képző nonprofit szervezet vinné tovább, amely széles körben törekedne arra, hogy az iskolai informatikaoktatás hiányosságait pótolja, és az elmélet és gyakorlat közötti szakadékot áthidalja.

Karriernap nőknek

Magyarországon először nyílik lehetőség arra, hogy a karriert tervező nők szervezett keretek között találkozhassanak azokkal a munkaadókkal, amelyek testre szabott lehetőségeket kínálnak számukra. A Jobline Női Karriernapon állásajánlatokkal várnak a nőket kiemelten támogató vállalatok, az előadások, meetupok pedig felkészítenek az előtted álló kihívásokra.
A rendezvényen a legkiválóbb coach-okkal és HR-szakemberekkel találkozhatnak az érdeklődők, hogy személyes tanácsokat kapjanak a karrierépítéssel és a personal branding kialakításával kapcsolatban. A szakértőkkel folytatott beszélgetések bepillantást nyújtanak a CV-írás rejtelmeibe, tájékoztatnak a visszafogottan nőies stílus legújabb trendjeiről, és az álláskeresők választ kapnak bármilyen egyéb szakmai kérdéseikre is.

A Jobline Női Karriernapon a részvétel ingyenes, de regisztráció szükséges.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Készüljön: ma este lehet, hogy nem fog tudni fizetni a neten és a városban sem

Készüljön: ma este lehet, hogy nem fog tudni fizetni a neten és a városban sem

Nem Trump miatt persze, de meggondolta magát a General Motors

Nem Trump miatt persze, de meggondolta magát a General Motors

Itt megnézheti, lottómilliárdos lett-e

Itt megnézheti, lottómilliárdos lett-e

Windows 7 van a számítógépén? Ne csodálkozzon, ha felugrik rajta ez az üzenet

Windows 7 van a számítógépén? Ne csodálkozzon, ha felugrik rajta ez az üzenet

Látta már a Wizz Air 100. repülőgépét? És az űrből?

Látta már a Wizz Air 100. repülőgépét? És az űrből?

Diana Ross is megvédte a pedofíliával vádolt Michael Jacksont

Diana Ross is megvédte a pedofíliával vádolt Michael Jacksont