Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A közoktatás nem kért belőle, közösségi finanszírozással most még is piacra dobják azt a magyar fejlesztésű kártyajátékot, amely alapjaiban változtathatja meg az általános iskolai matematikaoktatást, csak nem nálunk.
Nyolc és félmillió forintot kalapoztak össze a hányatatott sorsú magyar találmány, a Matherminds ötletgazdái a Kickstarteren, miután a közoktatás döntéshozói parkolópályára lökték a projektet. A Mathterminds egy olyan kártyajáték, amelyben a teljes alsó tagozatos matematikai tananyag szerepel, ám az alapműveletekkel is küszködő gyerekek ezt mintegy mellékesen, a játék során sajátíthatják el.
Ahogy arról korábban beszámoltunk a találmány története 2004-ben kezdődött egy külvárosi pécsi általános iskolában, ahol Auth Andrea azzal szembesült, hogy az iskola-összevonások miatt az alsó tagozatos osztályaiba annyi hátrányos helyzetű, különleges pedagógia módszereket igénylő gyerek került, hogy a hagyományos oktatási módszerek csődöt mondtak. Ekkor ötlötte ki szabadidejében a játékot, ami mellé 2010-ben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) is melléállt: az Arató Ferenccel kiegészült csapat több mint egymillió forintot nyert az egyetem innovációs pályázatán arra, hogy professzionális terméket készítsenek a találmányból.
Ekkor kezdődött csak a találmány igazi kálváriája: már a nyomdai munkálatok is megkezdődtek, amikor a Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett oktatási reformok több lépésben mattot adtak a projektnek. Az első csapást az egyetemi innovációs alapok kormányzati elvonása jelentette, amelynek köszönhetően a fejlesztők a már elnyert pénznek is búcsút mondhattak; mindez különösen kínos volt annak fényében, hogy a nyomda már elkezdett dolgozni a megrendelésen. A számlákat végül a PTE segítségével rendezték. B-tervként ekkor arra gondoltak a projektgazdák, hogy megkörnyékezik a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadót (a néhai Nemzeti Tankönyvkiadót). A cég vezetését azonnal meggyőzte a játékos demonstráció, és 2012 őszére el is készült az iskolák részére szánt termék Lapot kérünk! néven.
Csakhogy ez idő tájt már javában zajlott a tankönyvpiac államosításának előkészítése, amelynek aztán járulékos áldozata lett a Lapot kérünk! is. Elkészült ugyan ezer darab a dobozos játékból, ám a megszűnéstől fenyegetett kiadónak a marketingre már nemigen futotta. A Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadót 2014-ben végül bedarálta az állam, a Lapot kérünk! jogai és a legyártott dobozok így az újonnan felállított Oktatáskutató és Fejlesztő Intézethez kerültek, amely a rengeteg átvett ügylet között nem tudott mit kezdeni a késztermékkel.
Időközben a találmány bölcsőjéül szolgáló Felső-vámház Utcai Általános Iskola is megszűnt, Auth Andrea pedig munka nélkül maradt, miután első körben napközis tanárrá fokozták vissza, és a játékok folytatására sem kapott lehetőséget. A történet azonban szerencsére nem ért véget ezen a ponton. „Miután azzal szembesültünk, hogy sem a nemzetközi tőke, sem az állam nem garancia arra, hogy egy magyar találmány eljusson a gyerekekhez és az iskolákhoz, úgy döntöttünk, hogy az utóbbi időszakban népszerűvé vált közösségi finanszírozással próbálkozunk” – mondja Arató Ferenc. Mindezt az inspirálta, hogy a találmányt több európai országban is nagy sikerrel mutatták be, többek között finn kutatók és pedagógusok elismerését is kivívta. Így ha nálunk nem is, például ott még lehet pelőle sikersztori, amelynek hasznát nem csak az alkotók, de a gyerekek is látják majd.
Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, hírlevelünkre feliratkozva megteheti!
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A papírmentes nyugtaadás mellett egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az átállás.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.