Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Mintegy 75 milliárd forintos bevétele származik a központi költségvetésnek az OTP-részvények eladásából – közölte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV), amely több mint 14 millió papírjától vált meg a mai tőzsdei aukción. A társaság pénzügyileg sikeresnek nevezte a tranzakciót.
Sikerült eladnia a több mint 14 millió OTP-részvényét az MNV-nek, a költségvetésbe így nagyjából 75 milliárd folyik be a mai tranzakcióból – írta közleményében az MNV.
A cég szerint a bevétel a 2015-ös költségvetési törvényben foglaltaknak megfelelően a beruházási alapba kerül, és "a szigorú vagyonpolitikai alapelvek betartásával a közvagyon gyarapítására, beruházásokra és fejlesztésekre fordítják majd".
Felidézték, hogy ma a kormány döntése alapján egy befektetési szolgáltató bevonásával, tőzsdei aukción adták el az állami tulajdonú OTP-részvénycsomagot, a nyilvántartási értéket közel 10 milliárd forinttal meghaladó áron. Az aukció a Budapesti Értéktőzsde által szabályozott módon, az irányadó jogszabályoknak és szabályzatoknak megfelelően ment végbe, "a tranzakció pénzügyileg sikeresnek bizonyult" – tették hozzá.
Tegnap a Portfolio a szerdai záróárral számolva 80 milliárdra taksálta a csomag értékét, csütörtök délután pedig kiszivárgott, hogy piaci források szerint 5322 forintos átlagáron válhatott meg a papíroktól az MNV. Ezt később a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is megerősítette, és hozzátették, hogy az állam tulajdonát képező összes részvényt eladták.
A tranzakció lezárása után csütörtökön az OTP Bank közölte, hogy a befektetők az értékesítésre felajánlott részvények közel kétszeresére nyújtottak be érvényes vételi ajánlatot. Az eladás az Equilor Befektetési Zrt. közreműködésével valósult meg.
Az, hogy az államnak szüksége van némelyik vagyontárgyának eladására, az idei költségvetésből kiolvasható – írta korábban a hvg.hu. Az Orbán-kormány által preferált nagyberuházásokra ugyanis összesen 200 milliárd forintot irányoztak elő az úgynevezett Beruházási Alapban, és ebből 169 milliárd az állami vagyon értékesítéséből vagy hasznosításából érkezne.
Csakhogy 2015 első félévében a pénz töredéke jött be csupán, mivel mindössze néhány ingatlant adtak el. Ezért kézenfekvő, hogy – amint Lázár János, a Miniszterelnökség feje fogalmazott, épp az aukció alatt tartott sajtóértekezletén – hozzányúlnak az állam „fekvő és holt” vagyonához.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A kamatcsökkentést követően megugrott az érdeklődés a Széchenyi Kártya Max Plusz beruházási hiteltermékei iránt.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.