Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Egy magánszemély 2007 decemberében svájci frank alapú devizahitel-szerződést kötött Magyarországon az Erste Bankkal. Az adósnak – szokás szerint – közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot kellett tennie, azért, hogy ha nem tudja törleszteni a hitelét, akkor a bank a közjegyzőtől kérhesse az úgynevezett végrehajtási záradék kibocsátását. Ezzel bírósági eljárás nélkül is megindítható az adós ellen a végrehajtás.
Fülöp Máté
Amikor az adós a fizetési kötelezettségének nem tett eleget, a bank kérte a végrehatási záradék kibocsátását, aminek a közjegyző eleget is tett. Az ügyfél azonban bírósági útra vitte az ügyet, mert szerinte a közjegyző megsértette a fogyasztóvédelemre vonatkozó uniós szabályokat, hiszen nem vizsgálta meg, hogy a kölcsönszerződés tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket.
Az ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy a magyar jogszabályok összhangban vannak-e a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló uniós irányelvvel. Az ügyben csütörtökön döntenek Luxemburgban, elöljáróban csak annyit lehet tudni, hogy a testület korábbi ítéletei kifejezetten előírják a fogyasztói szerződéseknél a tisztességtelen jelleg hivatalból történő értékelését.
