Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A Növekedési Hitelprogram év végi kifutásával nagy beruházási hullámra már nem lehet számítani a kkv-szektorban. Ezt mutatja a K&H kkv bizalmi index, amely szerint mélyponton van a vállalkozások beruházási kedve, a cégek kevesebb, mint fele gondolkodik fejlesztésben a következő egy év során. A beruházás tárgyát tekintve továbbra is az informatikai fejlesztések vannak az élen.
Eddig nem látott mélységbe zuhant a vállalkozások beruházási hajlandósága – derült ki a félezer hazai kkv vezető megkérdezésén alapuló reprezentatív K&H kkv bizalmi index felmérésből. A következő egy év során a kkv-k kevesebb mint fele, mindössze 43 százalékuk tervez valamilyen fejlesztést. Ez jelentős, 13 százalékpontos visszaesés az előző negyedévhez, és 21 százalékpontos az egy évvel korábbi értékhez képest. A KSH legutóbbi adata is az idei fejlesztések mérséklődését mutatja, az első negyedévben a nemzetgazdasági beruházások volumene 4,5 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához képest.
„A csökkenés hátterében feltehetően az áll, hogy a válság kezdetekor a vállalkozások behúzták a kéziféket, majd az akkor elhalasztott beruházásokat a Növekedési Hitelprogramból döntően már megvalósították. Emellett azt is látjuk, hogy a program hatására az egyébként későbbre tervezett fejlesztéseket is előbbre hozták a cégek az elmúlt két évben. Ezt mutatja az MNB legfrissebb tanulmánya is, amely szerint a teljes kkv-szektorban 6,8 százalékos beruházás-növekedés következett be az NHP-nak köszönhetően” – mondta Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.
„Az eredmények alapján azonban úgy tűnik, a program kifutásával nagy beruházási dömpingre nem lehet számítani a jövőben. A további beruházások pedig már nem pótló, hanem inkább üzletfejlesztő céllal valósulnak meg, amelyek tekintetében jelenleg óvatosabbak a vállalkozások, és csak konkrét üzleti lehetőség esetén fejlesztenek” – mondta a szakember. „A kkv-szektor további fejlődésének egyrészt az uniós pályázatok beindulása adhat lendületet, azonban itt időben lassabb felfutásra számítunk. Másrészt pedig az, ha a gazdaság kkv része újra erősödni tud, ugyanis a GDP növekedés jelenleg főként a nagyvállalatoknak köszönhető” – tette hozzá Kovács Viktor Zoltán.
A top 3 beruházási cél megvalósításának szándéka egyaránt jelentősen alábbhagyott. A vállalkozások azonban annak ellenére is legnagyobb arányban IT fejlesztésekre készülnek (19 százalék), hogy 11 százalékpontos visszaesés történt az előző negyedévhez képest. Ezt követi a gépekre, berendezésekre irányuló beruházási szándék (16 százalék), míg a gépjárműpark korszerűsítésére közel minden nyolcadik (12 százalék) cég készül.
A különböző szektorok rendkívül egységes képet mutatnak, nincs számottevő különbség a beruházási hajlandóságot illetően, és mind a négy ágazatban az informatikai fejlesztésekre fókuszálnak elsősorban a cégek. Árbevétel szerinti bontásban azonban már jelentősen eltér a beruházási szándék, és az eddig optimista középvállalkozások jóval visszafogottabbak lettek: míg a mikrovállalkozások 38 százaléka és a középvállalkozások 45 százaléka tervez fejlesztést, addig a kisvállalkozásoknál ez az arány 51 százalék.
A piacbővítési szándék csupán enyhén változott az előző negyedévhez képest. A cégek 39 százaléka tervezi, hogy új piacot keres a meglévő kínálatához, és mindössze 1 százalékuk tervez profilváltást. Ugyanakkor jelenleg minden ötödik vállalkozás gondolkozik új termék bevezetésén, szemben az előző negyedévi 14 százalékkal.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
A magánintézményben elhelyezett kisfiúért havonta 220 ezer forintot fizetett a család.
Hol máshol lehet együtt lógni egy pingvinkolóniával, megkóstolni néhányat a világ legjobb borai közül, és élvezni a tengerparti kilátást egy hegy tetejéről?
A járművek hivatalosan „kulcsos autók”, azaz megfelelő vezetői döntés esetén bármelyik dolgozó használhatja – például az elnökség tagjai is.
A Szovjetunió szétesése és a hidegháború vége óta soha nem volt ennyire feszült viszony a NATO és az orosz hadsereg között.