Románia és Ukrajna az új magyar cégtemető

Ukrán és román magánszemélyeknek adják el a cégeiket.

  • hvg.hu hvg.hu
Románia és Ukrajna az új magyar cégtemető

A legtöbb magyarországi céggel rendelkező országok listáján a második és harmadik helyezett Ukrajna és Románia – írja a BCE Nemzeti Cégtár Nonprofit Zrt. közleménye. Az ukrán és román cégek alaposabb vizsgálata alapján az látszik, hogy ezeket nem feltétlenül a határon túli magyarság tevékenysége vagy a szomszédos országok közötti normális gazdasági kapcsolatok kiaknázása céljából alapították, a jelek szerint legalábbis inkább a felhalmozott tartozások, illetve a jogi felelősség áthárítása lehet az ok.

Az utóbbi tíz évben bevett gyakorlattá vált ugyanis, hogy a hazai tulajdonosok úgy próbálnak megszabadulni felhalmozott tartozásuktól, hogy cégüket a tartozással együtt elérhetetlen külföldi magánszemélyeknek adják el. „A szigorodó jogszabályok ellenére Magyarországon csaknem 4500 ukrán és ugyanennyi román érdekeltségű cég működik, de beszámolót csak 26 százalékuk tesz közzé, ami a jogszabályok értelmében eleve az adószám felfüggesztéséhez vezethet” – mondja Pertics Roland, a Nemzeti Cégtár igazgatója. További probléma, hogy a mérleget leadó román és ukrán cégek adózás előtti eredménye összességében negatív, jelentős részük feltételezhetően azért van jelen nálunk, mert az eredeti tulajdonosok felelősségének eltüntetése még nem fejeződött be.

A legtöbb külföldön bejegyzett magyarországi cég Németországban található. Az 5200 németországi érdekeltségű vállalat túlnyomó része rendeltetésszerűen működik, beszámolóik szerint összességében 8 ezer milliárd forint éves árbevételt érnek el, és 30 milliárd forint adót fizetnek évről évre.

Ha szeretne más érdekes hírről is olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.